Letöltés - Pécsi Tudományegyetem

50 Novotny Gábornyokkal összefonódó történelem gondolata. A legtöbb tanulmányból úgy tőnik,mintha a keleti tartományoknak egyáltalán nem lettek volna kapcsolataik aszomszédos német határrégiókkal (Fischer, 1996). Az utóbbi idık történelmiáttekintései ugyanakkor ennek az ellenkezıjérıl tanúskodnak.A nemzetállamok kialakulása, megszilárdulása elıtt – kereskedelmi erejérealapozva – Hollandia nagyobb hatalmat képviselt keleti szomszédainál. Nagyotváltoztak azonban az erıviszonyok, amikor az évszázados széttagoltság után1871-ben létrejött és késıbb megszilárdult az egységes német nemzetállam.Németország területe nyolcszorosa Hollandiának, és ez az aszimmetria kialakítottaa folyamatos fenyegetettség és a szükségszerő gazdasági függıség permanensellentmondását. A gazdasági ráutaltságnak jó példája Rotterdam 1870utáni felvirágzása, melyet nagyrészt a Ruhr-vidék fejlıdése indukált (Smit,1998).Németország számára Hollandia geopolitikailag kisebb jelentısséggel bírt,mint a keleti szomszédok, de a Fal leomlása elıtti 40 évben a Rajna-vidéki orientációerısebb nyugati, holland irányultságot jelentett, mint az egykori birodalmiés az újraegyesítés utáni mai idıkben.A régóta tartó állandósága miatt a holland–német határ inkább gazdasági,mint stratégiai szempontból fontos Hollandia számára. Védekezési intézkedéseketcsupán közvetlenül a második világháború kitörése elıtt hoztak. Ugyanakkornem túl széles körben ismert tény, hogy már a háború alatt születtek tervekjelentıs német területek annektálására a háborús károk és szenvedések kártételeként(a holland határok egészen Brémáig húzódtak volna – 1. ábra). A területikártérítésrıl azonban késıbb lemondtak, és csak kisebb határkorrekciókra kerültsor, annál is inkább, mivel sokak szerint a területelcsatolás gazdasági szempontbólhátrányos lett volna (Smit, 1998; Burkhert, 2001).Németország esetében fordított a helyzet, inkább a stratégiai szempontok kerültekelıtérbe az 1871-es államalapítás után, fıként a keleti határok vonatkozásában.Kivételt az emslandi határ jelentett északon a két világháború közöttiidıszakban, ugyanis az akkor még rendkívül ritkán lakott német határ mentiterületeket geopolitikai szempontból veszélyeztetettnek tekintették. A II. világháborúutáni holland igények kivédése érdekében az érintett területeken 10–14új falut hoztak létre, jórészt a keleten Lengyelországhoz csatolt területekrılelmenekült német lakosság áttelepítésével. Így a területi igények kapcsán ismételgetettholland kérdés – „De mit csináljunk a németekkel?” – egyre relevánsabblett, amíg végleg el nem vetették az annexiós terveket (Smit, 2001).A Rajna vonala ugyanakkor mindig fontos volt mindkét fél számára stratégiaiés gazdasági szempontból is. Érdekes, hogy az egyik legerısebb összekötı kapocsa holland–német viszonyban a természetes elválasztó elem, a Rajna folyó,