A performativ modszer
Öt részvételi színházi kísérlet
Öt részvételi színházi kísérlet
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
„Ő megérdemli, hogy megverjük”<br />
3. A bűnösként kezelt áldozat terrorizálása, az áldozat kollektív büntetése:<br />
az erőszaknak ezt a formáját egy kisvárosi, rossz státusú, fegyelmező általános<br />
iskola példáján mutattuk be. Itt a gyerekek között jelen lévő folyamatos<br />
erőszakos viselkedést a pedagógus úgy kezeli, hogy bírósági tárgyalásokhoz<br />
hasonló eljárások során (amelybe végső esetben a szülőket is bevonja) felkutatja<br />
a „valódi elkövetőt”, a „valódi bűnöst”. Ezt a gyereket innentől a többiek<br />
büntetik, hiszen megkapták a felhatalmazást a pedagógustól. Maguk között<br />
megkülönböztetik a „viccből verés” és a „tényleg verés” helyzeteit. Az előbbi<br />
egymás természetes szivatását jelenti, utóbbi a kijelölt bűnös folyamatos terrorizálását,<br />
míg az végül el nem hagyja az iskolát, hogy aztán a pedagógus egy<br />
újabb bűnbakban találja meg az agresszió valódi okozóját.<br />
„De mi tényleg meg tudjuk oldani”<br />
4. Az erőszak megszelídítése a demokratikus pedagógiai kultúrában. Önállóságra<br />
és szolidaritásra nevelés az erőszakkal szemben: egy azóta bezárt,<br />
városi integráló általános iskola példáján azt is be lehetett mutatni, hogy miként<br />
csökkenthető a gyerekek társadalmi közegében egyébként természetesen<br />
jelen lévő erőszakos viselkedés, és hogyan minimializálhatók valódi sérüléseket<br />
okozó dinamikái egy olyan intézményben, amely következetesen<br />
vállalja a demokratikus pedagógiai kultúra működtetését.<br />
Az esettanulmányok alapján a kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a<br />
bántalmazás különböző formái mögött minden esetben megjelennek azok az<br />
iskolai pedagógiai módszerek, az az iskolai kultúra, amelyek közegében a gyerekek<br />
kialakítják ezeket a viszonyokat. A kutatás alapján az alsó-felső tagozat<br />
váltás, az autoriter pedagógiai kultúra, az iskolai szelekció olyan tényezők,<br />
amelyek hatnak az osztálytermi erőszak kialakulására.<br />
IV. Kritikai megjegyzések<br />
A Hinta színházi nevelési előadás a kortárs csoporton belüli bántalmazással foglalkozott.<br />
A program alapján végzett kutatás viszont arra a konklúzióra jutott,<br />
hogy a bántalmazás valódi dinamikái nem érthetők meg kizárólag a gyerekek<br />
közötti viszonyok tanulmányozásával, hanem csak az iskolai kontextus figyelem-<br />
36
Change language