letölthető pdf - Bakonyi Természettudományi Múzeum

BEVEZETÉSA Magyar Állami Földtani Intézet 1982-ben indította el a Balaton-felvidék földtanitérképezési programját. Az 1:10 000-es méretarányú topográfiai térképeken alapuló felvételimunkák a Keszthelyi-hegységben kezdődtek, majd ÉK felé haladva Balatonfűzfő-Berhidatérségében fejeződtek be 1988-ban. Az 1:20 000-es méretarányú térképszelvények szerkesztéserészben ezzel párhuzamosan, részben ezt követően zajlott; fedett, valamint negyedidőszakiképződményektől fedetlen változatban.A térképezés egyik eredménye a Balaton-felvidék 1:50 000-es méretarányú tájegységiföldtani térképe, amelynek kézirata fedett (BUDAI-KOLOSZÁR) és fedetlen változatban(DUDKO) 1990 során készült el. Ezek a térképek azonban sajnálatos módon azóta semkerültek kinyomtatásra, annak ellenére, hogy a Földtani Intézet térinformatikai részlege a'90-es évek közepére a digitalizált változatukat is előállította. Ugyanez a helyzet a térképszöveges magyarázójával is, bár a térképezés során keletkezett tudományos eredményekjelentős része önálló cikkekben, illetve jelentések, kirándulásvezetők és disszertációk kézirataibanmár napvilágot látott.A térképezési program lezárulása óta eltelt időszak során többször vetődött fel annak azigénye, hogy ne csak egy-egy tudományterület (rétegtan, ősföldrajz, tektonika stb.) újabberedményei, hanem a Balaton-felvidék egyes régióinak földtani ismertetései is napvilágotlássanak. Különösen aktuális az ilyen jellegű igény kielégítése akkor, amikor a BalatonfelvidékiNemzeti Park immár megalakult. Ebben a kötetben a Balaton-felvidék középsőrészének geológiai felépítését mutatjuk be (1. melléklet), amely doktori disszertációnk tárgyátképezte egykor. Az azóta eltelt időszak során született újabb felismerések, vagy korábbiértelmezések átértékelése miatt, helyenként jelentős mértékben kellett az eredetiszöveget átfogalmaznunk, ezzel együtt igyekeztünk az eredeti tárgyalásmódot megőrizni. Aterületek leírásában gyakran szereplő földrajzi objektumokat külön helyszínrajzon tüntettükfel. A mellékelt földtani térképen történő könnyebb tájékozódás céljára ajánljuk aBalaton 1:40 000-es méretarányú turistatérképének a használatát.A tanulmány mellékleteként lehetőség nyílott az ismertetett terület 1:50 000-es méretarányúföldtani térképének megjelentetésére is. A szerkesztés BUDAI-KOLOSZÁR (1990) fedettföldtani, valamint DUDKO (1990) fedetlen földtani térképe alapján készült. Az eredetiváltozatokhoz képest végrehajtott módosításokat részben az időközben megszületett EOFT(Egységes Országos Földtani Térképrendszer) jelkulcsának alkalmazása (GYALOG szerk.1996), illetve a negyedidőszaki képződmények korábbinál részletesebb bontása és ábrázolásatette szükségessé. Számos változtatást indokoltak továbbá az elmúlt évek során szerzettúj rétegtani és szerkezetföldtani ismeretek is. A térkép szerkesztése során törekedtünk ahazai gyakorlatban elterjedt „fedett" és „fedetlen" földtani térképek erényeinek az ötvözésére:a negyedidőszaki képződmények közül csak a fejlődéstörténeti szempontból fontosakat,illetve a jelentős vastagságúakat ábrázoltuk; a bonyolult felépítésű alaphegységről- a lehetőségekhez képest - igyekeztünk „letakarítani" a lejtő- és a helyben maradt törmeléket(pl. a Litéri-vonal zónájában). A térkép jelentős részén a rajzolat felbontása meghaladjaaz 1:50 000-es méretarányt, ezért - az olvashatóság megőrzése érdekében - rövidítettjeleket (indexeket) alkalmaztunk a képződmények azonosítására.fi