Közösségi tervezés Ajánlásgyűjtemény

JÓGYAKORLATOK
Közösségi tervezés a családban
A családot a gyermekek elsődleges szocializációs közegeként
szokás azonosítani. Ez az a társadalmi csoport,
amelyen keresztül a gyerekek elsajátítják a civilizáció
és a helyi kultúra alapvetéseit, szokásait, cselekvéseinket
befolyásoló vagy meghatározó szabályrendszereit.
Mindemellett a család nemcsak egy tradicionális
szeretetközösség, hanem egy gazdasági funkciókkal
rendelkező társaság, amellyel kapcsolatban
naponta kell az életet meghatározó fontos döntéseket
hozni. A család döntéshozási feladatai kiterjednek
ezekre a gazdasági dimenziókra, és emellett számos
olyan kérdésre, amely akár a gyermekneveléssel, akár
a szabadidővel, a kultúrával, más társadalmi csoportokkal
való viszonnyal áll szoros összefüggésben. A
család két típusú kapcsolatból: házassági (vagy kváziházassági),
és leszármazási (vagy kvázi-leszármazási)
kapcsolatokból építhető fel. És míg a házassági, partnerségi
kapcsolat minden esetben két felnőtt személy
között áll fent, ez a kapcsolattípus jóval kiegyensúlyozottabb
(még akkor is, ha a történelem során a civilizációs
normák ellenére is alakultak ki rendkívüli különbségek
a személyek között), mint a gyermekfelnőtt
kapcsolat esetén, ahol a gyermek még a legdemokratikusabb
országokban is másodrendű állampolgárnak
számít (lásd például: nincs szavazati joga).
Ez az egyenlőtlenség a család életével kapcsolatos
döntéshozásban is megnyilvánul: abból az alapos elképzelésből
táplálkozva, hogy a szülő több ismerettel,
tudással és tapasztalattal rendelkezik, ő határozhatja
meg és determinálhatja a gyermek életének minden
egyes aspektusát: időbeosztását, étkezési szokásait, a
nevelés alapelveit, és így tovább. A gyermekek, bár
tapasztalatlanságukkal indokolható módon nem vesznek
részt az országos szintű politikában, így például
nem választók és nem választhatók, az családi élet
utóbbi évtizedekben-évszázadokban tapasztalható
átalakulása kapcsán is jól látható módon, ez nem indokolhatja
az, hogy ne lennének olyan döntések,
amelyek kapcsán szavuk lehet. Ilyen döntéseket a
gyermekek egyre gyakrabban hoznak: ha nagyon
nem ízlik nekik az étel, egyre kevesebbszer erőszakolják
rájuk, kiválaszthatják játékaikat, ruháikat, szobájuk
színét, lehet szavuk abban, hogy mit néznek a tévében
vagy, hogy milyen fagyit ennének szívesen. Amellett,
hogy ez hozzásegíti őket ahhoz, hogy pszichésen
egészséges felnőtt váljon belőlük, és emellett boldog
gyermekkoruk lehessen, a demokratikus szocializációjuk
kapcsán is elengedhetetlen funkcióval bír, s így
10
beteljesítsék az emberi hivatásukat, mint a világ sorsának
jobbá tételében aktívan közreműködő személyek.
Épp ezért van szükség arra, hogy a politikáról, arról,
hogy az emberiség élete döntések sorozatából áll, és
döntésünk következményeiért felelősek vagyunk, a
politika akármelyik (helyi, országos, nemzetközi) szintjéről
ne csak a középiskolai történelemkönyvekből
tanuljanak majd, hanem saját tapasztalatukból is legyen
minderről. Erre vonatkozóan számos elképzeléssel
és megvalósuló gyakorlattal rendelkezünk. A gyermekneveléssel
és családokkal foglalkozó pszichológusok
a családi döntések sokféle módját különböztetik
meg az olyan rendszerektől elkezdődően, amelyek
esetén a gyermekeknek semmi beleszólásuk nincs a
családi életbe, odáig, hogy kvázi-intézményes fórumokat
alakítanak ki a közös megbeszélésekhez, akár racionális
eljárásrendek és szabályok kialakítása mellett.
Mindezzel nemcsak szocializációs hatást fejtenek ki a
gyermekekre, de hozzájárulnak ahhoz is, hogy a családi
élet megélése minden tag számára megelégedéssel
és örömmel járjon.
Family meetings
A fenti felismerésből kiindulva számos szervezet és
családsegítéssel foglalkozó szolgálat segít a családoknak
abban, hogy hogyan hozzanak létre valódi döntéshozásra
fókuszáló családi fórumokat. A
"családtalálkozónak", "családi megbeszélésnek" nevezett
fórumok kapcsán sok gyakorlati tanács kerül
megfogalmazásra. Így tesz például az amerikai Center
for Parenting Education nevű szervezet, amely célja a
családok erősítése, és ennek érdekében széleskörű
felvilágosító tevékenységet folytatnak, elsősorban
online fórumokon. Másik irányból, a klasszikus közösségfejlesztési
diszciplínák felől is megközelíthető a
családi döntéshozás és a családi döntéshozói fórumoknak
az intézménye. A mintegy fél évszázados
múltra visszatekintő, kaliforniai Community Services
közösség például szintén segít azok tájékoztatásában
és képzésében, akik családi döntéshozói fórumokat
szeretnének létesíteni. A szervezetek megállapításait
és tanácsait, amelyek között nem is mutatkozik nagy
eltérés, bárkinek is a tapasztalatokon alapuló véleményét
tekintsük, az alábbiak szerint foglalhatjuk össze:
• Van, ami nem képezheti vita tárgyát – az alapszabályok:
A családi döntéshozási fórumok esetén
nem szabad elfelejteni, hogy sokkal nagyobb
szükség van olyan alapvető szabályokra, amelyek
létjogosultságát nem kérdőjelezzük meg, annak
ellenére, hogy ezek is szükséges, hogy beszélgetés
alapját képezzék. Hasonló helyzet természetesen
az országos politikában is adott: ezeket nevezzük
humánus vagy demokratikus alapértékeknek, vagy
alkotmánynak. Amint láthatjuk, ezeket az értékeket,
még ha többször is vitatkozunk, beszélgetünk
róla civilizációnkban, alapvetően a történelmi korokon
átnyúlóan valljuk, és mélyen gyökereznek
kultúráinkban. Hasonlóképp, az egyes családok
életében is szükséges, hogy legyenek olyan