Családi Kör, 2017. július 13.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Históriai ínyencségek<br />
Szent László, a lovagkirály<br />
Szent István országot alapított, Szent László feladata pedig<br />
az ország ,,megállapítása” lett<br />
(Folytatás)<br />
László tehát országlása elején a törvénykezésen<br />
keresztül megszilárdította a trónját,<br />
s helyreállította az ország belső rendjét.<br />
Az ő uralma idején avatták szentté István<br />
királyt, Imre herceget, Gellért püspököt<br />
és két zobori remetét, Andrást és Benedeket.<br />
Eljárása erősítette külpolitikai koncepcióját,<br />
mely szerint Magyarországot önálló<br />
szentjei révén méltó hely illeti meg az európai<br />
keresztény államok közösségében.<br />
A LOVAGKIRÁLY MEGKORONÁZÁSA (MINIATÚRA<br />
A KÉPES KRÓNIKÁBÓL)<br />
Az egyik krónikás így jellemezte őt:<br />
,,Mindenkor rugalmas volt és szelíd. Vigasztalta<br />
a bajtól sújtottakat, fölemelte<br />
az elnyomottakat, az árvák kegyes atyja<br />
volt. Az ország minden lakosa csak kegyes<br />
király néven emlegette. Egyik legszebb<br />
jellemvonása a megbocsátás volt.<br />
Salamont nem büntette meg, csak fogságra<br />
vetette egy időre, s ő maga folyvást<br />
imádkozott érte, hogy térjen meg Isten<br />
törvényéhez.”<br />
Horvátország és Szlavónia elfoglalása<br />
Uralkodása végén László nagyszabású<br />
és ambiciózus hódításba kezdett. Ennek<br />
részeként 1091-ben nővérének, Zvonimir<br />
horvát király özvegyének hívására seregeivel<br />
bevonult a trónviszálytól dúlt Horvát<br />
Királyságba, majd elfoglalta a Száva folyótól<br />
délre fekvő Szlavóniát. Ettől kezdve lett<br />
évszázadokra szólóan a magyar terjeszkedés<br />
legfőbb színtere a Balkán. A Magyar<br />
Királyság fennállása óta ez az első hódítás.<br />
II. Orbán pápa sérelmezte László horvátországi<br />
beavatkozását, és nem ismerte<br />
el a magyar hódítás jogosságát, mire a király<br />
átpártolt az egyházfő ellenlábasához,<br />
IV. Henrik császárhoz, aki beleegyezett az<br />
erőviszonyok efféle megváltozásába. A lovagkirály<br />
hamarosan betört Bizánc területére<br />
is, és elfoglalta a Morva és a Drina<br />
folyók közét, Szendrő és Belgrád várával<br />
együtt. Ekkor felvette a Moesia királya címet<br />
is.<br />
Utolsó évei és halála<br />
Mivel Vaszilkó terebovlji fejedelem segítette<br />
a Magyarországra törő kunokat,<br />
I. László 1092-ben büntető hadjáratot vezetett<br />
orosz földre, majd két évvel később<br />
a lengyel belviszályokba is beavatkozott.<br />
Judit királynénak, Salamon özvegyének<br />
második férjét, I. Ulászló lengyel fejedelmet<br />
segítette, és Krakkóban kikényszerítette<br />
a szemben álló felek megbékélését.<br />
Élete utolsó hónapjaiban a Szentföldre készült,<br />
amelynek felszabadítására érdeklődését<br />
1093-ban IV. Vilmos toulouse-i gróf<br />
keltette fel, aki útban a Szentföldre Bodrog<br />
várában felkereste őt. Az időközben kitört<br />
cseh trónviszály azonban itthon marasztalta,<br />
és arra késztette, hogy rokona és egykori<br />
szövetségese, Ottó cseh herceg fiának,<br />
Konrádnak nyújtson katonai segítséget<br />
II. Břetislav cseh fejedelem ellen. A hadjáratban<br />
megbetegedett, és 1095. <strong>július</strong> 29-<br />
én a cseh–magyar határ közelében – alig<br />
49 évesen – meghalt.<br />
Egy ideig a somogyvári monostorban<br />
nyugodott ,,boldog teste” (Arany János),<br />
később Váradon helyezték végső nyugalomra.<br />
Váradi sírja csodatevő zarándokhellyé<br />
lett. A 15. század elejéig a váradi<br />
székesegyházban őrizték kürtje és csatabárdja<br />
mellett fejereklyetartó mellszobrát<br />
(hermáját), amelyre peres ítéletek<br />
résztvevői és főúri összeesküvők tettek<br />
esküt. Az eredeti herma a 15. század elején<br />
egy tűzvészben megsemmisült, helyette<br />
újat készítettek, ezt ma Győrben<br />
őrzik.<br />
Házasságkötései és utódlása<br />
SZENT LÁSZLÓ SZOBRA A HŐSÖK TERÉN<br />
(TELCS EDE, 1911)<br />
László kétszer házasodott. Első felesége,<br />
akinek nevét nem ismerjük, valószínűleg<br />
magyar főúri leány volt. Ebből a házasságból<br />
született leányát Jaroszláv kijevi herceg<br />
vette feleségül. Majd özvegységre jutva<br />
Rheinfeldi Rudolf sváb herceg, német<br />
ellenkirály leánya, Adelhaid lett a felesége.<br />
Ezzel rossz irányba kötelezte el magát,<br />
mert apósa két évvel később meghalt a<br />
csatamezőn, így a tőle várt támogatás elmaradt.<br />
Ebből a házasságból három lánya<br />
született, közülük a történelem csak Piroska<br />
nevét őrizte meg, aki a Komnénosz-házból<br />
származó II. János bizánci császár felesége<br />
lett. Halála után őt is szentté avatták.<br />
A csehországi hadjáratban megbetegedett<br />
király a halálát megérezve – fiú utód<br />
híján – örököséül elhunyt bátyja, Géza<br />
fiai közül a testi fogyatékossággal született<br />
Kálmánt választotta, amivel óriási bonyodalmakat<br />
okozott. A testvérek közül<br />
ugyanis egészen addig a fiatalabbikat, a<br />
daliás termetű Álmost szánta a trónra. Az<br />
idősebbik herceget, Kálmánt egyházi pályára<br />
készítették fel. László haldoklásának<br />
idején ráadásul Kálmán épp Lengyelországban<br />
tartózkodott, ahová nagybátyja<br />
28 <strong>2017.</strong> <strong>július</strong> <strong>13.</strong>