Fordulat - 2004 tavasz - TEK - Társadalomelméleti Kollégium

Fordulatjelentséggel bír számos társadalmi jelenség értelmezése kapcsán. Az írásbanbemutatásra kerül eljárás eleget tesz a módszertani individualizmusfeltételének, mert az egyes individuumokból indul ki a társadalmi jelenségekmegmagyarázása kapcsán (Orthmayr [1997]). Emellett ez a megközelítési módnem követeli meg a cselekvktl a teljes racionalitást, a tökéletes informáltságot,vagyis sokkal realisztikusabb, mint az ezeket szinte szentírásként alkalmazóneoklasszikus dogma. Ráadásul a véletlen szerepét sem zárja ki, a statikusszemlélet mellett (helyett) inkább a dinamikus megközelítésre épít, mely így mégéletszerbbé teszi.Az egyéni cselekvések nem szándékolt következményeinek az intézményekregyakorolt hatását, az elsteri és institucionalista koncepció szintézisét a következpontban a piac példáján szeretném bemutatni.A piac megközelítése az elmélettörténetbenA cselekvések nem szándékolt következményinek értelmezése nem is áll olytávol a közgazdaságtantól, mint elsre gondolnánk. Ha csak a piac magyarázatátnézzük, már ezen a kis szegmensen is számtalan gondolat interpretálható úgy,amely a piacot a cselekvések véletlen következményeként ragadja meg. Kétblokkra bontva mutatom be a piac elemzését, s a választóvonalat az adja,miszerint mennyire kedvezen látják a piac szerepét az egyes szerzk. Emellettegy másik tagolás is alkalmazható az elemzés kapcsán, miszerint a piackialakulására vagy pedig mködésére koncentrál az adott elmélet.Elsként Adam Smith (1723-1790) piacfogalmával szeretnék foglalkozni. AhogyHild [2002] megjegyzi, a skót morálfilozófus munkáiban megtalálhatóak azegyéni cselekvések nem szándékolt következményeire épít magyarázatokalapjai.A gazdagság forrása Smithnél a munkamegosztásból ered. Vállalati, modernterminológiával élve mikroszinten óriási differencia jelentkezik a céhes termelésimód és a munkamegosztást alkalmazó manufaktúra termelése során. 18Nemzetgazdasági szinten is hatalmas elnyre tehet szert az a nemzet, amelyképes iparát manufaktúrákra építeni és képes bekapcsolódni avilágkereskedelembe (Smith [1992]). 19Mivel ennyire hasznos a munkamegosztás, Smith igyekszik megkeresni ennekaz okát is. „A munkamegosztás, amelybl olyan sok mindenféle elny származik,nem az elrelátó emberi bölcsesség szüleménye, nem úgy jött létre elssorban,18 Smith példája szerint egy tízfs céhben naponta fejenként talán húsz, de lehet hogy csak egygombostt tudnak elállítani, míg egy manufaktúrában, ahol mindenki csak egy-egy gyártásifázist végez, 48 000 lehet az egy fre es teljesítmény (Smith [1992]).19 A mezgazdaságban nem nyílik mód ágazaton belüli munkamegosztásra, mert az iparralszemben sokkal jobban függ a természeti adottságoktól, egy-egy idszakban többnyire kötött,hogy milyen munkafázist kell végezni, végezetül kevésbé lehet a munkafázisok közti áttérési idtcsökkenteni (Smith [1992]).42 Fordulat, 2004. tavasz