Élet & Stílus 2020. Nyári szám

Büszkék vagyunk rá, hogy kézilabdában hat államilag finanszírozott
sportakadémia is létrejött, és ebből az egyik a Győri
Audi ETO Kézilabda Klub.
– Ez a győri kézis múlt ismeretében aligha tekinthető a véletlen
művének...
– Azt gondolom, rászolgált a klub, hogy a sportakadémia
címet ne csak viselje, hanem kiemelt figyelmet is kapjon,
hiszen az elmúlt évtizedekben rengeteg felnőttválogatott,
NB I-es játékos és utánpótlás-válogatott került ki ebből az
egyesületből. Tessék csak körülnézni, a mai napig rendkívül
sokan kézilabdáznak az NB I-ben, akiknek győri kötődésük
van. Ezen a hagyományon nem szeretnénk változtatni.
– A látványcsapatsportágakban, amilyen a kézilabda is, az
akadémiai rendszer a 15 éven felüli korosztályokat érinti, s
nem vonatkozik arra a több száz gyerekre, akik amúgy szintén
ott vannak a győri kézis utánpótlásban...
– Igen, közel száz akadémistáról van szó, az U15 mellett a
serdülőről, az ifiről és az NB I B-ről. Persze nyilván vannak
átfedések, hiszen akadnak olyan tehetséges gyerekek, akik
még ifi korúak, de már az NB I B-s felnőttbajnokságban is
szerepeltethetők.
– Ez sem új keletű dolog errefelé...
– A Győrre mindig is az volt a jellemző, hogy úgynevezett
fölülversenyeztetés zajlott. Ami azt jelenti, hogy azokat a gyerekeket,
akik korosztályukban kiemelkedőek, nem tartjuk ott,
hanem feljebb játszatjuk őket, hogy még több ingert kapjanak.
A szakemberállományunkra is oda kell figyelni, esetükben sem
szabad elfeledkezni a folyamatos továbbképzés követelményrendszeréről,
de az infrastruktúra mellett ott van a sporttudományos
rész is, beleértve a megelőzést, s a kondicionáliskoordinációs
képességek fejlesztését, valamint a rehabilitációt
is. A versenyzésen túlmenően a fő hangsúly azon van, hogy a
gyerekek szintén olyan képzést kapjanak, amely előbbre viszi a
tudásukat, amitől egyre jobb kézilabdássá válnak.
– Az akadémia a szakmai alapot, a szükséges hátteret biztosítja,
de mi a helyzet az „egyébbel”? Merthogy tudtommal nem
mindenki győri az akadémisták közül sem, márpedig a gyerekek
elhelyezéséről, étkezéséről, tanulásáról is gondoskodni kell.
– Alapvető feladat, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a szülőkkel,
a családokkal való kapcsolattartásra, kezdve onnan,
hogy hol lakjon a gyerek Győrben. Hiszen valóban vannak,
akik nem a városban élnek, de idejönnek tanulni. Sajnos az
állami kollégiumok gyenge színvonalúak, éppen ezért tervezzük
azt, hogy olyan helyiségeket próbálunk kibérelni, ahol
a gyerekek biztonságos lakhatása megoldott, van ellenőrzés,
portaszolgálat, a tanulmányi eredmények kontrollját is segítő
nevelő tanárok. A másik fontos terület, amit fejleszteni kell:
a napi három-négyszeri minőségi étkezés megszervezése.
– A Görbicz-utódok keresése, beiskolázása, pallérozása szép
és nemes feladat, a program folyamatos felügyelete nem
kevésbé az Dr. Bartha Csabának elnökként és akadémiai
ügyvezetőként egyaránt. Ráadásul tökéletesen belesimul a
már említett 2016-os „székfoglalójába” is. Amikor a kirakatcsapatról,
a világ – ennyi elfogultság tán megengedhető:
– első számú kézilabda-alakulatáról beszélt...
– Ma is tartom: a BL-győzelemhez mindig a legjobb játékosok
kellenek. Ugyanakkor saját fiataljainknak is játéklehetőséget
kell adni. Az volna az igazi, ha minél több magyar játékossal
lenne az Audi-ETO a világ legjobbjai között. Ebben is
segíthet az akadémiánk, a Győri Audi ETO Kézilabda Klub.
JANCSÓ KORNÉL