Közösségi tervezés Ajánlásgyűjtemény

jóllétet szolgálják. Jelen kiadvány nemcsak ötleteket
és fogódzókat, hanem a gyakorlatban kipróbált, konkrét
fórumokat, mint példákat is bemutat annak érdekében,
hogy látni lehessen: milyen szinteken milyen
fórumok elképzelhetők, és ezek eléréséhez milyen
gyakorlati lépések vezethetnek.
Jelen kiadvány három nagy részre tagolható. A dokumentum
első fejezeteiben bemutatjuk a cél érdekében,
a jelen kiadvány megszületéséhez vezető eddigi
erőfeszítéseket: Bemutatjuk a projekt kereteit és céljait,
illetve rövid összefoglalót nyújtunk arról a vegyes
módszertan alkalmazásával született, egy nemzetközi
nagymintás, kérdőíves (survey) adatfelvétel eredményeit
is. A kutatási eredményeik elemzése kapcsán
bemutatjuk, hogy milyen hiányosságokkal küzd a vizsgált
Közép-európai régió, és milyen potenciális humánerőforrásra
lehet támaszkodni a közösségi döntéshozói
fórumok facilitálása kapcsán, vagyis melyek
azok az előnyök, amellyel a régió rendelkezik a közösségi
döntéshozás több szintjén. A dokumentum központi,
második részében a döntéshozás több szintjén
lehetséges példákat mutatunk be: olyan gyakorlati
megoldásokat, fórumokat és tág értelemben vett intézményeket,
amelyek terjedése, terjesztése szükséges
és előremutató lehet a helyi közösségek megerősítése
céljából. Végül, a jelen kiadvány harmadik harmadában
azokat a praktikákat fogalmazzuk meg javaslatok
formájában, amelyre ezek a bemutatott példák
alapot szolgáltatnak.
PROJEKTÖSSZEGZÉS
A projekt, amelynek keretében a jelen dokumentum
elkészült, kutatói és műhelymunkákból áll, az eredményekből
a dokumentum mellett figyelemfelkeltő
filmek is készülnek. A cél ugyanaz: feltárni, hogy milyen,
közösségi döntéshozásra fókuszáló közösségfejlesztési
megoldások állnak rendelkezésre a Középeurópai
régióban, illetve ilyen fórumok megvalósítására
milyen lehetőségek és erőforrások állnak rendelkezésre.
A projekt célja az is, hogy felhívja a figyelmet
az ilyen helyi közösségek létrehozásának nemcsak
módjaira, de fontosságára is. A projekt alapjául korábbi
szakmai tapasztalataink szolgáltak: gyakran
szembesülünk olyan mikroszintű – helyi szintű – hétköznapi
problémákkal, amelyek rengeteg bosszúságot
okoznak a helyi lakosság számára, megoldásuk
ugyanakkor helyi erőforrásból egyszerűen megoldható
lenne. A megoldás menete viszont egy vertikális
intézményi struktúrában történik és jelentősen túlbürokratizált.
E megoldatlan problémák olyanok, mint a
kezeletlen fogfájás: noha a probléma maga rendkívül
apró, szinte jelentéktelen és könnyen orvosolható
lenne, ám ennek hiányában napunk minden percét
meghatározzák és képtelenek vagyunk szabadulni
tőlük.
Annak biztosítása, hogy a helyi közösségek számára
lehetővé tegyük az efféle hétköznapi problémáik hatékony
orvoslását, különösen fontos ezért a lakosság
jó közérzete és a gazdasági fejlődés szempontjából:
ha e problémákat orvosolják, máris úgy fordulhatnak
a produktív tevékenységek felé, mint egy fogászati
műtéten átesett munkavállaló. Az endogén fejlődés
lényege az, hogy a problémára fókuszálva a helyi közösség
belülről tud egyről a kettőre lépni. Az alulról
felfelé irányuló szemléletmódnak köszönhetően a
kiindulási pont nem a fejlesztés maga, hanem a probléma
megoldására való törekvés, vagyis, hogy azon,
és csak azon változtassunk, amin változtatni kell. A
helyi közösségi tervezés jogi és intézményi feltételei
mára adottak Magyarországon is, ahogy az EU többi
tagállamában, a humán és kulturális feltételek azonban
még nem mindig állnak rendelkezésre Az alulról
építkezőmegközelítésmódnak ugyanakkor nagyon
kritikus tényezője a helyi humántőke folyamatos fejlesztése.
A helyi közösségnek ugyanis rendelkeznie
kell azokkal a képességekkel, tudással és kompetenciákkal,
amelyre az innováció létrejöttéhez minden
esetben feltétlenül szükség van.
A közösségi tervezést a gazdasági prosperitás és a
társadalmi jóllét fontos elemeként tartja nyilván európai
közösségünk. A koncepció fő szempontja azon
lehetőség biztosítása, hogy az állampolgárok az ő
5