A performativ modszer
Öt részvételi színházi kísérlet
Öt részvételi színházi kísérlet
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
ealista kamaradarabtól a musicalig), amely populáris (népszerű, jól érthető)<br />
az adott közönség számára és ezért alkalmas a hatalmi, alávetettségi viszonyok<br />
megvilágítására. Ugyanakkor az interaktív rész forgatókönyve szigorúan<br />
követi a Boal által kidolgozott konvenciót.<br />
(2) A fórum színház terminus az angolszász színházi nevelésben is használatos<br />
kifejezés, azonban szűkebb jelentésű, egy drámás technikát jelöl. Ebben az<br />
esetben a fórum színház annak a gyakorlatnak a neve, amelyben a résztvevőknek<br />
improvizációjukkal egy kiélezett, már-már lehetetlen helyzetet kell megoldani<br />
az elakadó protagonista lecserélésével. A fő különbség a boali tradícióhoz<br />
képest, hogy nem feltétlenül egy aszimmetrikus kétpólusú hatalmi helyzet kimozdításáról<br />
van szó, Jellemzőbb, hogy egy konfliktushelyzet feloldását keresik<br />
a résztvevők, akik a bemutatott konfliktusos helyzetben akár többféle szerepet<br />
is kipróbálhatnak, így kompromisszumos megoldásokat is sikeresnek értékelhetnek,<br />
sőt, csupán a helyzetértelmezés gazdagodását, differenciáltabbá válását<br />
is eredménynek tekinthetik.<br />
Interpretatív kutatás:<br />
Az interpretatív megközelítések a cselekvők jelentésalkotási gyakorlatait helyezik<br />
a tudományos megismerés fókuszába. Kvalitatív kutatási módszerek<br />
alkalmazásával arra kérdeznek rá, hogy a cselekvők milyen jelentéseket tulajdonítanak<br />
hétköznapi viselkedésüknek, egy-egy magatartásnak, cselekvési<br />
formának. A megközelítés filozófiai alapjai a fenomenológiában, illetve a<br />
hermeneutikában gyökereznek. A kulturális antropológia területén Clifford<br />
Geertz nevéhez kötődik az interpretatív kutatási szemlélet és módszertan<br />
megfogalmazása. Ennek lényege, hogy a társadalmi élet elsősorban a jelentésekről<br />
szóló folyamatos egyezkedés. Az interpretatív megközelítést gyakran<br />
a kritikai kutatással állítják szembe, azt hangsúlyozva, hogy míg az előbbi a<br />
társadalmi jelenségeket a cselekvők perspektívájából vizsgálja, és nem foglalkozik<br />
a cselekvések strukturális feltételeivel, az utóbbi a – a cselekvők számára<br />
gyakran láthatatlan –hatalmi mechanizmusok kihatásaiként értelmezi a<br />
cselekvést. A drámatermi, részvételi színházi helyzetekben és folyamatokban<br />
a cselekvések értelmezései, a hozzájuk kapcsolódó fantáziák sűrítve jelennek<br />
meg, ezért gazdag alapanyagul szolgálnak az interpretatív kutatások számára.<br />
Kritikai kutatás:<br />
A kritikai kutatás elnevezés nem egy konkrét tudományterületet vagy tudományos<br />
módszert jelöl. Egy tudományos megközelítésre vonatkozik, amely<br />
számos különböző kutatási területen megjelenik a humán- és társadalomtudományokban.<br />
A kritikai megközelítés és a kritikai kutatások leginkább a<br />
marxista filozófia, a frankfurti iskola kritikai elméletének, illetve a posztstrukturalista<br />
kritikai elméletek hagyományára hivatkoznak. A “kritikai” kifejezés<br />
a magától értetődő, természetesnek tűnő hatalmi és elnyomó struktúrák<br />
leleplezésének ambíciójára vonatkozik, illetve az elnyomott, marginalizált<br />
csoportok helyzetének és érdekeinek felismerésére a fennálló társadalmi és<br />
92
Change language