letölthető pdf - Bakonyi Természettudományi Múzeum

A többi, Mencshely környéki bazalt-előfordulás egészen más jellegű. Ezek valószínűlegegyszeri kitörés eredményeként kialakult vulkánok maradványai, átmérőjük 30-150 m,környezetükből legfeljebb 10-20 m-rel emelkednek ki. Ezek közül is a Mencshelytől ÉK-relévő Ragonya területén található kúp őrizte meg legjobban épségét, ahol a bazalt a környeződolomit és mészkő térszínből 3-5 m magas, meredek lejtővel emelkedik ki, majdnemteljesen zárt, gyűrű alakú formát alkotva. A gyűrű anyaga szürke, feketésszürke, tömörbazalt, gyakoriak benne a 0,5-1,5 cm-es bazaltos amfibol-töredékek. A gyűrű közepén apróhólyagos, erősen mállott törmelék található. A dolomit a gyűrű tövében helyenként vörösreszíneződött, valószínűleg kissé „megégett".A többi, kis kiterjedésű bazalt-előfordulás a barnagi Kő-hegy (24. ábra), a Balatoncsicsófeletti Fenyves-hegy és két kis folt a Halom-hegy D-i lejtőjén. A kőzet fekete, szürke, tömörés kissé salakos vörös bazalt. Ettől csak a Kő-hegy csúcsától Ny-ra 200 m-re található, 2-3 mmagas domb anyaga tér el. Itt a bazalt fekete, vörösbarna, porózus, sok 2-10 mm-es amfiboltöredéket és kevés zöld, vörösbarna ásványból álló lherzolit csomót tartalmaz. Gyakoriakbenne a fekü Veszprémi Márga vörös vagy zöld színű zárványai is. A közvetlen közelébenlévő Kő-hegy bazaltjában is gyakoriak a több mm-es amfibol kristályok.A vulkáni működés a vizsgált területen hosszú időn át tartott, BALOGH et al. (1986)szerint a legidősebb kitörés kora kb. 7,5 millió év (Ragonya), a legfiatalabbé kb. 3,25 millióév (Halom-hegy).Negyedidőszaki képződményekPleisztocénÁrhordalékA Dunántúli-középhegység fiatal hegylábfelszíneinek talán legjellegzetesebb összleteterületünkön csak Pécsely környékén fordul elő a felszínen, a Balatoncsicsói-medencébenmélyült Szentantalfa Szaf.8. fúrás rétegsora alapján azonban az eróziós völgyek és a medencékholocén deluviális- és alluviális üledékei alatt is jelen van. A Szaf.8. fúrás által harántolt8,5 m vastag rétegsor feküje a Veszprémi Márga, amelyre 20 cm vastag, alig kerekített,durva mészkő és bazalt anyagú hordalék települ. Efölött 7,5 m vastag, uralkodóan 1-3 cm-es,kerekítetlen mészkőtörmelék következik, melyben elszórtan bazalttörmelék is előfordul. Amaximális átmérő 5 cm körüli. Erre 0,7 m vastag, deluviális eredetű, erősen meszes, sárga,szürke agyaggal kevert, 0,5 cm-es, kerekítetlen mészkőtörmelékből álló réteg települ. Az árhordalékrétegsort végül a bázisréteggel azonos anyagú, 0,2 m-es, durva bazalt- és mészkőtörmelékbőlálló réteg zárja. Fedője holocén alluvium, deluvium.A törmelékek kerekítetlensége és gyenge koptatottsága gyors, zagyár jellegű és rendkívülrövid távú szállítódásra utal. A rövid szállítási távolságot a rendkívül kis vízgyűjtőjű medencemár önmagában is bizonyítja. Esetünkben azonban ennél konkrétabb bizonyítékkal is rendelkezünk.A Balatoncsicsói-medence vízgyűjtőjén ugyanis csak két bazalt-előfordulást ismerünk.Az egyik a Fenyves-hegy - a Szaf.8. fúrástól 2 km-re, a másik a Halom-hegy - a fúrástól 3 km-re.A morfológia alapján ráadásul sokkal valószínűbb, hogy a bazalt a Fenyves-hegyről származik.A képződmény vastagsága területünkön valószínűleg nem haladja meg a 10 m-t.