yBöckh J.1872Laczkó D.1911Lóczy L.1913Peregi Zs.1979Fődolomit OL- rr DNY ÉK ÍZv. Lárí dolomitFődolomitFődolomitzFődolomitc s o p o r tCOiő m á r çF e I £Tóri rétegek(felső osztály)rétegeksztály)Wengeni(alsó o;Fürerli mknTridentinusmészONŐ KARNmajsarga mészkő, oolítosmárga, tűzköves mészkőmegalodusos dolomit•Physocardiás-márgarbitu*
Lóczy két szelvényben is meghatározta a karni márga rétegsor vastagságát. A Koloskavölgy-Sándor-hegyszelvénye az egyik (A), a Monoszlói-medence-Tói-hegyé a másik (B);a, b, c, d, e az általa elkülönített rétegcsoportokat jelöli (lásd fent).a+b c d+eA 100 m 15 m 235 m Összesen: 350 m (id. m. p. 140)B 112 m 38 m 246 m Összesen: 396 m (id. m. p. 159)A karni márgák általa alkalmazott rétegtani felosztása - a „sándorhegyi mészkő" önállóformációba sorolásától eltekintve - két helyen tér csak el a ma elfogadott litosztratigráfiaitagolástól:1. A márga rétegsor legalsó szintjeként ismertetett chondriteses mészkövet a FürediMészkő Formációhoz soroljuk.2. A Csicsói Márga Tagozatnak megfelelő rétegcsoportot id. LÓCZY (1913. pp. 166-167.)két szintre osztotta kagylófaunája alapján, amit a litosztratigráfiai felosztásban nem lehetfigyelembe venni.PEREGI (1979) a veszprémi térképezés eredményeként - Laczkóval ellentétben - arra azálláspontra jutott, hogy Veszprémben és közvetlen környékén a különböző dolomittesteknem a márgaösszlet heteropikus fáciesei, hanem azon belüli közbetelepülések.Területünkön a Veszprémi Formáció nagyjából ÉK-DNy-i csapásban követhetőBalatonhenyétől Tótvázsonyig. A felső-triász képződmények által alkotott szinklinálisnak adéli szárnyán a formáció felszíni elterjedésének szélessége több km, míg az északin mindösszenéhány 100 m.A formáció igen rosszul feltárt, leginkább a Sándorhegyi Formáció feküjében bukkanfelszínre. Kivételként említhető egyetlen igazán jó feltárása, a Balatoncsicsótól DNy-ra,kb. 1 km-re lévő Csorszai-patak völgye, más néven a Csukréti-árok (GÓCZÁN et al.1991).Mencshelyi Márga TagozatA formáció alsó tagozatát alkotó, uralkodóan sötétszürke, szürke, pirites, vékonylemezes,leveles, rögös elválású agyagmárga, márga az egész Balaton-felvidéken meglehetősenegyveretű. BÖCKH (1872) „felső márgacsoport alsó osztály" vagy „Posidonomyawengensis tartalmú márga" néven említette és a dél-alpi wengeni rétegekkel párhuzamosította.Jelentősen kivékonyodott rétegeit LACZKÓ (1911) „alsó halobiás márga" néven írta leVeszprémben.Általánosan használt elnevezése LÓCZY (1913) leírásán alapul, aki a levéllábú rákokmaradványainak tömeges jelenléte alapján vezette be az „estheriás márga" megjelölést.Területünkön egyetlen teljes szelvénye a Mencshely Met.l. fúrás (18. ábra), amely kb. 100m valódi vastagságban harántolta.A tagozat feküje a térképezett terület nagy részén a Füredi Mészkő, ez alól Vöröstókörnyéke a kivétel, ahol a Kádártai Dolomitra települ. Fedője a Nosztori Mészkő.Rétegsora a Met.l. fúrásban az alábbi három szakaszra osztható:- Alsó szakaszára a vékony, gyakran gradált, bioklaszt-mészhomok-onkoid anyagúlemezek, lencsék a jellemzőek. Apró, kerekítetlen vagy gyengén kerekített mészkőintraklasztok is előfordulnak több szintben, általában a gradált mészkőrétegek alatt.Kb. 250-290 m között a gradált rétegek - valószínűleg bemosott tufától - gyakranzöldes árnyalatúak, helyenként klorit- vagy biotitlemezkéket tartalmaznak. Jellegzeteseka bioturbált és az iszaprogyásos rétegek, valamint a rétegterheléses szerkezetek(XI-XII. tábla).
- Page 2 and 3: I. TÁBLA1. kép: Foszforitos kemé
- Page 4 and 5: A Bakonytermészettudományikutatá
- Page 6 and 7: Szerkesztő:Redakteur:FUTÓ JÁNOSL
- Page 8 and 9: BEVEZETÉSA Magyar Állami Földtan
- Page 10 and 11: és szedimentológiai feldolgozása
- Page 12 and 13: 1. ábra: Zánka és a Pécselyi-me
- Page 14 and 15: 1 X^X 2 7 v vv8km10200 J m2. ábra:
- Page 16 and 17: itkán előforduló ősmaradványok
- Page 18 and 19: árapályövben képződött B, és
- Page 20 and 21: BÖCKHJ 1872 LACZKÓ D. 1911 LÓCZY
- Page 22 and 23: e kell venni azt is, hogy típuster
- Page 24 and 25: m6. ábra: A Vászolyi Tagozat rét
- Page 26 and 27: tonizáltság miatt, de bizonyosra
- Page 28 and 29: A „vászolyi mészkő" felett az
- Page 30 and 31: hosszan, DK felé elnyúló sávban
- Page 32 and 33: tató fúrás harántolta, míg az
- Page 34 and 35: a szarmata mészkő válik észak f
- Page 36 and 37: fedőjükben mindig megtalálható
- Page 38 and 39: Ugyancsak nagy amplitúdójú vető
- Page 40 and 41: 12. ábra: A Tótvázsony és Balat
- Page 42 and 43: Törmelékében csigaoolit, krinoid
- Page 44 and 45: mSzín Dőlés0zrz:•sF~szAF15S•
- Page 47 and 48: 14. ábra: Jelmagyarázat a 13., a
- Page 49: cassiana faj alkotja (LENNER szóbe
- Page 53 and 54: A Mencshelyi Márga intraplatform m
- Page 55 and 56: Buhimvölgyi Breccsa TagozatA Noszt
- Page 57 and 58: Rétegsor CaCO + Dolomit %0 20 40 6
- Page 59 and 60: 21. ábra: A Sándorhegyi Formáci
- Page 61 and 62: szulfát kiválásra, hiperszalin k
- Page 63 and 64: 1. a tridentinusos mészkő és a f
- Page 65 and 66: valószínűleg szerkezeti síkokka
- Page 67 and 68: 22. ábra: Az Edericsi Mészkő sze
- Page 69 and 70: elválású, szinte teljesen mészm
- Page 71 and 72: A többi, Mencshely környéki baza
- Page 73 and 74: LöszA viszonylag nagy területet l
- Page 75 and 76: szerkezeti elemek és ezen kereszt
- Page 78 and 79: T~7Z_Z27. ábra: Földtani szelvén
- Page 80 and 81: gicsei szerkezettel ellentétes, É
- Page 82 and 83: FEJLŐDÉSTÖRTÉNETA Dunántúli-k
- Page 84 and 85: 30. ábra: A Balaton-felvidéki pla
- Page 86 and 87: A juli közepén a Sédvölgyi-plat
- Page 88 and 89: A felszín mai, meglehetősen vált
- Page 90 and 91: Mészkő Formáció, Buchensteini F
- Page 92 and 93: HAAS J.- TÓTHNÉ MAKK Á.- GÓCZÁ
- Page 94 and 95: URLICHS M. (1974): Zur Stratigraphi
- Page 96 and 97: The Triassic of the Balaton Highlan
- Page 98 and 99: sure before the establishment of th
- Page 100 and 101:
III. TÁBLACephalopodák a "vászol
- Page 102 and 103:
V. TÁBLAAmmoniteszek a Becser-pusz
- Page 104 and 105:
VII. TÁBLAAlsó-karni ammoniteszek
- Page 106 and 107:
IX. TÁBLABuchensteini Formáció1.
- Page 108 and 109:
XI. TÁBLAVeszprémi Márga Formác
- Page 110 and 111:
Veszprémi Márga FormációNosztor
- Page 112 and 113:
XV. TÁBLAVeszprémi Márga Formác
- Page 114 and 115:
XVII. TÁBLASándorhegyi Formáció
- Page 116 and 117:
XIX. TÁBLAEdericsi FormációEderi
- Page 119 and 120:
Laczkó Dezső (1860-1932), a híre
- Page 121 and 122:
ÁRLISTA1998A MAGYAR ÁLLAMI FÖLDT
- Page 124:
XX. TÁBLA1. kép: Horizontális el
Change language