A Mi Kórházunk: 2002. február ( IV/1) - Szent János Kórház

Bibliai egészségmegõrzés • Bibliai egészségmegõrzés • Bibliai egészségmegõrzésA lelki egészség megõrzése„Szeretett barátom, kívánom,hogy mindenben jól legyen dolgod,és légy egészséges, amint jó dolgavan a lelkednek” – ezt az õskeresztényszólást János apostol III. leveleõrizte meg számunkra. A testi-lelkiegészség együttes kívánása tehátnemcsak a görög kalokagathia eszméjébenvan jelen, hanem a Bibliábanis.A testi egészség megõrzésének néhányszabályáról már írtunk e hasábokon.Most néhány szóval szeretnékkitérni a lelki természetû bajokokaira és kezelésére is.Ha valaki felnyitja a Bibliát, és elkezdiolvasni, rögtön Mózes I. könyveharmadik fejezetében találkozik afélelem, a szégyen és a másik embertvádoló bûnáthárítás jelenségeivel,vagyis azzal, hogy az emberi szempontbóltalán kicsinynek tûnõ elsõemberi engedetlenség nagyon gyorsanmilyen szomorú következményekhezvezetett. A Biblia a bûn világbajövetelével mutat rá az emberigondolkodás és érzület kezdeti és azótaegyre súlyosbodó megbillenéseire.Az ember lelki élete összezavarodott.Félni kezdett attól, akitõl semmioka nem lett volna (Istentõl), észavartalan nyugalommal tekintett arra,aki az élet törvényeivel szembenilázadásba belevitte (Sátántól). Azemberi világban ekkortól kezdveütötte fel a fejét a rettegés, a magabízásés a másik vádolása, mely oly félelmetesenöltött testet Ádám mondásában,mellyel Évát, de rajta keresztültulajdonképpen Istent kárhoztatta:„Az asszony, akit mellémadtál, õ adott nékem arról a fáról,úgy ettem” (I. Móz. 3:12).S ezután mindjárt a következõ,negyedik fejezetben találkozhatunkazzal a lelki-idegi bajjal, melyet maszéltében-hosszában depressziónakneveznek. Mielõtt felidézném Kaintörténetét, meg kell jegyeznem, hogyévtizedekkel ezelõtt az orvosok idegösszeroppanást,vagy neurózist emlegettekdepresszió helyett, melyutóbbi fogalom Freud iskolájátólszállt világgá, aki agresszív és depresszívmagatartásformát és alkatotkülönböztetett meg, az elõbbin azakaratát következetesen és gyakrangátlástalanul is érvényesítõ embertértve, az utóbbin pedig olyant, akiinkább elszenvedi, magába fojtja azõt ért sérelmeket. A fogalmat a Biblianyilvánvalóan még nem használhatta,tüneti és oki leírását nyújtvaazonban páratlan világosságba helyezia jelenséget.Miközben Kainon elhatalmasodika bosszankodás, a harag és azezeket ellensúlyozni kívánó önsajnálat,„fejét lecsüggesztette”. Mivel afentebbi érzések egyre erõsödõ rohamátnem tartóztatja vissza, fokrólfokra eluralkodik rajta a gyûlölet,mely végülis a testvérgyilkolásba taszítja.Isten megkeresi végzetes tetteelõtt, és lelkére beszél a következõkérleléssel: „Miért gerjedtél haragra?És miért csüggesztetted le fejedet?Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fõveljárhatsz, ha pedig nem jól cselekszela bûn az ajtó elõtt leselkedik és reádvan vágyódása, de te uralkodjál rajta”(I. Móz. 4:6-7). Ez a leírás klaszszikustömörséggel mutat rá a búskomorságokaira, melyek nem az elkerülhetetlenszükségszerûség erejéveltörnek rá az emberre, hanem térnyerésükelõbb még könnyen, késõbbmár nehezebben, nagyobbküzdelemmel, de megakadályozhatók,az emberi szabadság tehát végesvégig fennáll, noha könnyelmû kezeléseegyre súlyosabb helyzetet idézelõ. A Biblia ezutáni depresszióbasüllyedõ alakjainál is kimutatható abosszankodás és harag, másfelõl azönsajnálat egybeszövõdése, mely félelmetesfonadékot képez. Ezért valljamajd Dávid a 37. zsoltárban,hogy „ne bosszankodjál, csak rosszravinne!” (8. vers). Ezt a zsoltártegyébként Dr. Matus István pszichiáterrelközösen írt füzetünkben (Legyõzhetõ-ea depresszió?) mint egyantidepresszánst ajánljuk napi elolvasásra.Hogy mennyire érzékenyen és finomanítélik meg ezt a jelenséget aBiblia több évezreddel ezelõtt készültiratai, jól mutatja, hogy néhányprófétánál is szemrevételezhetjük,igaz, átmeneti, elmúló formájában.Ilyen próféta a tömegek gondolkozáshiánya miatt szenvedõ Illés, vagy aninivei küldetésében megroppantJónás. A Bibliai tanítás szerint mindenbetegség legvégsõ oka a bûn, deóvakodnunk kell attól, hogy ugyaneztközvetlen okként is feltüntessük.Itt is igaz az, amit Jób könyvébenszívhezszólóan olvashatunk: „a szerencsétlentrészvét illeti meg barátjától,még ha elhagyja is a Mindenhatónakfélelmét” (6:14). A tartósannegatív jelenségek zavart idéznek elõa lelki mûködésben, ezért nemcsak abosszankodástól, vagy a haragtól óva Biblia, hanem a sértõdékenységtõl,a nehezteléstõl, sõt a sóhajtozástól ismely esetek Izrael elsõ királyát, Saultszintén a depresszióba vetették,majd elméje felbomlásával életéért isfizetett, mint a Jézust eláruló Júdásis, aki végül hasonlóképpen az öngyilkosságbamenekült.A Bibliában több esetet találhatunkaz elmebetegségrõl (dementia),az ószövetségi Dániel könyvébenNabukodonozor király, valamint azevangéliumbeli gadarai megszállottakesetében. Ebbõl a borzalmasmélységbõl isteni erõ segítette ki afentebb megnevezetteket, jelezve,hogy az emberileg teljesen reménytelennektartott helyzetbõl is van szabadulás.Enélkül a vigasz nélkül masem élhetnek azok, akik emberi életért,emberi sorsok jobbra fordításáértküzdenek.Dr. Reisinger Jánosirodalomtörténész2002. február13