Élet & Stílus 2020. Nyári szám

fókuszban
– korhű jelmezbe öltözött papnők közreműködésével, a nap
sugarainak segítségével – meggyújtották ugyan, s el is indult
az olimpiai fáklyát vivő staféta, amely azonban Japánba érve
hamarosan leállásra kényszerült. Az eredeti tervek szerint a
láng 121 napon át, 47 japán prefektúrán keresztül 20 ezer
kilométert megtéve jutott volna el a megnyitóra, de a váltót
törölték annak nyomán, hogy menet közben eldőlt: a világjárvány
miatt nem idén, hanem jövőre rendezik meg a játékokat.
„Most nem a sport, hanem az emberi élet védelme a
legfontosabb” – hallhattuk a láng „megfékezése” előtt, a
halasztás március 24-én elhangzott bejelentését követően
Thomas Bach NOB-elnök szavait. Bach utóbb arról is
beszélt, hogy minden lehetőséget megfontoltak, ugyanakkor
– megfogalmazása szerint – „a kezdetektől nyilvánvaló volt”,
hogy a törlést a NOB semmilyen módon nem támogatja.
Ami tény: az ötkarikás játékokat korábban a különböző bojkottok,
politikai megmozdulások, doppingbotrányok, de
még terrorakciók is csak megzavarni, vagy részben megcsonkítani
voltak képesek, megtartásukat és befejezésüket meggátolni
egyszer sem. Mindazonáltal a halasztás példa nélküli az
ötkarikás mozgalom újkori - 124 éves – történetében, korábban
ilyen sosem fordult elő, viszont törlés igen, ráadásul nem
is egyszer. Első alkalommal 1916-ban, az első világháború
alatt maradt el, míg további kettő a második világégés miatt
1940-ben és 1944-ben. Az 1916-os a német fővárosban lett
volna, a törölt esemény utóbb így került be a sporthistóriába: