A performativ modszer
Öt részvételi színházi kísérlet
Öt részvételi színházi kísérlet
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Akcióantropológia:<br />
Az akcióantropológia (action anthropology) a kulturális antropológia egy részterülete.<br />
Programját az 1970-es években, az antropológiában lezajló úgynevezett<br />
kritikai fordulathoz kapcsolódóan fogalmazta meg Sol Tax amerikai<br />
antropológus, részben az alkalmazott antropológia kritikájaként. Az akcióantropológia<br />
olyan tudományosan megalapozott beavatkozások kidolgozását<br />
és megvalósítását jelenti, amelyek időben a kulturális antropológiai terepmunkát<br />
követik, annak tapasztalataira támaszkodnak. Kiinduló feltételezése, hogy<br />
a terepmunka során kialakult intenzív kapcsolat révén az antropológus a külső<br />
szakértőknél érvényesebben érzékeli a kihívásokat, amelyekkel az kutatott közösség<br />
szembesül, pontosabban ismeri a kulturális erőforrásaikat, amelyekre<br />
a támogató programok építhetnek, jelenléte a megvalósítás során garanciát<br />
jelent arra, hogy valóban a helyi közösség igényei érvényesüljenek. Az akcióantropológia<br />
lényegi különbsége a kívülről (felülről) érkező, kormányok vagy<br />
fejlesztési ügynökségek által megrendelt fejlesztésekhez, válságkezelő beavatkozásokhoz<br />
kapcsolódó kutatásokhoz képest, hogy a megismerést nem egy<br />
külső beavatkozási igény, hanem elsődlegesen tudományos kérdések és ambíciók<br />
motiválják, a változatási igény ezt követően, az antroplógus által kutatott<br />
közösség felől érkezik. A közösség felé elkötelezett antropológus nem tesz<br />
mást, mint erre az igényre rezonál, és ennek érdekében mozgósítja saját erőforrásait,<br />
adott esetben más szakterületek képviselőit is bevonva.<br />
Akciókutatás:<br />
Az akciókutatás (action research, rövidítve AR) alatt azokat a kutatási megközelítéseket<br />
és eljárásokat értjük, amelyekben a megismerés (a társadalomtudományos<br />
kutatás) és a cselekvés (a társadalmi beavatkozás) szorosan összekapcsolódnak.<br />
Az akciókutatás a klasszikus, „elvont” társadalomtudományos<br />
tudástermelés kritikájaként értelmezhető. A kutató nem egy kívülálló objektív<br />
szakértő szerepében jelenik meg, hanem a változásban, a társadalmi problémák<br />
megoldásában elkötelezett, aktív cselekvőként. Az akciókutatás során előállított<br />
társadalomtudományos tudás érvényessége attól függ, hogy miféle általa<br />
ösztönzött társadalmi cselekvések jönnek létre. Közkeletű megfogalmazás<br />
szerint „az akciókutatásban a tudás a cselekvésből származik és a cselekvést<br />
szolgálja”. Az akciókutatás fogalma Kurt Lewintől származik. 1946-ban megjelent,<br />
„Akciókutatás és kisebbségi kérdések” című tanulmányában írja le annak a<br />
spirálszerű folyamatnak az első modelljét, amelyben tervezés, akció, megfigyelés,<br />
reflexió, és újratervezés ciklikusan követik egymást, és amely azóta is az akciókutatás<br />
módszertanának alapja. Az akciókutatás egyik későbbi változatában<br />
összekapcsolódott a Paolo Freire féle kritikai pedagógiával, és a társadalmi<br />
beavatkozásban érintettek maguk váltak társadalmi helyzetük és problémáik<br />
kutatóivá, a társadalomtudományos tudás termelőivé, az akciók kidolgozóivá<br />
és értékelőivé. Az akciókutatásnak ezt a demokratizált változatát részvételi akciókutatásnak<br />
(participatory action research, rövidítve: PAR) hívjuk.<br />
90
Change language