In memoriam Verseghy Ferenc 3. - Verseghy Ferenc Elektronikus ...

Fried István:Verseghy Ferenc magyar grammatikájaNem csekély elégtétellel szolgálhatott Verseghynek a Helytartótanács ama„intimátum”-a, amelynek kelte 1814. január 31., száma: 25342, célja pedig magyarnyelvtankönyv készítése, méghozzá „határozott princípiumok” alapján. 45 Ahatározat személyre szabottan Verseghy három évtizedes munkásságát figyelembevéve készült, és ezt ő maga is így fogta föl. Egyrészt azért, mert 1814-ben ő volt alegalkalmasabb, a legképzettebb és a leginkább előmunkálatokra támaszkodhatónyelvész, akitől rendszeres nyelvtan kidolgozása várható, másrészt, mert az„ellentábor” /előbb Révai Miklós és Horváth István eszközökben nemigen válogatóvitastílusa, utóbb Kazinczy Ferenc kevésbé durva, de semmivel sem méltányosabb/ügyködése legfeljebb az irodalmi vagy a tudományos életben kérdőjelezhette megVerseghy szerepét, valójában csupán le- és nem meggyőzni volt képes a náluksemmivel sem csekélyebb érdemekkel rendelkező költő-grammatikust.Harmadrészt pedig Verseghy régről kapott felszólításnak vélt engedelmet tenni, az1790-es esztendők sokat ígérő és főleg a kedvezőtlen külső körülmények miattcsírájában elfojtott törekvéseit vélte beteljesíteni.Az eddigi szakirodalom viszonylag kevesebb figyelmet fordított arra, hogymegkísérelje annak földerítését: mi lehetett Verseghy szerepe az Urániához tartozókisebb irodalmi körben. 46 Annyit tudunk mindössze, hogy Verseghy is publikált azUrániában. S annyi ismeretes még, hogy az Uránia „visszhangtalansága” csaklátszólagos, Csokonai és Vitkovics mindenesetre a későbbiekben is visszhangoztákKármán értekezésekben és a szépirodalomban leírt tételeit. Ismeretes továbbá,hogy a „nemzet csinosodása” kifejezésként, célkitűzésként is elő-előkerül akésőbbiekben. E helyen csak fölvetjük a kérdést: kire gondolt Kármán és gondolt-evalakire, mikor programadó értekezésében ezt írta:„ki ne óhajtaná, hogy támadjon köztünk egy Adelung, aki egy tökéletes, a nyelvbelső világából folyó criticum lexiconnal ajándékozza meg hazánkat?” 47Kármán-idézetünk mellé tegyük a következő tényeket:1/ Az Urániában publikáló Verseghy akkor már közzétette első latin nyelvűnyelvészeti munkáját, amelynek alapelveihez lényegében mindig hű maradt.2/ Adelung valóban vezető tekintélyként jelent meg a magyar nyelvészetiszakirodalomban /nemcsak Verseghy, hanem Révai előtt is/.3/ Akkor már Verseghy megkezdte fogsága alatt kibontakozó szótári gyűjtőmunkáját, ilyen értelemben tájékoztatta a finn nyelvészt, Henryk Gabriel Porthant.Szótára – sajnos – csak töredékben maradt ránk, ún. „brünni gyűjtés” névenelemezte Gáldi László. 48Verseghy Ferenc fogsága alatt még majdnem baráti viszonyban állt Kazinczyval.Ismerték egymás munkáit, a Kazinczy-hagyaték jó néhány Verseghy-kéziratot45/Verseghy Ferenc/: Magyar Grammatika, Buda 1818,. l. A továbbiakban ebből a kiadásból idézek.Ismeretes a mű második, 1821-ből való kiadása is. Ennek kézirata: MTAK Kt, K. 708. Az előszó szerint1820-ból való.46Gálos Rezső: Kármán József. Bp., 1954.47A Kármán-idézetek forrása: Kármán József: Válogatott művei, Bp., 1955.48Gáldi László: A magyar szótárirodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban. Bp., 1957.