Letöltés - Pécsi Tudományegyetem

36 Mezei Cecíliapíthatjuk, hogy a válaszadási hajlandóság jóval alacsonyabb, mint az amerikaivárosoknál. A válaszadó kanadai városok több lakossal, nagyobb egy fıre jutójövedelemmel, ugyanakkor magasabb munkanélküliségi rátával rendelkeznek,mint az amerikai városok. A válaszadó városok 69%-a rendelkezett helyi gazdaságfejlesztésistratégiával, és jóval nagyobb arányban kötik magukat a stratégiaicélkitőzésekhez, mint az amerikai mintavárosokban. 45%-uk alkalmaz munkahelyteremtıtechnikákat a gazdaságpolitika végrehajtása során, ám a helyi gazdaságfejlesztésibeavatkozások értékelése, hatékonyságelemzése csak elvétvetapasztalható (Reese, 1997).Nagy-BritanniaNagy-Britanniában a helyi önkormányzatoknak kicsi a mozgásterük, egyrészrıla feladat- és hatáskör-meghatározás, másrészrıl pedig a helyi források alacsonyrészaránya miatt. A központi források nem csak a helyi közszolgáltatások megfelelıszínvonalú ellátását hivatottak biztosítani, hanem a fejlesztési, gazdaságfejlesztésisaját erıt is (támogatások révén). Mivel a fejlesztési források központiak,a fejlesztési célrendszer is deformálódik a központi támogatási logikaszerint, így nem evidencia a helyi gazdaság szereplıinek támogatása vagypénzügyi hozzájárulása a fejlesztésekhez.A helyi gazdaság állapota közvetlenül nem inspirálja az önkormányzatot,mivel gyenge kapcsolat van közöttük, ugyanakkor a helyi önkormányzat szociálisérzékenysége tradicionálisan magas, így a foglalkoztatáspolitikai következményekminden helyi döntés esetében szem elıtt maradnak. A centralizált rendszerbena központi kormányzat vállalja fel a tıkebefektetık telephely-választásidöntéseinek befolyásolását, amely során az állami regionális politikai célkitőzéseketis figyelembe veszi.1989-ig a helyi önkormányzatoknak nem volt különleges felhatalmazásuk ahelyi gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási beavatkozások (intervenciók) lebonyolítására.Csupán az 1963-as törvénymódosítás után vált lehetıvé számukra, hogyköltségvetésük bizonyos százalékát – helyi közösségi érdekek mentén – szabadonköltsék el. Ennek hátterében a növekedési központokra alapozott új fejlesztésiparadigma kormányzati felvállalása állt (Horváth, 1998).1972-ben az újabb jogszabályi változtatások után a helyi önkormányzatokkiadásaik két százalékát kifejezetten gazdaságfejlesztési célokra költhették. Aháttérben azonban ott állt a központi restrikciós politika is, amely jelentıs forráskieséstokozott a helyi önkormányzatoknak. Ráadásul az infrastrukturálisberuházások többsége a központi kormányzat engedélyétıl és támogatásátólfüggött. Hiába dolgozhatott ki az önkormányzat önálló gazdaságpolitikát, és