királyuk e vezéreitől, akik egyrészt jól értettek a hadvezetéshez, másrészt nincstelenek és vakmerőekvoltak, de ezek korántsem igyekeztek távozási szándékukat olyan hamar végrehajtani,mint az kívánatos lett volna.Közben fiatalemberek, akik vagy maguk is katonák voltak, vagy jó viszonyban voltak a harcosokkal,szóba elegyedtek először magukkal a csapatokkal, majd a szökevényekkel, akik legnagyobbrészta római szövetséges hajóslegénységből kerültek ki, majd végül a legalja népheztartozókkal; rágalmazni kezdték a senatust és az előkelőbbeket, mondván, hogy ezek titokbanazon dolgoznak és mesterkednek, hogy Syracusaet a szövetség megújításának látszatávalRóma alattvalójává tegyék, azért, hogy azután pártjuk - az a néhány ember, aki a szövetségmegújításán buzgólkodik - átvehesse a hatalmat.24. Syracusaeban napról napra nagyobb tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa e vádakat, éshitelt adjon nekik, s ezzel nemcsak Epicydesben, de Adranodorusban is felkeltették a reményt,hogy a helyzet megváltozik. Adranodorus végre engedett felesége állandó sürgetésének, hogyitt az idő a hatalom megragadására, míg az új, rendezetlen szabadságban teljes a zűrzavar, mígrendelkezésére áll a király zsoldján élő katonaság, s a Hannibaltól küldött, a katonákkal jóviszonyban lévő hadvezérek segíteni tudják terveit. Megállapodott Themistusszal, Gelovejével, de olyan elővigyázatlan volt, hogy erről néhány nap múlva említést tett Aristónak,egy tragikus színésznek, akivel egyéb titkait is közölni szokta. Ez az előkelő származású,tisztességes vagyonnal rendelkező férfi, akit ez, a görögök körében korántsem lenézett foglalkozásnem rontott meg, úgy vélvén, hogy fontosabb és előbbrevaló a hazája iránti hűség,jelentette a dolgot a praetoroknak. Mikor ezek kétségtelen bizonyítékok alapján meggyőződteka bejelentés megalapozottságáról, összehívták az öregek tanácsát, s ennek javaslatáraaz ajtókhoz őrséget rendeltek, amely végzett a Curiába belépő Themistusszal és Adranodorusszal.S mikor a többiek, nem ismervén az okot, e számukra még iszonyúbbnak tűnőmerényletre zajongani kezdtek, végül, helyreállítván a csendet, bevezették a Curiába a feljelentőt.Ez sorban mindent elmondott: hogy az összeesküvés még akkor kezdődött, mikorHarmonia, Gelo lánya, férjhez ment Themistushoz; hogy a hispan és africai segédcsapatokmegkapták a parancsot a praetorok és a többi előkelők meggyilkolására, s megígérték nekik,hogy vagyonuk gyilkosaik zsákmánya lesz, s egy Adranodorusnak híven engedelmeskedőzsoldoscsapat készenlétben állt, hogy ismét elfoglalja az Insulát. Majd beszámolt róla, hogykinek-kinek egyenként mi lett volna a feladata, s az egész, teljes fegyveres és harci felkészültséggelmegszervezett összeesküvést feltárta előttük. Erre a senatus úgy vélte, hogyéppoly jogosan ölték meg őket, mint Hieronymust.A Curia előtt felhangzott a mindenhonnan összeverődött, semmiről sem tudó tömeg zajongása,de mikor az emberek megpillantották a Curia előcsarnokában az összeesküvők holttestét,abbahagyták a vad fenyegetőzést, s elnémulva követték a józanabb polgárokat a népgyűlésre,ahol a senatus és tiszttársai megbízásából Sopater szólalt fel.25. Ez, mintha csak törvényszék előtt vádolná Adranodorust és Themistust, életük korábbieseményeivel kezdte, s kifejezte azt a gyanúját, hogy ami gazság és istentelenség esett Hierohalála óta, azt mind ők követték el, mert vajon mit tehetett volna saját elhatározásából a méggyermek, vagy épp hogy a férfikor küszöbén álló Hieronymus? Gyámjai és tanítómestereikormányoztak, felhasználva a körülményt, hogy mást vett célba a gyűlölet. Így, még előbb,mint Hieronymust - de legalábbis Hieronymusszal együtt -, őket is meg kellett volna ölni.Ehelyett ők - maguk is a halál jogosan kijelölt áldozatai - a tyrannus pusztulása után még újbűnöket terveztek; először nyíltan, amikor Adranodorus, elzárva az Insula kapuit, az uralkodóörökébe akart lépni, s ura akart lenni annak, ami eddig gondnokságára volt bízva. Mikor azon-130
an elárulta az Insula helyőrsége, s körülzárta az Achradinát birtokában tartó egész polgárság,a trónt, amelyre hiába törekedett a nyilvánosság előtt, titokban és csellel próbálta megkaparintani,s még a megtiszteltetés, a tisztség sem tudta jobb belátásra téríteni, amikor a hazamegszabadítóival együtt őt, a szabadságra leselkedő árulót is praetorrá választották. Denagyravágyó hajlamaikat nagyravágyó feleségük oltotta beléjük, hiszen az egyik Hiero, amásik Gelo lányát vette feleségül.Ε szavak hatására a gyűlésben mindenhonnan kiáltozni kezdtek, hogy e nők közül egy semmaradhat életben, s hogy senkit sem szabad meghagyni a tyrannus családjából. Ilyen a tömeg,vagy meghunyászkodó szolga, vagy könyörtelen zsarnok, s a szabadságot, ami a kettő közöttvan, nem képes mértékkel alkalmazni, de birtokolni sem. S rendszerint nem hiányoznakharagjának készséges kiszolgálói, akik vérontásra és gyilkosságra ösztönzik féktelen és határtnem ismerő szenvedélyeit. Mint most is: a praetorok azonnal javaslatot terjesztettek elő, amitszinte előbb fogadtak el, mint elhangzott, hogy az uralkodó családjából mindenkit ki kellirtani. S a praetorok által kiküldött emberek megölték Damarát, Hiero lányát, és Harmoniát,Gelo lányát, Adranodorus, illetve Themistus feleségét.26. Hiero egyik lánya Heraclia volt, felesége annak a Zoippusnak, aki, mikor Hieronymuskövetségbe küldte Ptolomaeus királyhoz, az önkéntes számkivetést választotta. Az asszony,aki előre tudta, hogy a gyilkosok őt is felkeresik, két felnőtt lányával háza szentélyébe, azistenekhez menekült. Szétzilált haja, ruhája egyébként is szánalmat ébresztő látvány volt, smég könyörgött is az istenekhez, hol apja, Hiero, hol fivére, Gelo emlékére kérve őket, nehagyják, hogy ártatlanul áldozatul essék a Hieronymus elleni gyűlöletnek, akinek az uralmátólő nem kapott egyebet, csak férje számkivetését, s Hieronymus életében sem volt olyanszerencsés, mint nővére, és most, a király meggyilkolása után sincs vele egyenlő helyzetben.Hiszen ha Adranodorus terve sikerül, felesége vele együtt uralkodott volna, ő azonban atöbbiekkel együtt szolgává válik. Ki kételkednék abban, hogy Zoippus, ha hírt kapna arról,hogy Hieronymust megölték, és Syracusae felszabadult, nem szállna azonnal hajóra, s nemtérne vissza hazájába? Milyen csalfák is az emberi remények! Felesége és gyermekei életétfelszabadult hazájában veszély fenyegeti; de vajon mennyiben állnak ők útjában a szabadságnakés a törvényeknek? Vajon kit fenyegethet egy magános, szinte özvegy asszony ésleányai, akik árvákként élnek? De persze nem is tőlük félnek, hanem az uralkodó nemzetségétgyűlölik. Küldjék el őket messzire Syracusaetól és Siciliától, vitessék el Alexandriába, azasszonyt férjéhez, s a lányokat atyjukhoz. - S mikor kérése süket fülekre és szívekre talált, slátta, hogy az időhúzásért egymást korholva néhányan már kardjukhoz nyúlnak, már nem isönmagáért könyörgött, hanem azért esdekelt, hogy legalább lányainak irgalmazzanak; ilyenkorúakra még a legádázabb ellenség sem emelne kezet, s miközben bosszút állnak atyrannuson, ne utánozzák annak annyira utált gaztetteit!Könyörgése közben a szentélyből kivonszolva, megölték, azután az anyjuk vérével behintettlányokra támadtak. Ezek félelmükben és gyászukban eszüket vesztve, szinte őrjöngve olyanvadul rohantak ki a szentélyből, hogy ha kijutottak volna az utcára, az egész város hangulatátfelkavarják. Még így is, a nem túl téres házban többször törtek át sértetlenül a bent nyüzsgőfegyveresek között, kiszakítva magukat, ha már megragadták őket, az utánuk nyúló számtalan,erős marokból. Végül sebeiktől elgyengülve, élettelenül rogytak össze, mindent vérükkelhintve be. Önmagában is szánalmat ébresztő halálukat még szánalomra méltóbbá tette az akörülmény, hogy röviddel ezután hírnök érkezett, hogy ne öljék meg őket, mert a tömegenhirtelenül erőt vett a könyörület. A szánalomérzet ezután haraggá változott: miért siettek kivégzésükkelannyira, miért nem hagytak időt, hogy kijózanodjanak, s haragjuk lecsillapodjék.A tömeg zajongani kezdett, követelve, hogy Adranodorus és Themistus helyének betöltésére -131
- Page 1 and 2:
TITUS LIVIUSA RÓMAI NÉP TÖRTÉNE
- Page 3 and 4:
HUSZONEGYEDIK KÖNYV1. Hadd jelents
- Page 5 and 6:
szállnak, seregével először az
- Page 7 and 8:
csapás semmiben sem hasonlított a
- Page 9 and 10:
agyaggal voltak összetapasztva. Il
- Page 11 and 12:
16. A Carthagóból Rómába vissza
- Page 13 and 14:
tették a vágyat, hogy próbáljan
- Page 15 and 16:
23. Ε látomástól fellelkesülve
- Page 17 and 18:
gyobbrészt hispanokkal, az első
- Page 19 and 20:
egykor elfoglalták ezeket a helyek
- Page 21 and 22:
járultak elébe és kijelentették
- Page 23 and 24:
át nem a taurinusok, hanem a hegyi
- Page 25 and 26:
ják. Vajha ebben a csatában csup
- Page 27 and 28:
45. Miután e lelkesítő beszédek
- Page 29 and 30:
noka, a brundisiumi Dasius, akit ne
- Page 31 and 32:
szenvednek. Cornelius sem az okot,
- Page 33 and 34:
nemcsak szokatlan alakjukkal, de sz
- Page 35 and 36:
59. Hannibal, leereszkedve az Appen
- Page 37 and 38:
Rómában is Iuventasnak isteni ven
- Page 39 and 40:
HUSZONKETTEDIK KÖNYV1. Közeledett
- Page 41 and 42:
Flaminius még a tétlen ellenségg
- Page 43 and 44:
szakadékoknak, s a fegyverek és a
- Page 45 and 46:
tapasztalatlansága miatt lehet elm
- Page 47 and 48:
Ennyire ésszerű magatartását az
- Page 49 and 50:
Mancinus, aki egyike volt a lovass
- Page 51 and 52:
elhagyta, tízezer lépésre a Hibe
- Page 53 and 54:
szolgálattal kellene megnyerni. -
- Page 55 and 56:
dictator nemcsak hogy addig akadál
- Page 57 and 58:
el ne árulja a cselt, Hannibal az
- Page 59 and 60:
A legtöbb évkönyv úgy tudósít
- Page 61 and 62:
mikor tiszttársát perbe fogták,
- Page 63 and 64:
állam üdvére cselekednétek, ha
- Page 65 and 66:
tábor kifosztása, ő lecsaphasson
- Page 67 and 68:
endjüket, hogy a folyóhoz közele
- Page 69 and 70:
védelmét, s mielőtt még a győz
- Page 71 and 72:
másikat, átadták az ellenségnek
- Page 73 and 74:
consul levele, amelyben közölte,
- Page 75 and 76:
néhányan, akik nem is vettek rés
- Page 77 and 78:
magukat nevezni.) Legfeljebb az, ak
- Page 80 and 81: HUSZONHARMADIK KÖNYV1. Hannibal a
- Page 82 and 83: nép tartana gyűlést. Így a fén
- Page 84 and 85: Pyrrhus zsarnoki uralmát s a taren
- Page 86 and 87: követhetnének el, ha ostrommal fo
- Page 88 and 89: 13. Mikor Mago azt válaszolta, hog
- Page 90 and 91: cannaei csatában csak akkor hagyta
- Page 92 and 93: szorongatta és rohamozta a várost
- Page 94 and 95: teljes mértékben eleget téve sz
- Page 96 and 97: hívottak mind meg is jelentek, miu
- Page 98 and 99: halmozott fel, s megszállták a k
- Page 100 and 101: a két Scipio leveléből ismeretes
- Page 102 and 103: vízmedencéknél állították fel
- Page 104 and 105: 35. Italiában, ahol a cannaei csat
- Page 106 and 107: 38. Míg ez történt Lucaniában
- Page 108 and 109: Majdnem ugyanezekben a napokban kö
- Page 110 and 111: keletkezett zűrzavarban jó néhá
- Page 112 and 113: Ε lovasviadalhoz egyes évkönyvek
- Page 114 and 115: SYRACUSAE114
- Page 116 and 117: Csak az okozott nekik gondot, hogy
- Page 118 and 119: olyan rettegés vett erőt, hogy gy
- Page 120 and 121: előkészületekkel s pusztán az e
- Page 122 and 123: an s M. Valeriusnak a Brundisium me
- Page 124 and 125: csapatait, s az ellenség sem halog
- Page 126 and 127: oly furfangos ügyességgel kibúv
- Page 128 and 129: 21. Minthogy Siciliában olyan háb
- Page 132 and 133: akik mindketten praetorok voltak -
- Page 134 and 135: jelentésében egyébként valót
- Page 136 and 137: innen követeket küldenek; hogy ez
- Page 138 and 139: szállt legio útban Syracusae fel
- Page 140 and 141: Hippocrates és Himilco, miután az
- Page 142 and 143: Minthogy Hispaniában ilyen kedvez
- Page 144 and 145: 46. Fabius Suessulából felkereked
- Page 146 and 147: tenné, ha minél hamarabb szövets
- Page 148 and 149: nevezett ki: C. Claudius Centót, a
- Page 150 and 151: Q. Fulvius Flaccus, aki korábban m
- Page 152 and 153: átorságáért egyiknek sem ad kat
- Page 154 and 155: járhassanak el, megbízta a tarent
- Page 156 and 157: annyira megnövelte ez a siker, hog
- Page 158 and 159: Ekkor mindnyájan, ki-ki ahol állo
- Page 160 and 161: seregével együtt, s Mago bújtass
- Page 162 and 163: előtt heverő ellenfelével. De Ba
- Page 164 and 165: hoz, C. Laetoriust és M. Metiliust
- Page 166 and 167: hogy az egész város elesett, s r
- Page 168 and 169: harapózott el, szétszéledtek, ki
- Page 170 and 171: ezt a félelmet, úgyhogy ezek fegy
- Page 172 and 173: elhúzzák a háborút. Így azt ta
- Page 174 and 175: nagy biztonságot, de legalább kie
- Page 176 and 177: sereg maradványait, még így sem
- Page 178 and 179: Ezután Hispaniában jó ideig nyug
- Page 180 and 181:
TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSLivius műv
- Page 182 and 183:
XVIII. KÖNYV (i. e. 256-250). - At
- Page 184 and 185:
választott L. Postumius Észak-Ita
- Page 186 and 187:
Aricia - helység Latiumban.Arnus -
- Page 188 and 189:
cliens - olyan jogilag szabadnak sz
- Page 190 and 191:
font - eredetiben pondus (325 g).Fo
- Page 192 and 193:
Latin Ünnepek - ősi, latin eredet
- Page 194 and 195:
Nova Classis - kikötő Hispania ke
- Page 196 and 197:
Ruscino - város Galliában, a Pyre
- Page 198:
Via Appia - Rómától déli irány