letölthető pdf - Bakonyi Természettudományi Múzeum

valószínűleg szerkezeti síkokkal határolt, csapásirányú sávban a Kádártai Dolomittal„összeforrva" kitölti a karni rétegsor jelentős részét. Ebből a dolomittestből DNy felé egy10-30 m széles, kb. 200-250 m hosszan követhető dolomitnyelv nyúlik be a márgaösszletbe.A dolomitot néhány méteren belül felváltja a Buhimvölgyi Breccsa, majd a NosztoriMészkő következik kb. 800 m hosszan. Innen egy rendkívül erősen tektonizált, több kispikkelyből felépülő területen ismét kb. 300 m hosszan követhető csapásirányban, közvetlenkörnyezetében a Buhimvölgyi Breccsa és a Nosztori Mészkő átmeneti rétegeivel. BarnagtólK-re a Nosztori Mészkő szintjében újra előbukkan, és 300 m hosszú, 10-30 m széles sávbannyomozható. Barnag mellett a dolomitrétegek felső szakaszán néhány rossz megtartású zöldalgatöredéket találtunk.Edericsi Mészkő TagozatAz Edericsi Mészkő előfordulása a Balaton-felvidéken nem volt ismert korábban, néhányméter vastag lokális kifejlődését a Nosztori Mészkőtől nem különítették el.A Vöröstótól D-re lévő Ragonyai-bérceken és a barnag-tótvázsonyi útelágazástól ENy-ralévő dombsoron a Nosztori Mészkőre világosszürke, hófehér, apró- vagy durvakristályos,vastagpados, tömeges mészkő települ. A barnagi elágazás melletti feltárásban a NosztoriTagozat vékonypados mészköve fölött kb. 4 m vastag, fehér, világosszürke, általában durvakristályos,vastagpados, tömeges mészkő következik (22. ábra). Gyakoriak benne a 0,3-3,0cm-es, szabálytalan alakú mészkő litoklasztok, valamint kriniodea- és echinoidea bioklasztok.A felső padban lencsékben dúsulva kovásodott szivacsok találhatók, néhol kőzetalkotómennyiségben (XIX. tábla 1-2. kép).A Ragonyai-forrástól ÉNy-ra kb. 180-200 m-re tektonikus helyzetben, de valószínűlegszintén a Nosztori Mészkő fedőjében található fehér, tömeges kifejlődésű mészkőre korallok,mészalgák és sztromataktisz szerkezetek jellemzők.Az Edericsi Formáció a juli platformok képződményeit foglalja egy litosztratigráfiai egységbe.A Barnag-Vöröstó környékén megjelenő platform-képződmények a középső-juliprogradációs időszak kezdetén jöttek létre. Ezen területen azonban a platformok hamarvisszahúzódtak, amire a platformüledékek kis vastagsága, kis kiterjedése, foltzátony jellegeés a fedőjükben települő medenceüledékek jelentős vastagsága utal.Az Edericsi Formáció vastagságáról, települési helyzetéről és koráról az alábbiakat lehetmegállapítani: a Sédvölgyi Dolomit Tagozat vastagsága Vöröstótól D-re 100 m körüli lehet,a „dolomitnyelvek" vastagsága 10-20 m körüli. Az Edericsi Mészkő Tagozat vastagsága 5-6m-re becsülhető. A formáció feküje területünkön a Nosztori Mészkő, fedője a CsicsóiMárga. Korát egyértelműen meghatározza a feküjét alkotó Nosztori Mészkő és a fedőjébentelepülő Csicsói Márga juli kora.Fődolomit FormációA Fődolomit Formációba a Sándorhegyi Formáció fedőjében megjelenő, gyakorlatilagtiszta dolomitból álló, általában ciklusos felépítésű platform karbonátot soroljuk. Erodáltfelszínére neogén vagy annál fiatalabb rétegek települnek a Balaton-felvidéken.A tárgyalt területen a formációnak csak az alsó, legfeljebb 200-300 m vastag szakaszaőrződött meg a lepusztulástól. Csapásirányban kb. 2,5 km hosszan követhető a balatonhenyeiHarkától EK felé a balatoncsicsói Fenyves-hegyig, majd a Pécsely és Barnag közöttiszinklinális magjában egészen a tótvázsonyi úttól K-re emelkedő Róka-hegyig.A balatonhenyei Harka területén drapp, aprókristályos, jól rétegzett, vékonylemezes, illetvepados-vastagpados, likacsos dolomit kerül felszínre Neomegalodon carinthiacus és N.