letölthető pdf - Bakonyi Természettudományi Múzeum

A terület DNy-i sarkában lévő Harkától É-ra, a Csicsói-erdőn és a Bánkőn át, aMogyorós-hegyen keresztül Mencshelyig követhető vonulatban a redukált vastagságú,bioklasztos Megyehegyi Dolomitra a Felsőörsi Mészkő bitumenes, kissé márgás, vékonypados,lemezes rétegei települnek (Bocsári Tagozat), efölött a területre igen jellemző, alsórészén pados, vastagpados, felső részén tűzköves mészkő következik (Forráshegyi Tagozat).A formáció vastagsága az utólagos lepusztulás, valamint az erőteljes tektonizáltság miattalig becsülhető.A Felsőörsi Mészkő elterjedése Mencshelytől ÉK felé az Országúti-domboktól a Csertetőnát Vöröstóig követhető egyértelműen. Ezen a szakaszon a pados, vastagpados, tűzköveskifejlődés egyre alárendeltebbé válik, majd Vöröstónál ki is marad. Barnagtól É-ra, azAkol-domb környékén a formáció ősföldrajzi okokból hiányzik (15. ábra), ahol - akárcsaka Litéri-vonaltól D-re húzódó pasztában (BUDAI 1988, BUDAI-VÖRÖS 1992a,b) - platformkarbonátok helyettesítik heteropikusan.Erre utal a Megyehegyi Dolomitnak az északi paszta más területeihez képest viszonylagnagy vastagsága, amely elérheti a 130-150 m-t is. A Barnagtól ÉK-re 1 km-re lévő Kálváriadombkörnyékén ismét megtalálható a Bocsári Tagozat ammoniteszes mészköve, így azanisusi platform és medence határa Vöröstó és Barnag környékén rekonstruálható.A Felsőörsi Mészkő a belőle előkerült ammoniteszek alapján az anisusi középső és felsőalemeletébe sorolható (pelsoi, illyr).Buchensteini FormációA formáció rétegsorát pelágikus medence fáciesű mészkövek és a ladin vulkanizmustöbbé-kevésbé mállott tufái, tufitjai építik fel. BUDAI (1988, 1993) a Balaton-felvidék részletesföldtani térképezése alapján három tagozatát különítette el:1. Vászolyi Tagozat: területünkön a formáció jelentős része ebbe a tagozatba sorolható.Világosdrapp, mikro- vagy kriptokristályos, gumós, flázeres, gyakran tűzköves mészkő (IX.tábla); és zöld, néha vörös tufa, kristálytufa, tufit, krinoideás mészkő; valamint a fekü és afedő közvetlen közelében helyenként dolomit, bitumenes dolomit építi fel.2. Nemesvámosi Tagozat: vörös, mikro- vagy kriptokristályos, kovás, tűzköves mészkő;vékony tufa, illetve márga közbetelepülésekkel.3. Keresztfatetői Tagozat: lemezes mészkő, kovás tufa és radiolarit alkotja a Füredi Mészkőközvetlen feküjében.Az anisusi medence területén a Buchensteini Formáció folyamatosan fejlődik ki a FelsőörsiMészkőből, míg az anisusi platform felett éles határral települ. Mencshelytől É-ra, aCser-tetőn található a Felsőörsi és a Buchensteini Formáció egyik határszelvénye (16. ábra,X. tábla), amelyből réteg szerinti gyűjtés történt ammonitesz, conodonta és radiolariavizsgálatok céljából (BUDAI et al. 1991).A rétegsorból előkerült gazdag faunaegyüttes a cser-tetői szelvényt az anisusi/ladin emelethatáregyik hivatkozási sztratotípusává avatta a Balaton-felvidéken (DOSZTÁLY 1993,KOVÁCS 1993a,b, VÖRÖS 1993, VÖRÖS-BUDAI in GAETANI ed. 1993, KOVÁCS et al. 1994,VÖRÖS et al. 1996).A Buchensteini Formáció fedőjét a Litéri-vonal D-i oldalán a Füredi Mészkő alkotja. Azészaki pikkelyben a Csicsói-erdő és Vöröstó között fedője az utólagos erózió miatt nemismert, innen ÉK felé pedig a Budaörsi Dolomit települ fölötte.A biosztratigráfiai vizsgálatok szerint a formáció képződése a késő anisusiban kezdődöttés a ladin végéig tartott (BUDAI-DOSZTÁLY 1990, KOVÁCS 1989).