10.09.2017 Views

Családi Kör, 2017. július 13.

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Históriai ínyencségek<br />

Szent László, a lovagkirály<br />

Szent István országot alapított, Szent László feladata pedig<br />

az ország ,,megállapítása” lett<br />

(Folytatás)<br />

László tehát országlása elején a törvénykezésen<br />

keresztül megszilárdította a trónját,<br />

s helyreállította az ország belső rendjét.<br />

Az ő uralma idején avatták szentté István<br />

királyt, Imre herceget, Gellért püspököt<br />

és két zobori remetét, Andrást és Benedeket.<br />

Eljárása erősítette külpolitikai koncepcióját,<br />

mely szerint Magyarországot önálló<br />

szentjei révén méltó hely illeti meg az európai<br />

keresztény államok közösségében.<br />

A LOVAGKIRÁLY MEGKORONÁZÁSA (MINIATÚRA<br />

A KÉPES KRÓNIKÁBÓL)<br />

Az egyik krónikás így jellemezte őt:<br />

,,Mindenkor rugalmas volt és szelíd. Vigasztalta<br />

a bajtól sújtottakat, fölemelte<br />

az elnyomottakat, az árvák kegyes atyja<br />

volt. Az ország minden lakosa csak kegyes<br />

király néven emlegette. Egyik legszebb<br />

jellemvonása a megbocsátás volt.<br />

Salamont nem büntette meg, csak fogságra<br />

vetette egy időre, s ő maga folyvást<br />

imádkozott érte, hogy térjen meg Isten<br />

törvényéhez.”<br />

Horvátország és Szlavónia elfoglalása<br />

Uralkodása végén László nagyszabású<br />

és ambiciózus hódításba kezdett. Ennek<br />

részeként 1091-ben nővérének, Zvonimir<br />

horvát király özvegyének hívására seregeivel<br />

bevonult a trónviszálytól dúlt Horvát<br />

Királyságba, majd elfoglalta a Száva folyótól<br />

délre fekvő Szlavóniát. Ettől kezdve lett<br />

évszázadokra szólóan a magyar terjeszkedés<br />

legfőbb színtere a Balkán. A Magyar<br />

Királyság fennállása óta ez az első hódítás.<br />

II. Orbán pápa sérelmezte László horvátországi<br />

beavatkozását, és nem ismerte<br />

el a magyar hódítás jogosságát, mire a király<br />

átpártolt az egyházfő ellenlábasához,<br />

IV. Henrik császárhoz, aki beleegyezett az<br />

erőviszonyok efféle megváltozásába. A lovagkirály<br />

hamarosan betört Bizánc területére<br />

is, és elfoglalta a Morva és a Drina<br />

folyók közét, Szendrő és Belgrád várával<br />

együtt. Ekkor felvette a Moesia királya címet<br />

is.<br />

Utolsó évei és halála<br />

Mivel Vaszilkó terebovlji fejedelem segítette<br />

a Magyarországra törő kunokat,<br />

I. László 1092-ben büntető hadjáratot vezetett<br />

orosz földre, majd két évvel később<br />

a lengyel belviszályokba is beavatkozott.<br />

Judit királynénak, Salamon özvegyének<br />

második férjét, I. Ulászló lengyel fejedelmet<br />

segítette, és Krakkóban kikényszerítette<br />

a szemben álló felek megbékélését.<br />

Élete utolsó hónapjaiban a Szentföldre készült,<br />

amelynek felszabadítására érdeklődését<br />

1093-ban IV. Vilmos toulouse-i gróf<br />

keltette fel, aki útban a Szentföldre Bodrog<br />

várában felkereste őt. Az időközben kitört<br />

cseh trónviszály azonban itthon marasztalta,<br />

és arra késztette, hogy rokona és egykori<br />

szövetségese, Ottó cseh herceg fiának,<br />

Konrádnak nyújtson katonai segítséget<br />

II. Břetislav cseh fejedelem ellen. A hadjáratban<br />

megbetegedett, és 1095. <strong>július</strong> 29-<br />

én a cseh–magyar határ közelében – alig<br />

49 évesen – meghalt.<br />

Egy ideig a somogyvári monostorban<br />

nyugodott ,,boldog teste” (Arany János),<br />

később Váradon helyezték végső nyugalomra.<br />

Váradi sírja csodatevő zarándokhellyé<br />

lett. A 15. század elejéig a váradi<br />

székesegyházban őrizték kürtje és csatabárdja<br />

mellett fejereklyetartó mellszobrát<br />

(hermáját), amelyre peres ítéletek<br />

résztvevői és főúri összeesküvők tettek<br />

esküt. Az eredeti herma a 15. század elején<br />

egy tűzvészben megsemmisült, helyette<br />

újat készítettek, ezt ma Győrben<br />

őrzik.<br />

Házasságkötései és utódlása<br />

SZENT LÁSZLÓ SZOBRA A HŐSÖK TERÉN<br />

(TELCS EDE, 1911)<br />

László kétszer házasodott. Első felesége,<br />

akinek nevét nem ismerjük, valószínűleg<br />

magyar főúri leány volt. Ebből a házasságból<br />

született leányát Jaroszláv kijevi herceg<br />

vette feleségül. Majd özvegységre jutva<br />

Rheinfeldi Rudolf sváb herceg, német<br />

ellenkirály leánya, Adelhaid lett a felesége.<br />

Ezzel rossz irányba kötelezte el magát,<br />

mert apósa két évvel később meghalt a<br />

csatamezőn, így a tőle várt támogatás elmaradt.<br />

Ebből a házasságból három lánya<br />

született, közülük a történelem csak Piroska<br />

nevét őrizte meg, aki a Komnénosz-házból<br />

származó II. János bizánci császár felesége<br />

lett. Halála után őt is szentté avatták.<br />

A csehországi hadjáratban megbetegedett<br />

király a halálát megérezve – fiú utód<br />

híján – örököséül elhunyt bátyja, Géza<br />

fiai közül a testi fogyatékossággal született<br />

Kálmánt választotta, amivel óriási bonyodalmakat<br />

okozott. A testvérek közül<br />

ugyanis egészen addig a fiatalabbikat, a<br />

daliás termetű Álmost szánta a trónra. Az<br />

idősebbik herceget, Kálmánt egyházi pályára<br />

készítették fel. László haldoklásának<br />

idején ráadásul Kálmán épp Lengyelországban<br />

tartózkodott, ahová nagybátyja<br />

28 <strong>2017.</strong> <strong>július</strong> <strong>13.</strong>

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!