Családi Kör, 2019. július 4.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
nem a gólya hozza<br />
Néhány évtizeden belül krízist<br />
okozhatnak a szuperbaktériumok<br />
A<br />
Magyar Tudományos Akadémia<br />
figyelmeztetése szerint már néhány<br />
évtizeden belül globális<br />
egészségügyi katasztrófát okozhatnak<br />
az összes ismert antibiotikumra rezisztens<br />
baktériumtörzsek. Ezekkel szemben<br />
gyakorlatilag nincsenek eszközeink,<br />
így könnyen visszatérhet az anitbiotikumok<br />
kora előtti világ, amikor simán<br />
belehalhatott bárki egy apró, elfertőződő<br />
sérülésbe is.<br />
A krízis nem a jövő problémája, hiszen<br />
már jelenleg is évente 700 ezer<br />
embert ölnek meg a multirezisztens<br />
baktériumok. Közük 30 ezer az európai<br />
áldozat, de ha nem hozunk hatékony<br />
ellenlépéseket, az évszázad<br />
közepére a halálos áldozatok száma<br />
akár 10 millióra is emelkedhet. Ezzel<br />
az antibiotikum-rezisztencia a világ<br />
vezető halálokainak egyikévé válhat.<br />
A bajt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az<br />
Egészségügyi Világszervezet már-már kétségbeesett<br />
hangvételű segélykiáltással<br />
felérő közleményben szólít fel a cselekvésre.<br />
Nincs idő a várakozásra: hacsak nem<br />
reagálunk azonnal, az antibiotikum-rezisztenciának<br />
katasztrofális következményei<br />
lesznek egy generáción belül. Meg kell<br />
védeni a jövőt az antibiotikum-rezisztens<br />
fertőzésektől.<br />
A gyógyszeriparnak<br />
nem éri meg fejleszteni<br />
Egyre több hír érkezik olyan betegekről,<br />
akik korántsem csupán a harmadik világban<br />
élnek, és fertőzésüket semmilyen<br />
ismert antibiotikummal sem lehet kezelni.<br />
Egy nevadai nőnél például az összes (26<br />
különböző) Amerikában forgalomban lévő<br />
antibiotikumot kipróbálták, de nem tudták<br />
meggyógyítani, meghalt. A rezisztencia<br />
kialakulásában egyébként semmi meglepő,<br />
rejtélyes nincs, mindössze az evolúció<br />
működik a szemünk előtt. Az antibiotikumoknak<br />
kicsit ellenálló baktériumtörzsek<br />
minden generációban előnyt élveznek a<br />
társaikkal szemben, így néhány nemzedék<br />
leforgása alatt többségbe kerülhetnek a<br />
populációban, és ellenálló-képességük legyőzhetetlenné<br />
válhat.<br />
A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a<br />
gyógyszergyárak éppen a rezisztencia<br />
gyors kialakulása miatt felhagytak az új<br />
készítmények fejlesztésével. Egyszerűen<br />
nem éri meg, túl gyorsan elavul, és az<br />
40 <strong>2019.</strong> <strong>július</strong> <strong>4.</strong><br />
érintettek többsége a szegény harmadik<br />
világbeli országokban él. Az utolsó új antibiotikum-osztályt<br />
1987-ben dobták piacra.<br />
Azóta nem történt innováció, és csak kevés<br />
antibiotikum-jelölt áll fejlesztés alatt. Ennek<br />
az az oka, hogy ha az új antibiotikum piacra<br />
dobását követően nagyon rövid időn belül<br />
vagy még előtte megjelenik ellene a rezisztencia,<br />
akkor a fejlesztésbe fektetett rengeteg<br />
pénz nem térül meg, nemhogy profitot<br />
hozna.<br />
Ehhez a kudarchoz nagymértékben hozzájárul<br />
az is, hogy az antibiotikum-fejlesztő cégek<br />
nem tesztelik gyógyszerjelöltjeiket megfelelő<br />
módszerekkel és kellően komplex megközelítéssel<br />
a rezisztencia ellen a fejlesztés<br />
kezdeti szakaszaiban, ami elengedhetetlen<br />
lenne a rezisztencia kialakulási esélyének reális<br />
megbecsüléséhez és a megfelelő jelöltek<br />
kiválasztásához. Ha csak a fejlesztés késői szakaszában<br />
ismerik fel, hogy a rezisztencia könynyen<br />
kialakulhat az adott szerrel szemben,<br />
addigra már hatalmas összegeket „dobtak ki<br />
az ablakon”. Ez nagymértékben visszatartja a<br />
cégeket attól, hogy új antibiotikum-jelöltekkel<br />
próbálkozzanak.<br />
A legnagyobb antibiotikumfogyasztó<br />
az állattenyésztés<br />
A 2000-es évek eleje óta világszinten<br />
65%-kal nőtt az antibiotikum-fogyasztás.<br />
Meglepő módon a legnagyobb antibiotikum-fogyasztó<br />
nem az egészségügy, hanem<br />
az állattenyésztés, ahol a haszonállatok<br />
táplálékához antibiotikumokat adnak,<br />
elsősorban, hogy megelőzzék a fertőzések<br />
kialakulását a nagy populációsűrűség miatt,<br />
és javítsák a növekedési rátájukat. 2015-<br />
ös adatok alapján az Amerikai Egyesült Államokban<br />
az antibiotikumok 80%-át használták<br />
az állattenyésztésben, és ezeknek 70%-a<br />
a humángyógyászatban használt antibiotikum-csoportokba<br />
tartozott. A hatalmas<br />
szelekciós nyomás mellett ez azért jelent<br />
problémát, mert a rezisztens baktériumok<br />
állatról emberre terjedhetnek közvetlen<br />
érintkezés útján, a nem megfelelően kezelt<br />
hús vagy az állati ürülékkel szennyezett haszonnövények<br />
elfogyasztásával. Felismerve<br />
ennek a problémának a súlyát, az<br />
Európai Unió országaiban 2016-tól<br />
jogszabály tiltja az antibiotikumok<br />
hozamfokozásra való használatát,<br />
de sajnos ez a világnak csak egy kis<br />
részét érinti. India például az antibiotikum-rezisztencia<br />
kialakulásának és<br />
terjedésének egyik gócpontja. A világ<br />
azon részein, ahol recept nélkül lehet<br />
hozzájutni antibiotikumokhoz mind<br />
emberi, mind állati használatra, vagy<br />
nincsenek standard kezelési protokollok<br />
kidolgozva, a rezisztenciahelyzet<br />
még kritikusabb.<br />
Egyértelmű tehát, hogy új, hatásos antibiotikumokra<br />
és antibakterális stratégiák<br />
kidolgozására van szükségünk azonnal, illetve<br />
olyan világszintű összefogásra és szabályozásokra,<br />
amelyekkel gátat szabhatunk<br />
a rezisztens kórokozók terjedésének.<br />
Mit tehetünk az antibiotikum-rezisztencia<br />
terjedésének csökkentése<br />
érdekében?<br />
Egyértelműen globális összefogásra<br />
van szükség, és a társadalom minden<br />
szintjén szükségesek a változtatások. Már<br />
egyéni szinten is sokat tehetünk, ha betartjuk<br />
a következő tanácsokat:<br />
* Csak akkor használjunk antibiotikumokat,<br />
ha azokat orvos írta fel, és szigorúan<br />
tartsuk be a használattal kapcsolatos<br />
előírásokat. Soha ne hagyjuk abba az<br />
antibiotikum-kezelést az orvos által meghatározott<br />
időtartam előtt.<br />
* Soha ne szedjünk antibiotikumokat<br />
vírusfertőzésekre (pl. nátha, vírus okozta<br />
megfázás esetén).<br />
* Soha ne osszunk meg másokkal<br />
megmaradt antibiotikumokat, vagy ne<br />
használjuk őket saját belátásunk szerint.<br />
* Előzzük meg a fertőzések kialakulását<br />
a megfelelő higiéniai és életmódbeli<br />
előírások betartásával (rendszeres kézmosás,<br />
ételek megfelelő módon való<br />
előkészítése, beteg emberekkel való közvetlen<br />
kontaktus elkerülése, biztonságos<br />
szex, megfelelő oltások beadatása).
Change language