A performativ modszer
Öt részvételi színházi kísérlet
Öt részvételi színházi kísérlet
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Művészetalapú kutatás:<br />
A művészet-alapú kutatás (Art-based research, ABR) a társadalmi tapasztalatok,<br />
képzetek, fantáziák kutatásának a ’90-es években kialakult irányzata,<br />
amely gyakorlatilag bármelyik művészeti ághoz kapcsolódhat. A művészetalapú<br />
kutatás során a kutató az alkotási folyamatot moderálja, és így jön<br />
létre a műalkotásokban megtestesülő tudás. A művészetalapú kutatások<br />
közös vonása, hogy igyekeznek termékenyen áthágni a történetileg kialakult<br />
határvonalat a művészet és a tudomány között. Az irányzat első koherens<br />
programját – a humán- és társadalomtudományok kvalitatív módszereihez<br />
kapcsolódva – az oktatáskutatás területén fogalmazta meg Elinor Eisner és<br />
Tom Barone. Arra törekedtek, hogy az oktatási folyamatban létrejövő művészeti<br />
produktumok, illetve ezek értelmező feldolgozása társadalomtudományos<br />
szempontból is új és érvényes felismerésre vezessenek. A másik<br />
közvetlen előzménynek a művészetterápiás eljárások tekinthetőek, amelyek<br />
számára evidencia, hogy a művészetek az egyéb módon (például egy terápiás<br />
beszélgetés során) ki nem fejezhető tartalmak megjelenítésére kínálnak<br />
eszközöket Ezek a megközelítések kapcsolódtak később össze az úgy nevezett<br />
gyakorlat-alapú kutatással (Practice-based research, PBR), amelynek fő<br />
törekvése volt, hogy elméleti és intézményes lehetőséget biztosítson művészek<br />
számára, hogy alkotási folyamatukat és annak eredményeit tudományos<br />
keretbe helyezzék. E sokrétű folyamat eredményeként, művészet-alapú<br />
kutatások folynak narratív, vizuális és performatív művészeti területeken.<br />
Ezek közül a dráma- illetve színházalapú kutatás (performatív kutatás) elsősorban<br />
a társadalmi szerepek, viszonyok és cselekvések vizsgálatára összpontosít.<br />
A kutatás teljes folyamata - az adatgyűjtéstől a kutatási eredmények<br />
feldolgozásán keresztül a disszeminációig, vagyis a kutatási eredmények<br />
megosztásának fázisáig – művészeti formákat alkalmaz. Sőt, a disszeminációs<br />
esemény (például egy színházi előadás) egy újabb adatgyűjtési fázisként<br />
működhet a kutatásban. A művészetalapú kutatások a gyakorlatban sokszor<br />
művészeti beavatkozásokhoz, művésztpedagógiai programokhoz kapcsolódnak,<br />
vagyis művészetalapú akciókutatásokról beszélhetünk. Abban az<br />
esetben pedig, ha e beavatkozás résztvevői számára művészeti tevékenységük<br />
egyben szisztematikus ismeretszerzési eljárásként (kutatásként) működik,<br />
művészetalapú részvételi akciókutatásról beszélünk.<br />
Részvételi kutatás:<br />
A részvételi kutatás (Participatory Research, PR) elkötelezett a tudomány demokratizálása<br />
mellett. A társadalmi elit tudástermelés feletti kizárólagos ellenőrzési<br />
jogának felszámolása érdekében a kutatási témában érintett marginális<br />
társadalmi csoportok tagjait igyekszik bevonni a kutatási folyamat<br />
egészébe — a kérdések kidolgozásától az adatok felvételén és elemzésén<br />
keresztül egészen az eredmények megosztásáig.<br />
Az 1960-as és 70-es években a részvételi kutatások elsősorban a „fejlődő”<br />
világban (főként Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában) a domináns kuta-<br />
94
Change language