Családi Kör, 2017. szeptember 14.

kert
Almát almával
Az ősz királynőjének eltarthatósága a tárolási technikától függ
Bár jellemzően már nyár elejétől érnek
tájékunkon a gyümölcstermő növények
termései, az alma és körte szürete őszszel
indul el. Mint tudjuk, napi egy alma
az orvost távol tartja. A leszedett almák
egészségére azonban nekünk kell vigyáznunk.
50 év fölött napi egy alma elfogyasztása
hatásában megfelel egy koleszterinszint-csökkentő
gyógyszerkúrának,
amelyet az orvos ír fel, áll a British Medical
Journal egyik tanulmányában. És még a
mellékhatásokkal sem kell számolni. A keringési
betegségek kockázatát csökkenti
az életmódváltás és a sztatinkezelés.
2011-ben az
Egyesült Államokban csaknem
250 millió koleszterinszint-csökkentő
receptet
írtak fel, 18,5 milliárd dolláros
forgalmat generálva
a gyógyszergyáraknak. Az
Oxfordi Egyetem tudósainak
számítása szerint napi
egy alma elfogyasztásának
hatása megfelel a sztatinfogyasztásénak,
de a gyógyszer
mellékhatásai miatt
izomsorvadás és diabétesz
lép fel, az alma fogyasztásának
azonban csak pozitív
hozadéka van.
Hogyan tároljunk?
Az almavásárok idején sokan
veszünk nagyobb menynyiséget
„télálló” almából,
hogy pénzt, időt, fáradságot
takarítsunk meg. A téli fajták megfelelő átválogatás
után akár májusig is eltarthatók. Pince,
fűtetlen garázs, veranda, minden hűvös,
szellős hely alkalmas az ősszel betakarított
gyümölcsök tárolására. Az alma, más gyümölcshöz
és zöldséghez hasonlóan, tovább él
a tárolás során. Légzésekor és az utóérés folyamán
szén-dioxidot és etilént bocsát ki, miközben
oxigént vesz fel. A folyamat során az
almában a savak elégnek, és a gyümölcs elveszíti
víztartalmának egy részét is. Az almát
csak akkor tudjuk hónapokon át frissen megőrizni,
ha nulla és öt Celsius-fok között, magas
páratartalmú, jól szellőző helyen tartjuk.
Hideg hatására ugyanis lelassul a légzés, így
az alma friss marad. A termelődő szén-dioxid
pedig lefolyik a gyümölcsről. A lakótelepi lakások
kamráiban 2-3 hét alatt megfonnyad az
alma, és élvezhetetlenné válik.
Csak hibátlan, nyomódástól mentes,
egészséges almákat tároljunk. Helyezzük
őket szellős rácsra. A Biokultúra Újság tárolási
ötletei között szerepel, hogy érdemes
közéjük egy pár szárított bodzabogyót
is tenni. Darabonként csomagolva
egyes fajták eltarthatósága több héttel is
meghosszabbodik. Ez azonban csak akkor
igaz, ha megfelelő helyen tudunk tárolni.
Egyébként sok bosszúság érhet a tárolási
veszteségek miatt. A tárolódobozt,
-rekeszt asztalra helyezzük, mert a hűvös,
nem lakott helyiségekben a talajszint
nedves, párás, ami megindíthatja az alma
rothadását.
PAUL CÉZANNE FESTMÉNYE
Az is egy lehetőség, hogy újságpapírral
béleljük ki a tárolóeszközöket, majd a hibátlan
almákat a talpukra helyezve tesszük
egymás mellé a rekeszekben.
Ha a kamrában más termést is tárolunk,
tudnunk kell, hogy az alma és a hagyma
nem jó társak.
A hagymával kizárólag a fokhagyma fér
meg jól, hiszen rendkívül magas aromásillóolaj-tartalmát
átveszi az alma, a körte,
valamint a gyökérzöldségek, a káposztafélék
és a tök is, így kölcsönösen oly mértékben
lerontják egymás beltartalmi értékét,
hogy fogyasztásra alkalmatlanná válnak.
Így az a legjobb – amennyiben van rá lehetőségünk
–, ha a hagymát száműzzük a
padlásra, hiszen az még az enyhébb átfagyást
is elviseli, hasonlóan a kínai és bimbós
kelhez.
Tárolási rendellenességek
A fiziológiai tárolási betegségek okozzák
a legjelentősebb tárolási problémákat
a látens paraziták mellett. Ezek nagy hányada
az alma érettségével függ össze. Ebbe
a csoportba tartoznak például a Jonathan
foltbetegségei. Ezek az érés előrehaladottságának
jelzői, ezért minden olyan termesztéstechnikai
és tárolási beavatkozás, amely
az érésfolyamat intenzitását csökkenti, egyben
a foltosodást is késlelteti. A túlérett,
megpuhult almák jellegzetes tárolási betegségei
a húsbarnulások. A fogékonyságot
fokozza a túlzott nitrogénellátás. A húsbarnulás
kialakulása során
a szövetelhalás a leggyakrabban
a héjtól kiindulva
befelé terjed, de ismeretes
olyan típus is, amelynél először
az edénynyalábok barnulnak,
majd a hússzövet
lisztesedik, s végül elfolyósodik.
Előfordulhat továbbá
bórhiány is, főleg ott jelentkezik,
ahol a vegetáció második
felében nem használtak
lombtrágyákat.
Száraz évben gyakrabban
fordul elő a kalciumellátás
elégtelensége miatt
fellépő keserűfoltosság. A
keserűfoltosság vagy lenticellafoltosság
már a szüret
előtt, a fákon levő gyümölcsökön
is megjelenik. A
betegség leggyakrabban a
jonatánalmán és más piros
gyümölcsű almafajtákon fordul
elő. Száraz időszakban
kifejezettebb. A nálunk gyakran termesztett
Golden Delicious is hajlamos rá, a Mutsu fajtán
is gyakori. A gyümölcsfoltok íze keserű,
ezért nevezik a betegséget keserűfoltosságnak.
Leginkább a nagyobb és jól színeződött
gyümölcsökön jelenik meg. Jellemzője, hogy
nemcsak a lenticella (paraszemölcs) körül, hanem
a gyümölcshéjon bárhol 2-3 mm átmérőjű,
a gyümölcshúsba mélyedő barna foltok
jelentkeznek. Egyes fajtákon kerek, másokon
világosbarna, szabálytalan foltok tűnnek fel. A
foltot kettévágva a héj alatt a hús száraz, szivacsos
állományúvá válik.
A legjobb tartás ellenére is előfordul,
hogy az almák között rothadás indul meg,
ezért rendszeresen ellenőrizni kell a tárolókat,
és mielőbb eltávolítani a beteg
gyümölcsöket!
(Forrás: kerlap.hu)
36 2017. szeptember 14.