Közösségi tervezés Ajánlásgyűjtemény
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
kevés különbség látszik, vagyis megfogalmazható egy
olyan állítás, hogy a megfigyelt társadalmi jelenség
univerzális, vagy legalábbis a vizsgált Közép-keleteurópai
régióban univerzális. Ez abszolút párhuzamba
állítható a szubszidiaritással foglalkozó szakirodalmi
állításokkal, miszerint annál fontosabb számunkra
egy közösség, minél közelebb áll hozzánk. Azt is megállapíthattuk,
hogy az eredmények összességében
alátámasztják azokat a szakirodalmi feltevéseket, miszerint
az iskolai végzettség növeli a közösségi elkötelezettséget
- nem mellékes azonban, hogy ezt mely
közösségi szinteken látjuk megjelenni. Amíg ugyanis
nincs releváns különbség a saját boldogulás és a család
fontosságának megítélésében az egyes társadalmi
csoportok között - mondhatni, ezek a várakozásoknak
megfelelően univerzálisan fontos szempontok - addig
érdemi különbségek tapasztalhatóak a többi dimenzió
mentén, és a közösség méretével (szintjével) növekedően
egyre nagyobb mértékben. Releváns eltéréseket
kaphattunk az aktív és kevésbé aktív közösségi
(adminisztratív/civil) szereplők között abban a tekintetben,
hogy milyen helyi problémák iránt látszanak a
legérzékenyebbek lenni: amíg az "aktívakat" sokkal
inkább érdeklik a környezetvédelmi és szociális kérdések,
de a helyi közösséggel kapcsolatos problémák,
a helyi társadalom lelki gondjai és a helyi közösségi
élet is, addig a "kevésbé aktívak" inkább olyan, sok
esetben közvetlen magánjellegű problémákat is okozó
gondok foglalkoztatták inkább, mint az egészségügyi
helyzet vagy épp a munkanélküliség és alacsony
jövedelmek.
A kérdőívben válaszadóinknak lehetőségük volt megjelölni,
hogy egy sor típusú közéleti orientációjú
(például civil) szervezet, párt, illetve vallási szervezetben
aktívan részt vesznek-e. A válaszok alapján azt
mondhatjuk, hogy a válaszadók ötöde aktív tagja kulturális
szervezetnek, sport- és szintén ugyanennyi
szakmai egyesületnek, 15 százalékuk valamilyen környezetvédelmi,
tizedük szakszervezetnek. Mindezek
mellett a válaszadók negyede részese művelődésioktatási
egyesületnek, és 5-5 százalékuk tagja politikai
pártnak, illetve gazdasági szövetkezetnek. Összességében
tehát nagyon jó alapot kaphatunk arra, hogy a
mintán belül elkülöníthessük az aktívabban és kevésbé
aktívan a helyi közéletben részt vevő személyeket.
Megkülönböztettük tehát azokat, akik tagjai valamilyen
civilszervezetnek, szakszervezetnek, pártnak
vagy jótékonysági-szakmai-művészeti szervezetnek,
és azokat, akik nem. Mindezeket követően végigfuttattuk
az elemzést a két almintán.
Az így kapott eredmények fontos következtetések
levonására adtak lehetőséget. Releváns eltéréseket
kaphattunk ugyanis az aktív és kevésbé aktív közösségi
szereplők között abban a tekintetben, hogy milyen
helyi problémák iránt látszanak a legérzékenyebbek
lenni: amíg az "aktívakat" sokkal inkább érdeklik a
környezetvédelmi és szociális kérdések, de a helyi
közösséggel kapcsolatos problémák, a helyi társadalom
lelki gondjai és a helyi közösségi élet is, addig a
"kevésbé aktívak" inkább olyan, sok esetben közvetlen
magánjellegű problémákat is okozó gondok foglalkoztatták
inkább, mint az egészségügyi helyzet vagy
épp a munkanélküliség és alacsony jövedelmek. Ezt
kiegészítve, a közösségi élet különböző szintjei vonatkozásában
is láthattunk apró eltéréseket a két társadalmi
csoport között: egyrészt valamennyi, családi
közösségnél kiterjedtebb (szomszédsági, települési,
országos és nemzetközi) közösség fontosabb az
"aktívak" mint a "kevésbé aktívak" számára, másfelől
saját maguk számára is rendre nagyobb befolyást
érzékelnek azzal kapcsolatban, hogy hatással legyenek
ezekre a közösségi szintekre. Összességében ez
tehát mutatja azt, hogy ez az, aktívakon belül is aktív
népesség különösen fogékony a helyi közösséget általánosságban
érintő problémák felé, másrészt, hogy
a közösségi identitás különböző szintjei összefüggnek:
akinek fontosabb a helyi társadalom és közösség,
annak fontosabbak honfitársai és az EU-polgárok
is.
A szekunder szakmai elemzés és a kvalitatív megalapozó
munkarészt követően elvégzett nagymintás
nemzetközi survey adatfelvétel eredményei felhívják
a figyelmet arra, hogy a négy országban jelen van
mind az erőforrás, mind az igény arra, hogy különböző
helyi problémákra vonatkozóan (így leginkább a
környezetvédelem, szociális és munkaügyi problémák,
közösséget érintő kérdésekben vagy épp infrastrukturális
problémák kapcsán) jól működő és aktív
döntéshozói közösségek jöjjenek létre, amelyek mindemellett
növelik a helyi és országos, nemzetközi közösségek
iránt érzett elkötelezettséget és a helyi identitást
is, továbbá erősítik a lakosság jólétét és a politikai
vezetők iránt érzett lojalitást és bizalmat is. A kutatás
és eredményei így hozzájárulnak jelen ajánlásgyűjtemény
kerül kialakításához, hogy felmutathassuk
azokat a technikákat, és főképp, fórumokat,
amelybe a kutatásban felmutatott szunnyadó energiák
becsatornázhatók.
9