Családi Kör, 2019. augusztus 1.

Mélyszegénységben élnek a
földműves nyugdíjasok
A
földműves nyugdíjak kicsik, az
átlagellátmány a nyugdíjcsökkentési
törvény megszűnése
után is mindössze 11 211 dinár.
Az áprilisi adatok szerinti megoszlás: a 141
495 öregségi földműves nyugdíj átlaga 11
619 dinár, a 13 441 rokkantságié 12 003 dinár,
a 20 543 családi átlagellátmányé pedig
8 207 dinár.
Tartományunkban 26 810 fömdműves
nyugdíjas él, nyugdíjátlaguk 12 444 dinár,
napra lebontva 2,3 euró. Ezt nevezik mélyszegénységnek
(az abszolút szegénységi
küszöb 12 045 dinár). Ebből kiindulva Szerbiában
minden földműves nyugdíjas a legszegényebb
polgárok csoportjába tartozik.
A probléma egyik oka a biztosítottak számának
rohamos csökkenése (a kilencvenes
évek végén kétszer annyian fizették a járulékot,
mint napjainkban). Jelenleg 180 ezren
kapnak földműves nyugdíjat, a járulékfizetők
száma pedig 145 ezer. Az adósság – amely
nem évül el – folyamatosan növekszik.
A földműves nyugdíjbiztosítást 1986-
ban vezették be. Az állam tíz ún. szolidáris
szolgálati évvel ajándékozta meg a gazdálkodókat,
aminek köszönhetően már a
kilencvenes évektől felgyorsult a nyugdíjazásuk.
Ezzel együtt jelentkeztek a járulékés
nyugdíjkifizetési gondok. 2001 végén
az állam 20,5 nyugdíjjal tartozott a földműveseknek.
2004-ig nem lehetetett kilépni
a biztosításból (egy családtagnak fizetnie
kellett a járulékot). 2010-ben módosították
a törvényt, 2015-ig a biztosított csak rendkívüli
esetben (elemi csapás, betegség) kérhette
felmentését a járulékfizetés alól.
A vajdasági földműves nyugdíj külön történet.
Tartományunk (az 1974-es alkotmány
adta lehetőséget kihasználva) törvényt hozott
a földművesek és az idős háztartások
tagjainak nyugdíjazásáról, illetve a földművesek
nyugdíj- és rokkantsági biztosításáról.
1976-ban a 45 évnél fiatalabb gazdálkodóknak
be kellett lépniük a biztosítási rendszerbe.
Kezdetben elég volt, ha csak egy családtag
fizette a járulékot, később mindenkinek
kötelező volt, aki földműveléssel foglalkozott.
Az első öt évben – ennyi idő kellett a
biztosításból eredő nyugdíj megszerzéséig
– gyűlt a járulékbevétel, amelyet a zombori
Várakozó állásponton a földműves biztosítottak!
A Nyugdíjbiztosítási Alap becslése szerint a földművesek járulékadóssága (227 995
földművesre vonatkozik) meghaladja a 160 milliárd dinárt. Az alaptartozás mintegy
70 milliárd dinár, a többi kamat! Az összeg kilencvenöt százaléka megfizethetetlen.
bankban helyeztek letétbe, és a mezőgazdasági
termelés finanszírozására használták.
Gyakorlatilag a szövetkezeteken keresztül a
pénzt visszajuttatták a földműveseknek. Törvény
szabályozta, hogy a nyugdíjasok és idős
háztartások nyugdíjjogosultságot szereztek,
ha földjüket átadták a szövetkezeteknek,
kombinátoknak. Tíz évvel később, 1988-
ban, a „joghurt forradalom” után a vajdasági
parsztbiztosítási alapot – a koszovó-metóhiaival
együtt – csatolták a köztársaságihoz.
A feltétel mindenki számára azonos volt, 45
éves korig kötelező biztosítás és járulékfizetés
nélküli 10 év biztosítás. A 45 évnél idősebbek
önként beléphettek a biztosításba,
ha más alapon is volt szolgálati idejük. Öt
év múlva kérhették nyugdíjazásukat. Ekkor
kezdődött a földműves nyugdíjbiztosítási
alap elszegényítése, és felhalmozódott az
állam 20,5 nyugdíjtartozása a földművesek
felé. Időközben újabb problémák merültek
fel, a földművesek nem fizették rendszeresen
a járulékot, aminek következményeként
nyugdíjazáskor az alap kötelezi az érintett
személyt a szolgálati idő összekapcsolására,
illetve a tartozás rendezésére. A közelmúltig
lehetővé tették az adósoknak, hogy több
éven keresztül, a nyugdíj egyharmadának
levonásával törlesszék a járulékadósságot.
A politikusok megígérték, hogy azokra az
évekre, amelyekben természeti katasztrófa
sújtotta őket, leírják az adósságot. Ebből
nem lett semmi. Emlékeztetésként: két évvel
ezelőtt az adós földművest a kényszermegfizettetés
veszélye fenyegette, amire – valószínűleg
– politikai okokból nem került sor.
Tavaly októberben Fremond Árpád, a
Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági
parlamenti képviselője megkérdezte Ana
Brnabić kormányfőt, mit tesz az állam annak
érdekében, hogy megoldja a földművesek
járuléktartozásának problémáját. Rámutatott
arra, hogy nagyszámú gazda öt hektárnál
kisebb földterületet művel, és képtelen
évente százezer dinár nyugdíjbiztosítást
fizetni. Nem lehet ugyanakkora mértékben
terhelni azt, akinek egy hektárja van, és a
200 hektáros gazdát – mondta Fremond.
A kabinetvezető akkor azt válaszolta, hogy
a probléma évtizedek óta megoldatlan. A
mezőgazdasági minisztérium munkacsoportja
a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal
együttműködve egy új modell
kidolgozásán tevékenykedik. Ha sikerül, ez
a kormány egyik legösszetettebb és legnagyobb
vállalkozása lesz.
Információk szerint a mezőgazdasági és
a pénzügyminisztérium a járulékmérleg
meghatározásán dolgozik, amelyről – valószínűleg
szeptemberben – az IMF-el egyeztet.
Branislav Nedimović szakminiszter
megerősítette a minap, hogy új jogszabály
készül a fennálló adósság rendezésére, a
tartozás egy részének leírására, a problémából
eredő feszültség enyhítésére és a rendszeres
járulékfizetők megjutalmazására. A
részletekről ő sem beszélt.
TAKÁCS Magda
Öregségi nyugdíjra jogosult
Válasz egy óbecsei olvasónknak
hintaszék
Tizenöt évig dolgozói biztosított volt, miután munkaerő-felesleggé vált, kilenc évig
fizette a földműves biztosítást (0,8 hektár földje van), ki akart lépni a biztosításból, de
nem lehetett; anyagi okokból abbahagyta a fizetést, aminek következtében tízévi tartozást
halmozott fel. Most, hogy betöltötte 65. életévét, el szeretne menni nyugdíjba.
A kérdése: megteheti-e?
Válasz: Mivel megvan a legkevesebb tizenöt járulékkal lefedett szolgálati éve, és
betöltötte 65. életévét, öregségi nyugdíjra jogosult. A Nyugdíjbiztosítási Alap óbecsei
kirendeltségében intézheti el az ügyet. Járulékadósságának megfizettetése az adóhatóságra
tartozik, az alap nem vonja le ellátmányának egyharmadát a tartozás törlesztéséig.
Kérjen tőlük részletes felvilágosítást.
T. M.
2019. augusztus 1. 11