Letöltés - Pécsi Tudományegyetem

14 Raffay ZoltánA foglalkoztatás növekedése a szolgáltatások területénTermelı szolgáltatásokA termelı szolgáltatásokon belül nemzetközileg az üzleti tanácsadó szolgáltatásoka legnagyobb csoport, az összes alkalmazott mintegy felével. E magasaránynak egyrészt a korábban már említett externalizációs, kiszervezési tendenciaaz oka (aminek révén a vállalkozások olyan szakismeretekhez juthatnakhozzá, amelyekkel saját maguk nem rendelkeznek és amelyekre csak idıszakosanvan szükség, így nem éri meg arra állandó alkalmazottat fizetni), másrészt arugalmasság iránti igény. Az 1970-es, 80-as évektıl kezdve a vállalati politikákbana rugalmasság egyre nagyobb szerepet kapott, és ennek részét képeziszakosodott cégektıl szolgáltatások vásárlása is annak érdekében, hogy a vállalkozásoka saját alaptevékenységükre koncentrálhassanak (Elfring, 1989). Avállalatvezetési feladatok összetettebbé váltak és így jelentısen megnıtt a különbözıkönyvelési, pénzügyi, marketing és jogi ismeretek iránti igény, amelyekkielégítése vállalaton belül komoly tıke lekötését igényelte volna az emberierıforrásokban, éppen azért, mert nem volt mindig mindegyik ismeretre szükség.Sokkal célszerőbb és költséghatékonyabb szakosodott külsı szervezetektılbeszerezni ezeket a szolgáltatásokat.Ez megmagyarázza azt, hogy miért indultak olyan robbanásszerő növekedésnekaz üzleti szolgáltatások az elmúlt néhány évtizedben: a nagyvállalatokszervezeti változásai, az erısen centralizált vállalati struktúrákat felváltó decentralizáltés sok telephelyes rendszerek a specializáció (szakosodott üzletiszolgáltató vállalkozások megjelenése) és a méretgazdaságosság (a termelı vállalatokszinte az összes erıforrásukat az alaptevékenységükre összpontosíthatták)irányába hatottak. A XX. század elsı felében csak igen lassan nıtt a termelıszolgáltatásokban alkalmazottak száma, majd a háború után, különösen az1960-as évektıl kezdve, a növekedés üteme felgyorsult. A vállalati decentralizációvalszámos viszonylag önálló vállalati egység keletkezett, amelyek a korábbinálnagyobb szabadsággal rendelkeztek a szolgáltatások belsı elıállításaavagy kívülrıl történı beszerzése terén. Figyelemre méltó, hogy az üzleti szolgáltatásokiránti igény és az e tevékenységekben alkalmazottak száma még az1973-as olajárrobbanást követı általános gazdasági recesszió évei alatt is folyamatosannıtt, az 1970-es évek közepe után az üzleti tanácsadó szolgáltatásokbandolgozók száma mintegy háromszor gyorsabban emelkedett, mint azösszes szolgáltatás együttvéve: Kanadában az 1971 és 1981 közötti idıszakbannövekedési ütemük meghaladta a 140%-ot (Coffey–Polèse, 1989); az EgyesültKirályságban az 1980-as években három és félszázezer fıvel, 122%-kal emelkedettaz üzleti szolgáltatásokban foglalkoztatottak száma (az ipar és a szolgáltatásokösszesített növekedése csak 3,5%-os volt ugyanebben az idıszakban, a