Családi Kör, 2019. július 4.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
KÖZÉLET<br />
A catalaunumi csata (2.)<br />
1568 éve, 451. június 20-án zajlott le a catalaunumi csata az<br />
Attila vezette hunok és a Nyugatrómai Birodalom között a mai<br />
Franciaország területén, a mauriacumi (a mai champagne-i) síkságon,<br />
Tricassis (Trecas, ma Troyes) környékén, melyet a népvándorlás<br />
korának legjelentősebb csatájaként tartanak számon.<br />
Ez mind júniusban történt (<strong>4.</strong>)<br />
Az első részben Attila bemutatásával foglalkoztam, a másodikban<br />
pedig a várost mutatom majd be, hogy a végén bármiféle következtetést<br />
levonhassunk.<br />
Catalaunum (ma már Châlons-en-Champagne)<br />
„Châlons-en-Champagne város Franciaország északkeleti<br />
részén, Champagne-Ardenne régió és Marne megye központja.<br />
Jelentős ipari, mezőgazdasági és közigazgatási központ. Franciaország<br />
kulturális és történelmi városa címet viseli. Jelenlegi nevét<br />
1998-ban kapta, előzőleg Châlons-sur-Marne néven hívták.<br />
Magyarországon talán jobban ismert Catalaunum néven, amely<br />
a Durocatalaunum rövidítése, ez volt a település neve a római időkben,<br />
az itt vívott csata jelentette ugyanis Attila hun birodalma széthullásának<br />
kezdetét.<br />
A hunok 451-ben jutottak el a mai francia földre, elfoglalták annak<br />
nyugati részét, eljutottak Párizsig, amelyet a legenda szerint<br />
Szent Genovéva mentett meg a pusztítástól, s ostrom alá vették Orléans-t<br />
is, amikor a rómaiak hadvezére, Flavius Aëtius nagy sereget<br />
gyűjtött össze ellenük. A hun sereg lassan visszavonult kelet felé,<br />
de a mai város közelében összetalálkozott Aëtius hadával. A csata<br />
hullámzó sikerrel folyt a délre, egészen Troyes városáig terjedő térségben,<br />
de a döntő ütközet Catalaunum közelében zajlott le. Attila<br />
csapatai nem szenvedtek ugyan pusztító vereséget, de további<br />
visszavonulásra kényszerültek.”<br />
Az én figyelmemet azonban nem ez, hanem egészen más keltette<br />
fel. Igen sok helyen megtalálható a hun birodalom (1. kép) és a<br />
tárgyalt csata térképe (2. kép). A térképekből és a feljegyzésekből<br />
arra lehet következtetni, a hunok csatákat csak délen (Bizáncban,<br />
Illíriában, Itáliában, Spanyolhonban) és Nyugaton (a mai Németország<br />
nyugati részén, a Frank Birodalomban, amelyeket főleg<br />
frankok és gallok laktak) folytattak. Felvetődik a kérdés, miért nem<br />
csatáztak ott, ahol a türingiaiak és a szászok éltek? Hogyan lehet<br />
az, hogy amíg a nyugati történetírók vérszomjas, kegyetlenkedő,<br />
A HUN BIRODALOM<br />
A CATALAUNUMI CSATA<br />
mindenkit elpusztító, gyermekeknek sem kegyelmező vadállatokként<br />
ábrázolják őket, azokon a területeken, ahol nem voltak csaták,<br />
olyannyira istenítették Attilát, hogy földrajzi nevek őrzik az ő, a hunok<br />
és a magyarok emlékezetét?<br />
Példaként álljon itt néhány mai földrajzi név.<br />
Belgiumban<br />
Vallónia: Hun<br />
Franciaországban<br />
Elzász: Hunschpàch, Hunawihr, Ungersheim<br />
Lotaringia: Hunkirch.<br />
Lorraine: Attilloncourt, Etzling<br />
Bretagne: Etel<br />
Németországban<br />
Hessen: Itzenhain<br />
Bajorország: Unger, Hunger, Wenger, Hun, Ungar, Etzel, Etzelwang,<br />
Etzelbach<br />
Báden-Würtenberg: Itzelberg, Itzelberger See, Itzelberg im<br />
Brenztal<br />
Türingia: Etzelsrode, Etzleben<br />
Észak-Rajna–Wesztfália: Wengern<br />
Alsó-Szászország: Etzel (Friedeburg), Etzel (barlang)<br />
Schleswig–Holstein: Itzehoe<br />
Svájcban<br />
Schwyz kanton: Etzel (Berg), Etzelpass<br />
Bern kanton: Etzelkofen, Wengernalp<br />
Talán megoldódik a rejtély, ha idézünk a Kézai nevével fémjelzett<br />
Gesta Hunnorum et Hungarorum műből:<br />
... Mellőzve tehát az eseményeket, mellyek kezdett tárgyunknak<br />
színt adnak, vissza kell térnünk Menróth óriásra, ki a nyelvek megkezdődött<br />
összezavarodása után Eviláth földére méne, mellyet ez időben<br />
Persia tartományának neveznek, és ott nejétől Eneth-től két fiat nemze,<br />
Hunort tudniillik és Mogort, kiktől a húnok vagy magyarok származtak.<br />
De mivel Menróth óriásnak Enethen kivűl mint tudjuk, több<br />
neje is volt, kiktől Hunoron és Mogoron kivűl több fiakat és leányokat<br />
is nemzett; ezen fiai és maradékaik Persia tartományát lakják, termetre<br />
és szinre hasonlítnak a húnokhoz, csak hogy kissé különböznek<br />
a beszédben, mint a szászok és thüringek...<br />
BALLA Lajos<br />
14 <strong>2019.</strong> <strong>július</strong> <strong>4.</strong>
Change language