letölthető pdf - Bakonyi Természettudományi Múzeum

Veszprémi-fennsíkról leírt és a Balaton-felvidék több pontján térképezett dolomittestkapcsolata a Budaörsi-platform felé felmerült ugyan, rétegtani helyzetük azonbanellentmondásosnak látszott. A Budaörsi Dolomitot ugyanis - a benne található Diploporaannulata zöldalga faj alapján - hagyományosan ladin korúnak tartják a Budaihegységben,ezzel szemben a Balaton-felvidéki Kádártai Dolomit feküjében települőFüredi Mészkő karni korát több ősmaradványcsoport vizsgálata is bizonyította(BUDAI-DOSZTÁLY 1990). A legutóbbi elemzések azonban egyértelműen bizonyítják,hogy a Budaörsi-platform a ladin és a kora-karni során többször is előrenyomult a Balaton-felvidékimedence felé, amelynek megtestesítői a buchensteini-füredi rétegsorbanmegjelenő dolomitnyelvek.A Kádártai Dolomit a vizsgált területen Vöröstótól DK-re, a Hátsó-Ragonya és aKálvária-domb, majd innen ÉK-re, a barnagi Kálvária dombsorának K-i szélén kerül felszínre.Tótvázsony É-i határában egy kis kőfejtő tárja fel, ahol a Tv.l. fúrás mélyült. A Tv.l.és a vöröstói Vöt.7. fúrásban egyaránt megfigyelhető, hogy a Buchensteini Formációra települőrétegsort felfelé csökkenő vulkanittartalommal jellemzett agyag, szürke, zöldesszürke,áthalmozott, tufás dolomitrétegek építik fel kb. 20 m vastagságban. A vulkánit kimaradásávalszürke, barnásszürke, mikrokristályos, lemezes, vékonypados, pados, gyakran iszapfolyásos,autigén breccsás, intraklasztos szerkezetű dolomit fejlődik ki. A tótvázsonyi fúrásennek a 20 m-es szakasznak a felső részén néhány vékony márgaréteget harántolt, amelyekfeltehetően a Füredi Mészkő felső, márgaközös szakaszának közbetelepüléseivel hozhatókpárhuzamba.Területünkön a tagozat heteropikusan helyettesíti a Füredi Mészkövet és valószínűleg aMencshelyi Márga alsó szakaszát is. Feküje a Buchensteini Formáció, fedője a MencshelyiMárga. A Kádártai Dolomit - heteropikus fáciesei alapján - alsó-karni, cordevolei.Edericsi FormációAz Edericsi Formáció általunk használt litosztratigráfiai felosztása eltér a Rétegtani Bizottságáltal hivatalosan elfogadott verziótól (CSILLAG-HAAS 1993). Ez utóbbi szerint a formációnbelül csak a Sédvölgyi Dolomit különül el tagozat szinten, a formációnak nevet adó zátony- észátonykörnyéki fáciesű mészkő nem. A pontosabb megfogalmazás, a litosztratigráfiai egységekegyértelműbb használata érdekében a zátonymészkövet Edericsi Mészkő Tagozat néven önállólitosztratigráfiai egységként különítjük el (CSILLAG 1991).Az Edericsi Formációba a Keszthelyi-hegységben és a Tapolcai-medencében ismert zátonyfáciesűEdericsi Mészkő, valamint a Sédvölgyi Dolomit Tagozat tartozik. Ez utóbbi aKeszthelyi-hegységből, a Déli-Bakony Tótvázsony és Veszprém közötti szakaszáról és aBalaton-felvidék ÉK-i részéről ismert. A vöröstói és barnagi előfordulás a déli-bakonyi karbonátplatformnak a Balaton-felvidéki márgamedence felé eső déli szegélye. A Balatonfelvidékena formációba tartozó rétegek döntő hányada a Sédvölgyi Dolomithoz sorolandó.A formáció rétegei térképünkön mindössze három területen, Vöröstótól D-re és DK-re,valamint Barnagtól K-re 400-800 m-re az országút mellett, és a Barnag-Tótvázsony útelágazástólÉNy-ra kerülnek felszínre. A barnagi területen a Bat.3. fúrás harántolta az EdericsiFormáció és a Nosztori Mészkő Tagozat átmeneti rétegeit.Sédvölgyi Dolomit TagozatA Sédvölgyi Dolomitot különböző árnyalatú szürke, gyakran tarka, aprókristályos, rétegzetlen,vastagpados dolomit alkotja. Fő tömege Vöröstótól DK-re 1-1,5 km-re, a Vöröstóés Vászoly közötti földút ÉK-i oldalán található. Itt úgy tűnik, hogy egy 300^400 m széles,