Kellemes karácsonyt és boldog új évet! - TippNet

Jó Pajtás35első és hátrulsó házból. Az első ház értelemszerűenelöl volt, és az udvarra nézett az oldalablaka.Középen helyezkedett el a konyha,amelynek ajtaja egyúttal bejáratul is szolgált.Az első házba a konyhából lehetett bejutni, ésonnan nyílt a hátrulsó ház ajtaja is. A kamra ahátrulsó házhoz csatlakozott, de nem onnantörtént bele a bejárás, hanem kintről, az ámbitusvégéről. A kamrából lehetett felmenni apadlásra.Teréz az első házban hált, az apósa a hátrulsóban.János az istállóban, illetve nyáron,amikor nagyon meleg volt, az ámbitus elülsővégében, amelyet lepokrócoztak, hogy ne fújjonbe a szél. Ez így volt szokásban, nem mondottellent a családi hierarchiának, amelynekcsúcsán természetesen már ő állt. A közfelfogásazt tartotta, hogy asszonynak, gyereknek, öregneka házban a fekhelye, a férfinak azonbanaz istállóban, mert ő erős, ellenálló, és hogyvigyázza az állatokat, hogy figyeljen, őrködjönéjjel, és azonnal cselekedjen, ha baj van. Vagyha nincs is semmi baj, észrevétlenül, anélkülhogy felverné a többieket, fel tudjon kelni, ésmegkezdhesse a napot, amelynek első aktusára,az első etetésre pontban éjjel háromkor kerültsor. És ott is töltötte az éjszakák többségét,egy kezdetleges faalkotmányon, egy dikón,le sem vetkőzve, ruhástul, egy ócska subávalvagy pokróccal takarózva. Ez alól csak akkortétetett kivétel, ha beteg volt, vagy élemedettöreg, mint idősebb János, aki már nem nagyondolgozott, és kíméletre szorult. Vagy ha megkívántákegymást az asszonnyal, és még nemvoltak gyerekek, és egy kis szerelmeskedésrebent összebújtak. A pásztoróra múltával, delegkésőbb pirkadat előtt azonban ilyenkor istávoznia kellett.Más volt a helyzet nappal, napközben. Akkor,ha nem volt kint dolguk, vagy ha egyáltalánotthon tartózkodtak, mindenki a házbanlehetett. Jobban mondva a ház nappalijában,amely nem más volt, mint a konyha. A konyhábanugyanis nemcsak főztek. Ott étkeztek,ejtőztek, pihentek, beszélgettek is. És bizonyosévszakokban bizonyos munkálatoknak ishelyszínéül szolgált, így a fonásnak, kukoricamorzsolásnak,zsákvarrásnak. A konyha valódisokfunkciós helyiség, előszoba, ebédlő, mosdó,munkaterem, társalgó, szalon, gyülekező- ésvárakozóhely, középpont volt. Ott vették magukhozaz ételt, tisztálkodtak, öltöztek, vetkeztek,ott olvastak, beszélték meg a másnapiteendőket, fogadtak vendéget, ott ünnepeltek,vigadtak vagy búslakodtak, ott végeztek számításokat,cseréltek eszmét, szőttek terveket, ottszülettek a nagy elhatározások, onnan indultakki a meghatározó áramlatok, az volt az állandó,a biztos, a fix pont, ahonnan, ha nem is vetettékki sarkából a világot, de felvették vele a harcot,és védekeztek ellene, ha gonosznak bizonyult,és el akarta őket tiporni. A konyhán való időzésnekis voltak azonban határai. Este, ha nemvolt benne munka vagy vendég, a családtagoknem lehettek ott a végtelenségig. Vacsora utánhamar elfújták a petróleumlámpát, és volt ház,ahol meg sem gyújtották. Takarékoskodtak avilágítóolajjal, és sötétben ültek még egy darabig,aztán kitakarodtak a konyhából, és eltettékmagukat másnapra.A konyhát Árvaiék is sokféleképpen hasznosították.A házban levés náluk is elsősorbana konyhán való tartózkodást jelentette. Eleinte,amíg hárman voltak, csak három személynek,de aztán a gyerekek születése után többnek,soknak, mert bőnek bizonyult a gyermekáldás.A konyhán álltak, guggoltak, fél térdre ereszkedvetérdepeltek, attól függően, hogy éppenmit csináltak, de leginkább ültek, üldögéltek,ücsörögtek, székeken, lócákon, sámlikon, azasztal körül és az asztaltól távolabb, vagy a sártűzhelypadkáján, mert náluk a konyhán márzárt tűzhely járta. Bár még éléken emlékezteka szabad tűzhelyre, a kürtőre, a koromra és azállandó füstre. Télen-nyáron ezen a tűzhelyenfőztek – a kinti, a nyári konyha intézménye csakkésőbb terjedt el –, és ezzel is fűtöttek. Az elsőházban kemence szolgáltatta a hőt, és a konyhábóllehetett fűteni, a falon keresztül. Annakrendes nagy padkája volt. Arra rá lehetett feküdniis, és télen a meleg oldalának nyomni ahátat, ha fázott az ember. A hátrulsó házbanis volt kemence, bár annak levegőjét sokszora konyháról melegítették. Este, lefekvés előttegy időre kitárták az ajtaját, és átáramlott ameleg. Teréz kenyeret jobbára kint sütött, azudvari kemencében, a félhajas tető alatt.Tóth KrisztinaHála-változatArany színekben játszó szén szavak,Babits a fény, Ady a nagy zsarátnok,boldog-szomorú lidérc leng: ha játsztok,zümmögi halkan, csak tűzzel szabad,Nemes, Nagy dolgot! Hány láng sisteregne,Füst csapna fel, Weöres sziporkatánc,Kormos Vas bongna, izzana a rács,mennyi kanyargó seb, mi nem heged be,s bár igaz lenne majd, hogy Lesz Vigasz-J. A. szájából érdes volt az élet,Petri szájából szép volt a pimasz:bárhogy mozduljak, lángnyelven beszélek,torkomban hangjukkal, de semmi az,ha tőlük éghet éneke az énnek.Az udvar föntről nézve egy fordított L-re emlékeztetett. Az L talpa a ház eleje és apatak partja közé esett, a szára a ház előttfelnyúlt egészen az istállóig. A talp alsó feléta disznó- és baromfiólak, kazlak töltötték ki,és oda gyűjtötték a trágyát is. A talp felső részéta kaputól a közvetlen szög-szomszéd,Lőrinc kapujáig üresen hagyták. Ide nem tetteksemmit, még átmeneti jelleggel sem. Ezközlekedési folyosó gyanánt szolgált, és részevolt az utcaudvarnak, amelyen át a két belsőportára a bejárás történt. A szárban helyezkedettel a gémeskút, kissé följebb a galambdúc,középtájt, szinte a szomszéd ház hátánál azudvari kemence, amelynek katlanos részén adisznóknak főztek, legfelül pedig, mindjárt azistálló előtt a hombár állt, amelyben a gabonáttárolták. Volt ebben az udvarrészben mégegy köcsögszárító és két fa is. A köcsögszárítóa hombár mellett, az egyik fa, a körtefa a hombárelőtt, a másik, az eperfa lejjebb, a kemencemagasságában. Mindkét fát úgy ültették, hogyköztük és a ház között bőven maradjon hely akocsinak a feljárásra. Az udvar a csűrös istállóntúl folytatódott ugyan, de a természetes határtképező melléképület a folytatást mintegyleválasztotta, és azt akár hátsó udvarnak is lehetetttekinteni.A hátsó udvar kicsi volt. Ezen tűzifát, hasznosításraváró szerfaanyagokat és kiszuperáltvaseszközöket, vasalkatrészeket tároltak. Ebbőlnyílt a földfalba vágott, körülkövezett pinceajtó,és egy földbe vájt lépcsőn innen lehetettfelhágni a kert felső részébe is. Bal oldalt kis,félhajtetős műhely simult a csűr falához. Ahhozmeg, vele egy vonalban, egy még kisebb félszer,nyitott szárazalja csatlakozott. Ebben, egyásott tőkén hasogattak tűzifát. A csűr hátsó nyílásátóljobbra, tehát Árvai Lőrinc háza irányábanegy hatalmas diófa magasodott, amelynekkoronája részint a kert, részint az istálló tetejefölé nyúlt. És azon kívül, hogy diót termett, arravolt még jó, hogy mindenféle rudakat, póznákattámaszthattak vastag törzséhez.