Közösségi tervezés Ajánlásgyűjtemény

Települési civil döntéshozás
Összefoglaló
Az integrált területi fejlesztések egyik fő eszköze, típusa
a közösség által irányított helyi fejlesztés
(community-led local development, CLLD), amely célja
komplex megoldásokat kifejleszteni egy adott elhatározás
mentén, és szintén egy adott, behatárolható
földrajzi területre vonatkozóan. A projekt kivitelezésének
a közösség mérete ugyan valamennyire határt
szab, azonban kivitelezhetősége nem korlátozódik a
kisebb településekre, hiszen nagyobb, régió-alatti
szintű egységek, akár nagyvárosok társadalma is
ugyanúgy bontható az azt felépítő szűkebb közösségek
sokaságára, illetve tekinthető egy közösségnek.
A közösség által irányított helyi fejlesztés tartalmának
lényegi összetevőit négy fogalom mentén ragadhatjuk
meg:
1. Területspecifikusság: A CLLD-k fontos szempontja,
hogy a megvalósítandó fejlesztések minden esetben
egy jól körülhatárolt földrajzi egységre például
településre vonatkozzanak, a földrajzi egységet pedig
minden esetben egyedileg kell meghatározni, a meglévő
struktúráknak akár figyelmen kívül hagyásával is.
Ez azért számít kiemelten fontos tényezőnek, mert
hatására létre jöhet a településen, vagy már meghatározott,
stabil területi egységhez (pl. járás, megye,
régió) képest újfajta területi elrendeződés is, amelyben
városi és vidéki térségek, különböző jogállású
települések akár határokon átnyúló, szerves egységbe
tudnak kovácsolódni egy-egy olyan innováció
mentén, amelyben egy korábban meglévő egységnek
nem minden szereplője lenne érintett, de egy így
meghatározott területi csoport mindegyike számára
adekvát. Ilyen szempontból a CLLD jó módszer a különböző
jellegzetességekkel bíró települések tartós
kapcsolatépítése szempontjából is.
2. Közösség által irányított: A fejlesztések alulról
szerveződőek. A problémák helyben keletkeznek, és
ezért a hatékony megoldásuk érdekében is a helyi
megfontolásoknak kell szerepelniük. A problémák
egyedisége megköveteli a fejlesztések egyediségét is,
amit ugyanakkor hosszú távon is fenn kell tudni tartani.
A problémákra adekvát válasz adását, illetve az
innováció véghezvitelét és fenntarthatóságát egyszerre
képes garantálni a helyi viszonyokat legjobban ismerő,
és a problémát egyszerre több szempontból
megközelíteni képes helyi közösség. A létrejövő helyi
akciócsoportok hatékonyan képesek érvényesíteni és
védeni a helyi nyilvánosság és magánszektor érdekeit,
képviselni a gazdasági és társadalmi szereplőket a
fejlesztések során, valamint garantálni, hogy a helyi
közösség az innovációból valóban profitálni legyen
képes.
3. Integrált stratégiák: A sokszereplős rendszerben
a problémákat több szempontból kell megközelíteni,
a fejlesztéseknek pedig problémaspecifikus, és nem
szakma-specifikus választ kell adniuk ezekre. A helyi
igények és lehetőségek figyelembe vételével ezért a
helyben rendelkezésre álló természeti, fizikai, emberi,
társadalmi és gazdasági erőforrásokat felhasználva,
ezen területek közül valamennyit célzó, komplex és
egyedi fejlesztési stratégia kialakítása szükséges,
amelyek során a különböző területek együttes fejlesztése
egyszersmind egymást is erősítve katalizálják az
innovációt.
4. Hálózatépítés: Mindezen okokból kifolyólag, a közösség
által irányított helyi fejlesztés nem elképzelhető
a közösségi kapcsolathálózat: helyi politikai, gazdasági,
civil szereplők és intézmények közötti új együttműködési
platformok kialakítása nélkül. Valamennyi
fejlesztés sikeréhez arra van szükség, hogy esetről
esetre újra kialakításra kerüljenek a helyi közösséget
integráló, a helyi közösséget is fejlesztő stratégiák. A
fejlesztések hatékonyságához arra van szükség, hogy
a helyi közösség valamennyi szereplője részese legyen
az innovációnak, és részese legyen az innováció
pozitív hozadékainak egyaránt.
Az alábbiakban két olyan, Magyarországról származó
helyi fejlesztési példákat mutatunk be, amely során a
helyi politikai, gazdasági és kulturális, civil szereplők
tudtak példamutató módon CLLD-alapú helyi fejlesztéseket
végrehajtani, és így a helyi gazdaságitársadalmi
fejlődés motorjává válni.
Egy kiemelt példa: Szügy község
Szügyön több területen is zajlottak fejlesztések az elmúlt
években, amelyek pozitív hatással voltak a község
életére, népességmegtartó erejére. Infrastrukturális
beruházások zajlottak közterületen, ezáltal kellemesebb
lett a környezet, modernizálták az egyik, aktívan
használt, közintézmény vizesblokkjait, ezáltal a
község dolgozói és vendégei komfortosabb körülményeket
élvezhetnek. Szálláshely felújításokat, illetve
nyitást is végeztek a községben, egy nagyobb befogadóképességű
szállás létesült és egy családi panzió
megújult, ennek pozitív hatása van a település idegenforgalmára,
illetve a község szolgáltatói számára
is előnyös lehet. Egy, a gazdasági potenciált erősítő
fejlesztés is lezajlott, egy korszerű tejüzemet helyeztek
működésbe Szügyön. A vállalkozás elindításának
köszönhetően napi kétezer liter dolgoznak fel a községben,
ezzel öt új munkahelyet teremtve, az üzemre
telepített napelemek pedig hozzájárulnak az alacsonyabb
üzemeltetési költségekhez, valamint környezetkímélőbb
módon működtethető a létesítmény.
Szervezet: A településen és térségében az Ipoly Menti
Palócok Egyesület végzi a program koordinálását, a
szervezet irodája Szügyön található. Az egyesületet
161 tag(szervezet) hozta létre 2008-ban, az együttműködéshez
49 környékbeli település csatlakozott.
17