letölthető pdf - Bakonyi Természettudományi Múzeum

More documents

Recommendations

Info

BÖCKHJ 1872 LACZKÓ D. 1911 LÓCZY L. 1913 SZABÓI. 1972 BALOGH K. 1980AlpokRaibli rtgk.első-triásziarniai emeletelső márgákcsoportiagekelső-triász[arniai emeletlaibli márgagektriászFel:i/lárga R3szprérNe I ső -1 r i ásCSASZAR-HAAS1983KamiJuliBUDA11998*FelsőVeszprémiN márgacsoportpalamárgac-COBerekhegyi mkőWengernalsócMárgacoLLLLLLFormáció^hondr. mk
1. Felsőörsi Mészkő FormációA Balaton-felvidék középső részén nyomozható anisusi karbonátplatform által elválasztottmedencékben a pelsoi során megindult a pelágikus mészkő és márga, illetve a platformokróllehordódott üledékek (krinoideás-brachiopodás mészkövek) lerakódása.2. Buchensteini FormációA vulkanizmus megindulását követően egységes medence alakult ki a Balaton-felvidékteljes területén az illyr végén, amelyben a pelágikus mészkő mellett piroklasztikum és alárendeltebbenradiolarit képződött a ladin végéig.3. Füredi Mészkő FormációA karni elején tovább folytatódott a pelágikus medencefáciesű karbonátok lerakódásaa vulkanizmus lecsengését követően is, egészen a terrigén törmelék nagyarányú beáramlásának(Veszprémi F), illetve a karbonátplatform progradálásának (Budaörsi F.) a kezdetéig.A fenti három formáció csoport rangú összevonása elsősorban esemény-sztratigráfiaiszempontból indokolt. A „Buchensteini" név használata azonban olyan prioritási és korrelációsproblémákat vet fel, amelyek feloldásához elengedhetetlenül szükséges egy vázlatoskutatástörténeti áttekintés (4. ábra).- A dél-alpi buchensteini mészkőre a hazai irodalomban elsőként BÖCKH Jánosnál találunkhivatkozást (1872, p. 87), aki azt a Balaton-felvidékről általa leírt vörös, tűzköves „tridentinusmészkő" megfelelőjének tartotta.- Ezt követően lényeges szemléletbeli változás állott be a Balaton-felvidéki és a dél-alpirétegsorok korrelálásában, hiszen LACZKÓ (1911, p. 19) és id. LÓCZY (1913, p. 95), majdkésőbb SZABÓ (1972, pp. 47-48) a gumós, tűzköves „tridentinus mészkövet" az attól teljeseneltérő litológiájú - uralkodóan vulkanoklasztitokból (tufahomokkőből, aleurolitból ésmárgából) felépülő - „wengeni rétegekkel" párhuzamosította, és a „buchensteini rétegek"fogalmát a ladin rétegsor alsó szakaszát alkotó vulkanitra, illetve a „Trachyceras reitzi tartalmú"rétegekre korlátozta. Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy a rétegsorokpárhuzamosításánál utóbbi szerzők az egykorúságot helyezték előtérbe, amit egyértelműenjelez az eredetileg kőzetrétegtani egységekre bevezetett elnevezések (RICHTHOFEN1860), úm. „buchensteini-" vagy „wengeni rétegek" időrétegtani értelmű használata (pl.„wengeni korú").- Ez a kronosztratigráfiai szemléletű felosztás később öröklődött a formációk megalkotásánális, ti. a „tridentinus mészkövet" Nemesvámosi Formáció néven különítették el afekü Buchensteini Formáció felett (BALOGH 1981, CSÁSZÁR-HAAS szerk. 1983).A „tridentinus mészkő" és a „buchensteini rétegek" formáció-szintű szétválasztása ellenszól maga a rétegsor és a dél-alpi analógia. A két képződmény összeolvadását, illetve „petrográfiairokonságát" már LACZKÓ (1911, p. 69) és id. LÓCZY (1913, pp. 112-113), későbbDETRE et al. (1979, p. 86) és BALOGH (1981) is megállapította.A térképezési tapasztalatok, valamint a kérdéses rétegsort harántolt fúrások feldolgozásaalapján egyértelműen bebizonyosodott, hogy a gumós mészkövek a vulkánitokkal együtt,egymással váltakozva építik fel a ladin rétegsort, a kétféle képződmény dominanciaváltozásalegfeljebb tagozatrangú elkülönítést tesz lehetővé az egyetlen formáción belül (BUDAI-DOSZTÁLY 1990, pp. 62-63, Fig. 1; BUDAI 1993).A Balaton-felvidék ladin rétegsora a Déli-Alpok Buchensteini (Lombardia), illetveLivinallongo Formációjával (Dolomitok) korrelálható (BUDAI 1992 a, b), azon belül tagozatként(knollenkalke) különítik el a gumós, tűzköves mészkövet mindkét területen.A továbbiakban az a kérdés merül fel, hogy alkalmazható-e a Balaton-felvidéken abuchensteini név, és milyen rangú litosztratigráfiai egységre. Utóbbi eldöntésénél figyelem-
Page 2 and 3: I. TÁBLA1. kép: Foszforitos kemé
Page 4 and 5: A Bakonytermészettudományikutatá
Page 6 and 7: Szerkesztő:Redakteur:FUTÓ JÁNOSL
Page 8 and 9: BEVEZETÉSA Magyar Állami Földtan
Page 10 and 11: és szedimentológiai feldolgozása
Page 12 and 13: 1. ábra: Zánka és a Pécselyi-me
Page 14 and 15: 1 X^X 2 7 v vv8km10200 J m2. ábra:
Page 16 and 17: itkán előforduló ősmaradványok
Page 18 and 19: árapályövben képződött B, és
Page 22 and 23: e kell venni azt is, hogy típuster
Page 24 and 25: m6. ábra: A Vászolyi Tagozat rét
Page 26 and 27: tonizáltság miatt, de bizonyosra
Page 28 and 29: A „vászolyi mészkő" felett az
Page 30 and 31: hosszan, DK felé elnyúló sávban
Page 32 and 33: tató fúrás harántolta, míg az
Page 34 and 35: a szarmata mészkő válik észak f
Page 36 and 37: fedőjükben mindig megtalálható
Page 38 and 39: Ugyancsak nagy amplitúdójú vető
Page 40 and 41: 12. ábra: A Tótvázsony és Balat
Page 42 and 43: Törmelékében csigaoolit, krinoid
Page 44 and 45: mSzín Dőlés0zrz:•sF~szAF15S•
Page 47 and 48: 14. ábra: Jelmagyarázat a 13., a
Page 49 and 50: cassiana faj alkotja (LENNER szóbe
Page 51 and 52: Lóczy két szelvényben is meghat
Page 53 and 54: A Mencshelyi Márga intraplatform m
Page 55 and 56: Buhimvölgyi Breccsa TagozatA Noszt
Page 57 and 58: Rétegsor CaCO + Dolomit %0 20 40 6
Page 59 and 60: 21. ábra: A Sándorhegyi Formáci
Page 61 and 62: szulfát kiválásra, hiperszalin k
Page 63 and 64: 1. a tridentinusos mészkő és a f
Page 65 and 66: valószínűleg szerkezeti síkokka
Page 67 and 68: 22. ábra: Az Edericsi Mészkő sze
Page 69 and 70: elválású, szinte teljesen mészm
Page 71 and 72:
A többi, Mencshely környéki baza
Page 73 and 74:
LöszA viszonylag nagy területet l
Page 75 and 76:
szerkezeti elemek és ezen kereszt
Page 78 and 79:
T~7Z_Z27. ábra: Földtani szelvén
Page 80 and 81:
gicsei szerkezettel ellentétes, É
Page 82 and 83:
FEJLŐDÉSTÖRTÉNETA Dunántúli-k
Page 84 and 85:
30. ábra: A Balaton-felvidéki pla
Page 86 and 87:
A juli közepén a Sédvölgyi-plat
Page 88 and 89:
A felszín mai, meglehetősen vált
Page 90 and 91:
Mészkő Formáció, Buchensteini F
Page 92 and 93:
HAAS J.- TÓTHNÉ MAKK Á.- GÓCZÁ
Page 94 and 95:
URLICHS M. (1974): Zur Stratigraphi
Page 96 and 97:
The Triassic of the Balaton Highlan
Page 98 and 99:
sure before the establishment of th
Page 100 and 101:
III. TÁBLACephalopodák a "vászol
Page 102 and 103:
V. TÁBLAAmmoniteszek a Becser-pusz
Page 104 and 105:
VII. TÁBLAAlsó-karni ammoniteszek
Page 106 and 107:
IX. TÁBLABuchensteini Formáció1.
Page 108 and 109:
XI. TÁBLAVeszprémi Márga Formác
Page 110 and 111:
Veszprémi Márga FormációNosztor
Page 112 and 113:
XV. TÁBLAVeszprémi Márga Formác
Page 114 and 115:
XVII. TÁBLASándorhegyi Formáció
Page 116 and 117:
XIX. TÁBLAEdericsi FormációEderi
Page 119 and 120:
Laczkó Dezső (1860-1932), a híre
Page 121 and 122:
ÁRLISTA1998A MAGYAR ÁLLAMI FÖLDT
Page 124:
XX. TÁBLA1. kép: Horizontális el
show all

letölthető pdf - Bakonyi Természettudományi Múzeum

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?