Családi Kör, 2019. július 4.

More documents

Recommendations

Info

Interjú „Örömöm lelem a tanításban” Beszélgetés a közelmúltban A nemzet tehetségeiért elnevezésű díjban részesült óbecsei Esztelecki Péter informatikatanárral Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért elnevezésű díjban részesült a közelmúltban több mint ötven tehetséggondozó, tehetségfejlesztő és tehetségsegítő szakember, köztük három vajdasági: a topolyai Mengyán Pletikoszity Ildikó, a szabadkai Saláta Ugrai Krisztina és az óbecsei Esztelecki Péter. Az előző két lapszámunkban a két hölgyet mutattuk be, munkásságukat, véleményüket a díjról, valamint a hazai oktatási rendszerről, amelyben tanítanak, nevelnek és ilyen kimagasló eredményeket érnek el a diákjaikkal. Esztelecki Péter Magyarországon végezte egyetemi tanulmányait, de hazatért szülőföldjére, és elmondása szerint a döntését nem bánta meg. ESZTELECKI PÉTER ÚGY VÉLI, MEGÉRTE A TANÓRÁKON KÍVÜL IS FOGLALKOZNI KÜLÖNFÉLE PROJEKTMUNKÁKKAL, DIÁKOKAT KÉSZÍTENI FEL VERSENYEKRE Hol és mióta dolgozik pedagógusként? – A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium informatikatanára vagyok 2010 óta. Miért választotta ezt a pályát? – A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végeztem mérnöki szakon. Annak ellenére, hogy Budapesten sokkal több, jobban fizető állás között lehetett válogatni, amint diplomát szereztem, az első vonattal rögtön vissza is tértem Vajdaságba, hogy szülőföldemen próbáljak meg érvényesülni, amit azóta sem bántam meg. Gondolkodtam programozói állásokon is, de úgy hozta a sors, hogy a Bolyai TGK-ban szükség volt informatikatanárra, és úgy döntöttem, hogy belevágok annak ellenére, hogy nem pedagógiai szakon végeztem. Gyorsan meg is szerettem a tanítást, és azóta is örömöm lelem benne. Mit jelent az Ön számára ez a díj? – Számomra egy nagyon pozitív viszszacsatolás, hogy megérte a tanórákon kívül is foglalkozni különféle projektmunkákkal, diákokat készíteni fel versenyekre, és mindenképpen egy újabb biztatás, hogy érdemes ezen az úton folytatnom a munkát. Miért éppen Ön az a pedagógus, aki kiérdemelte ezt a díjat? – A díjra volt diákok, jelenlegi nagykorú diákok, valamint a diákok szülei, kollégák és volt kollégák tehettek párban ajánlást. Ezúton is köszönetet szeretnék mondani intézményünknek, hogy mögém állt az ügyben, valamint mindenkinek hatalmas köszönet, aki megírta az ajánlást, és hozzásegített a díj elnyeréséhez. Az utóbbi öt évben elért versenyeredményeket vették figyelembe az ajánlások elbírálói. Más díjakban részesült-e eddigi pályafutása során? – Digitális Pedagógus Díjjal jutalmaztak a Budapesten megrendezett Digitális pedagógus konferencián 2014-ben a kutatási és módszertani tevékenységek elismeréseként, valamint 2018-ban a tanulmányi versenyeken elért helyezések alapján a Genius és a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete jóvoltából az Arany Mentor díjat nyertem el. Milyen pedagógusnak lenni Szerbiában 2019-ben? – Már többen kérdezték nem egy alkalommal, hogy miért nem váltok olyan munkahelyre, ahol jobban megfizetnek, de úgy érzem, hogy ez a közel tíz év alatt nagyon megszerettem ezt a szakmát, és örömöm lelem abban, hogy olyan fiatalokkal dolgozhatok, akiket érdekel az, amit tanítok, és rengeteget tanulhatok én is a projektmunkák elkészítése során. Tetszik a folyamatos nyüzsgés, és az, hogy nem sablonosan nyolc órát kell bent tölteni a munkaasztal mellett, hanem minden nap máshogy néz ki. Persze, többször érkezik az a kérdés is, hogy mit keresek én még mindig Szerbiában, miért nem megyek külföldre, ahol jobb az életszínvonal. Valóban ott motoszkál az emberben, hogy mi lenne, ha… sokáig lehetne ecsetelni a pró és kontrákat, de innen, Vajdaságból nem szeretnék elköltözni. Szülők, pedagógusok is panaszkodnak sokszor, hogy „bezzeg a mi időnkben más volt a helyzet az iskolában”. Hogyan látja Ön, jobb vagy rosszabb a helyzet most a közoktatásban? – Valóban sok szempontból változott az oktatási rendszer azóta, amióta jómagam is diák voltam. Az általános iskolai tanulmányaim során a háborús években nagyon sok iskola nem tudta biztosítani az alapvető felszereléseket, valamint gyakran előfordult, hogy nem volt áram vagy fűtés. Ez a helyzet azóta sokat javult, de még mindig számos oktatási intézmény küzd anyagi gondokkal. A tanulóknak, szerencsére, egyre több lehetőségük van utazni és világot látni, tapasztalatokat gyűjteni. Sokkal több lehetőség van számukra felkínálva, amivel sokan nem törődnek, de szerencsére sokan viszont élnek vele. Amikor még diákként koptattam az iskolapadot, nem folyt minden csapból a tolerancia, nem neveztek minden sportmegmozdulást tolerancianapnak, de ettől függetlenül senki nem foglalkozott azzal, hogy valaki esetleg más nemzetiségű vagy más vallású, és úgy látom, hogy a túlságos elfogadás sulykolása inkább az ellenkezőjeként sül el. Hogyan látja, milyen a tanárok helyzete, statusa? Elégedett ezzel? – Sok külső szemlélő úgy ítéli meg, hogy a tanárok megtartják a heti közel húsz órájukat, és a hátralévő idejükben csak lazsálnak, és egyébként is, szinte mindig valamilyen ünnepnap miatt lazítanak. A saját tapasztalataim alapján azért megemlíteném itt, hogy az ellenőrzőjavítások és az adminisztratív munkán kívül tucatnyi versenyre készítjük fel tanulóinkat, és nem kevés verseny, valamint továbbképzés esik akár vasárnapra is. A testi fenyítéseket teljesen kivonták a forgalomból, ami egyben nagyobb szabadságjogokat is eredményezett. Nem támogatom az ilyen jellegű erőszakos megnyilvánulásokat, viszont néha olyan érzésem van, hogy azzal is kicsit átestünk a ló túloldalára, hogy lassan a tanár egy csúnya nézésért is feljelenthető és meghurcolható. 16 2019. július 4.
Interjú A DÍJ ELNEVEZÉSE A BONIS BONA DISCERE, VAGYIS „JÓTÓL JÓT TANULNI” LATIN KÖZMONDÁSBÓL SZÁRMAZIK Hogyan látja, milyen a szülők helyzete, hozzáállása a tanárokhoz, iskolához? Elégedett ezzel? – A bolyais diákok szüleivel nagyon jó kapcsolatot ápolunk, igen ritkán történik meg, hogy egy szülő a tanárt hibáztatja valamiért. Nagyon fontos a tanár-diák-szülő háromszög olajozott működése. Meglehetősen sok esetet lehet hallani, amikor a szülők kiállnak a gyermekük mellett még akkor is, ha tudják, hogy valóban büntetést érdemelnének – ez abban a pillanatban jó döntésnek tűnhet, azonban károsan hat a gyermek énképének kialakulására. Mások a mai diákok, mint abban az időben, amikor Ön volt diák? Hogyan látja ezt? – Persze, azt mondjuk kapásból mindig, hogy a mi időnkben egész más volt, a mi fényképünk díszeleg a lexikonban, ha felnyitjuk a tökéletes diák címszó alatt, de ha egy kicsit jobban végiggondoljuk, azért megvoltak akkor is a csínytevések, megpróbáltunk túljárni mi is a tanárok eszén. Ami viszont tény, hogy régebben jobban megtorolták az ilyen tevékenységeket, most pedig a „fokozott nevelői munka” és a különböző jogi szabályzások teljesen megkötik az oktatók és az intézmények kezét. Sokszor hallhatjuk, hogy a diákok gyengébben teljesítenek, mint régebben. Tény, hogy a szabadidejüket sokkal többféleképpen tudják elütni, ami gyakran a tanulás rovására megy, de szerencsére számos olyan diákkal volt már alkalmam találkozni és foglalkozni, akik szerettek volna fejlődni, és a középiskolai tanulmányaik végén a tudásuk szinte vetekedett a másod- vagy harmadéves egyetemi hallgatókéval. Jó irányban halad az oktatás megreformálása hazánkban? Mit kifogásol? Mi az, ami pozitív változás? Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért A Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díj 2013 tavasza óta ad lehetőséget a tehetséggondozásban kiemelkedő munkát végző hazai és határon túli pedagógusok elismerésére. A díj elnevezése a Bonis bona discere, vagyis „Jótól jót tanulni” latin közmondásból származik. A Magyar Országgyűlés határozatával indított, 2028-ig szóló Nemzeti Tehetség Program egyik célkitűzése, hogy erkölcsi és anyagi elismerésben részesítse azokat a hazai és határon túli tehetséggondozó pedagógusokat és szakembereket, akik általános iskolákban, középiskolákban, szakiskolákban végzett munkájuk során kiemelkedően sokat tesznek a nemzet tehetségeinek kibontakoztatása érdekében. E cél elérése érdekében az EMMI kezdeményezésére a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásáért felelős szervezet, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet meghívásos pályázatot írt ki a szakmai elismerés szempontrendszerének kidolgozására és a díj odaítélésével kapcsolatos teendők koordinálására. A feladat ellátására 2014 végéig a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) kapott felkérést azzal, hogy a hazai és határon túli Tehetségpontok több mint 1000 tagot számláló hálózatán keresztül érje el a jelölésre legméltóbb szakembereket. A DÍJRA A ZENTAI BOLYAI TEHETSÉGGONDOZÓ GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM VOLT DIÁKJAI, JELENLEGI NAGYKORÚ DIÁKOK, VALAMINT A DIÁKOK SZÜLEI, KOLLÉGÁK ÉS VOLT KOLLÉGÁK TETTEK PÁRBAN AJÁNLÁST – Informatikusként csakis üdvözölni tudom azt a tényt, hogy a számítástechnika és informatika tantárgyat kötelezővé tették az általános iskolákban, és egy elfogadható tantervet dolgoztak ki. A hamarosan bevezetésre kerülő középiskolás érettségik és ezzel együtt az egyetemi felvételik egységesítését is pozitív változásnak tartom. Negatívumként kiemelném a rengeteg „papírmunka” bevezetését. Többször kaptam magam azon, hogy napok óta óraterveket, globális terveket, jelentéseket, portfóliót készítek, naplót töltök, stb., de a tanulókat még szinte nem is láttam ez idő alatt. Ezeket az adminisztrációs tevékenységeket többnyire elpocsékolt időtöltésnek tartom, és ez helyett sokkal szívesebben folytatnék valamilyen hasznos munkát a tanulókkal. Elégedett hazánkban a tudomány (tudományos intézmények, oktatók, kutatók stb.) társadalmi megítélésével, státusával? A nyugati társadalomhoz, főként a skandináv országokhoz képest anyagilag és erkölcsileg is rosszabb az oktatók megítélése, de bízok benne, hogy ez pozitív irányba fog majd elmozdulni. Habár ellenpéldaként felhoznék egy esetet, amikor az általános iskolában bukdácsoló és magaviseleti problémákkal küszködő diák édesapja rákérdezett az iskolában, hogy milyen kilátásai vannak gyermekének a jövőre nézve. A vezetőség és a tanárok negatív véleményezése után csalódva rákérdezett, hogy azért egy tanár még csak valahogy lesz ebből a gyerekből, nem? Mit üzenne azoknak a fiataloknak, akik a pedagógusi pályát választották/ szeretnék választani hivatásként? – Csak akkor válasszák ezt a pályát, ha tényleg úgy érzik, hogy odaadással és szeretettel tudják végezni ezt a munkát, és nem csak két okot tudnak felsorolni az mellett, hogy a tanári pályát választották: a nyári szünetet és a téli szünetet… VÍGI ZSOLDOS Zsaklina 2019. július 4. 17
Page 1 and 2: Független vajdasági hetilap, 2019
Page 3 and 4: Nagy Zoltán Mihály Magyar ének -
Page 5 and 6: A munka és a munkaszünet A Biblia
Page 7 and 8: Nyugat-nílusi láz: Szabadkán és
Page 9 and 10: RIPORT FELVIDÉKI PÁLINKÁT IS LEH
Page 11 and 12: Törvény a „nyomorúság jobb ke
Page 13 and 14: INTERJÚ PÁMER CSILLA A SZABADKAI
Page 15: Élve főnek meg az élőlények a
Page 19 and 20: INTERJÚ „Kár, hogy az idő olya
Page 21 and 22: Először a park kőfalát hordták
Page 23 and 24: közé kapta a kalapot, és rágcs
Page 25 and 26: vendégségben Díjözön a vajdas
Page 27 and 28: Háromheted tárca INDUL A BAKTERH
Page 29 and 30: Lejla kertje Ki korán kel, aranyat
Page 31 and 32: Megegyezett a rendőrséggel…, So
Page 33 and 34: Nyereményeinket az Életjel Kiadó
Page 35 and 36: E rejtvény megfejtői között egy
Page 37 and 38: Majkín(os) szállás Valamilyen á
Page 39 and 40: Hajó és kapitány sport Nem könn
Page 41 and 42: Azonosították a Parkinson-kór le
Page 43 and 44: SAJTÓTÖRTÉNETI FELJEGYZÉSEK HER
Page 45 and 46: várunk. Telefonszám: 063/821- 34-
Page 47 and 48: Barackbefőtt Hozzávalók: 2 kg ke
Page 49 and 50: humor BIZARR TIPPET KAPOTT - Dokik
Page 51 and 52: RIPORT - Kevesebb külföldi regisz
Page 53 and 54: tv péntek, július 5. BELGRÁD 1 6
Page 55 and 56: tv szombat, július 6. HORVÁT 1 7:
Page 57 and 58: tv vasárnap, július 7. BELGRÁD 1
Page 59 and 60: tv hétfő, július 8. 18:20 Szerb
Page 61 and 62: tv kedd, július 9. BELGRÁD 2 7:00
Page 63 and 64: tv szerda, július 10. 16:50 Mala p
Page 65 and 66: tv csütörtök, július 11. 21:00
Page 67 and 68:
Következő számunkban Keresni hel
show all

Családi Kör, 2019. július 4.

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?