fordítással kapcsolatban elmondok egy érdekestörté<strong>net</strong>et. Az elég pocsékul gépelt szövegben alapok nem voltak megszámozva. Fél évig, mialatta darabot többször is elolvastam, nem vettemészre, hogy a kéziratból hiányzik egy lap. Azegyik oldalon még a Szőke lány mondott valamit,a következőn pedig már egészen másról voltszó. A próbákon aztán rájöttem, hogy itt valaminem stimmel, és végül arra következtettem,hogy hiányos a kézirat. Írtam Gábor Júliának,hogy küldje el a hiányzó (azén számításom szerint)negyvenkettedik oldalt, ha van ilyen. Ő előbbírt egy nagyon vicces levelet, aztán megküldte ahiányzó lapot. A szereposztás néhány ponton eltér adarabtól: férfiak helyén nőket szerepeltet. ASzőke lányt két színésszel, egy lánnyal és egyfiúval fel-váltva játszatja, a magatartás-Pistikközül pedig a Félszeget alakítja színésznő. Miértfolyamodott ezekhez a változtatásokhoz? Mintegy száz jelöltből válogattam össze aszereplőket. Művészeti tanácsadóim, akik ebbensegítettek (mindenekelőtt a koreográfus,Samuel Y. Parkinson), felhívták a figyelmemet,hogy van két színész, egy férfi és egy nő, akik nagyonhasonlítanak egymásra, körülbelül egyformamagasak, hosszú szőke hajuk és kékszemükvan. Mindketten nagyon jók voltak, és a darabvégül is lehetővé teszi ezt a fajta szereposztást.A Félszeg esetében pedig az történt, hogy a szereprekiválasztott színésznővel korábban márdolgoztam együtt. Nagyon szerettem volna, hajátszik a darabban, de alkata szerint ő nem voltsem Rizi, sem a Mama, sem a Szőke lány. Így aztánarra gondoltam, hogy az egyik magatartás-Pisti szerepét osztom rá. A színésznő személyiségeés adottságai olyanok, hogy nagyon jól tudfélénk, kétbalkezes, nevetségesen ostoba, melankolikuskaraktereket játszani. Így aztán a Félszegszerepét adtam neki. Nincs ez a megoldás ellentétben a Háremjele<strong>net</strong>tel,ahol a Félszeg eunuch? Hadd folytassam válaszomat az előzőkérdésre. A mai amerikai színházban ésoperában van egy olyan tendencia, hogy aszereposztás váltakoztassa a nemeket.Nemcsak a sokkolás kedvéért, hanem annakérzékeltetésére is, hogy mindannyiunkbanbenne van a Jing és a Jang princípium, aférfiasság és a nőiesség. Úgy vélem, ha Örkény1991-ben írta volna a darabot, tovább mentvolna a Pistiben lakozó női sajátosságokkifejtésében; de húsz évvel ezelőtt figyelem-bekellett vennie bizonyos társadalmi konvenciókat.Mint ahogy én is figyelembe vettem Örkénymegoldását, és úgy vélem, a Szőke lány kettéválasztásanem idegen a darabtól. Ki tervezte a díszletet és a jelmezt, ésmennyire adott szabad kezet a tervezőknek?- A díszletet Michael D. Adams festőművésztervezte, akinek ez volt az első színházi munkája.Nagy terekkel dolgozik, ami megkönnyítette aszínpadhoz való alkalmazkodását. Rajongója anémet kultúrának és Wagnernek, és nagyszerűdíszletet tervezett. Miután elolvasta a darabot,azt mondtam neki, hogy menjünk vissza a koraiszovjet szocreálhoz. Legyen a színpadkép plakátszerű,utaljon a nácizmus és a kommunizmusmilitáris jellegére, és arra, hogy ez az erős fiatalembervezeti-képviseli Magyarországot. A színpadképígy egy triptichon lett, középütt egy meztelen,kezében a magyar zászlót tartó fiatalemberfekete-fehér, szoborszerű képével. Balra anácizmus jelképei: horogkereszt, alatta tankokés rohamsisakok sziluettje. Jobbra sarló és kalapács,alatta szuronyok árnyképei. Pisti fölöttegymásba kapcsolódik a vörös színű sarló éskalapács és a horogkereszt.A jelmeztervezővel, Maggie Wojiechkel, abbanegyeztünk meg, hogy olyan ruhákat készít,amelyekkel végig tudjuk járni a különböző korszakokat,a második világháborútól a hetvenesévekig. Rizi időtlen alak, egy női Akárki, így is kellettöltöztetni, semlegesen. A szereplők maszkjával,ezzel a fehérre festett mímes arccal az volta célom, hogy jelezzem a kórus semlegességét(mint amilyen a görög dráma kórusa). Ez a kóruselemnagyon erős a Pistiben, ezért semlegessékellett tenni az arcokat. Mit ért a görög kórusjelenlétén a Pistiben? Sokszor, sok jele<strong>net</strong>ben a szereplők acselekedeteket úgy kommentálják, mint azt akórus teszi a görög drámában. A hős és azellenhős kapcsolatában, szerepcseréiben isjelen van ez a - nézetem szerint - erősenklasszikus mozzanat. Nagyon meggyőző, amit a díszletről mond,de hadd kérdezzem meg, nem érzi-e didaktikusnaka sarló és kalapácsnak színpadi jel(kép)kéntvaló használatát? Nem zavarja-e ez a megoldásazt a jele<strong>net</strong>et, amelyben Pisti az éttermi ablakrafest sarlót és kalapácsot? Nem hiszem. Az amerikaiak elég tájékozatlanokaz itteni - háború utáni, sőt, alatti -dolgokról. Így fontos volt olyan jelképeketmutat-ni nekik, amelyekhez kapcsolódnitudnak. Az amerikaiaknak nincs viszonyuk azelnyomás-hoz, legfeljebb a gazdaságihoz.Vannak szegények, feketék, a faji előítéletekáldozatai, de nincs tapasztalatunk olyantársadalmi elnyomásról, amilyenről nektek ittvan. Az olyan jelképek, mint a horogkeresztvagy a sarló és kalapács azonban valamit ott isjelentettek, bizonyos mértékű gyűlöletet vagyfélelmet ma is keltenek. Az előadás terekéntvoltaképpen a kísérleti szín-ház fekete dobozáthasználtuk, és ezért fontos volt ezeket ajelképeket behoznunk. Kidolgozott, részleteződíszlet nélkül csak így lehetett utalni azidőpontra, a két totalitárius elnyomó rendszer-re.Szerintem az amerikai nézőknek szükségük voltezekre a jelzésekre.A bemutatóra a Jóakarat Játékok idején kerültsor, amelyhez művészeti fesztivál is kapcsolódott,több szovjet-amerikai közösrendezvennyel. A történelemben előszörműködött együtt ezen a nagy kulturális éssporteseményen a két nagyhatalom. E fesztiválkellős közepén léptünk fel mi Seattle-ben. Azutcákon, épületeken mindenütt jelképek:egymás mellett a szovjet és az amerikai zászló.Óriási dolog volt látni ezt a hihetetlen barátságota két korábbi ellenség között. Az előadás kezdete előtt a Pistit játszószínész valamiféle bevezetőt mond aközönségnek. Miről beszél, és miért van erreszükség? Az adott színháznak van egy olyanhagyománya, hogy az előadások előtttájékoztatják a közönséget. Elmondják, mirőllesz szó. Ez ugyanis nemcsak egy színház,hanem nagyon sokféle rendezvény színhelye.Van itt művészeti galéria, rendeznekdzsesszkoncerteket, humoristák estjét stb. Így,amikor elkezdődik a műsor, mindig az egyikrésztvevő tájékoztatja a nézőket. Nagyonérdekes, hogy Örkény is ezzel kezdi a darabot.Amikor a főszerepet játszó színész, JasonLambert már Pisti szavait mondta, minden estemás és más volta reakció: néha tovább beszélteka nézők, néha azonnal elcsendesedtek.Mindig máshogy és másutt kezdődött el az előadás. Az előadás valamiféle brechti stílust, technikátképvisel, például aszínváltások/jele<strong>net</strong>váltások megoldásainál, aszereplők színpadon tartásában. Mindezbizonyos epikus színházi jelleget ad azelőadásnak. Ez azért van igy, mert ezt a Pistivilágával rokonnak érzi, vagy ez a saját rendezőistílusa? Honnan ered az előadásnak ez ajellege? Ez nem az én stílusom, de ez az a stílus,amelyben otthonos vagyok. Az olyan darabok,minta Woyczek vagy a Pisti bizonyosszabadságot adnak. Olyan sok jele<strong>net</strong>tel kellbennük dolgozni, hogy úgy érzem, szükségemvan arra a szabadságra, amit a brechti stílustechnikailag nyújt. Ott vannak a színházépülettechnikai korlátai is - jelen esetben egy feketedobozban játszottunk, hátsó színpad és függönynélkül. Ezért a játékot a nyitott színpad adtalehetőségekre építettem. A reflektorokat olyanközel hoztuk a nézőkhöz, amennyire csaklehetett, s egészen alacsonyan helyeztük előket. Az átöltözések a nézők szeme láttáratörténtek. Azt akartam, hogy mindez a színháziélmény része legyen, hiszen, végül is, a Pistitrealisztikusan nem lehet előadni. Az egyesjele<strong>net</strong>eken belül lehet realisztikusan vagynaturalisztikusan játszani, de a forma egészemindkettőnek ellene hat. Hiszen a mű nem ebbena stílusban íródott, inkább valamilyen brechtivagy más, talán impresszionisztikus formában.- Nagyon sokféle zene szerepel az előadásban,Händel Messiásától náci indulókon, Nina