Közösségi tervezés Ajánlásgyűjtemény

Recommendations

Info

A kérdőívet kitöltő, több, mint ötszáz, a helyi közéletbenaktív, elsősorban a közigazgatásban és a civiléletben részt vevő személy attitűdjeinek és véleményénekelemzése alapján számos olyan elemmel gazdagítottuka jelentést, ami hasznára válhat mind a kidolgozandó,említett politikai-szakmai javaslatcsomagnak,mind önmagában, az érdeklődő közösségfejlesztésselfoglalkozó szakértői csoportoknak. A kvantitatívadatfelvétel során elsősorban azzal a kérdéssel foglalkoztunk,hogy a válaszadók mennyire elkötelezettekabban, hogy a közösség különböző szintjein (család,szomszédság, település, ország, nemzetközi) potenciálisanbevonódjanak a közösségi döntéshozási folyamatoknak,ezáltal alakítói legyenek a helyi közösségiéletnek. Vagyis, kutatásunk központi kérdése és feladataannak megállapítása volt, hogy a célcsoportbatartozó személyek valamennyi vizsgált országban milyenattitűdökkel rendelkeznek a több értelembenvett lokális felelősségvállalással kapcsolatban: azegyes szubszidiaritási szinteket mennyire érzik közelállónakhozzájuk, mennyire érzik fontosnak a nukleáriskörnyezetükben, szomszédságukban, településükön,hazájukban és a nemzetközi együttműködésbenrésztvevők tagjait, illetve mennyi befolyást érzékelnekazzal kapcsolatban, hogy aktívan alakítsák ezeknek aközösségeknek a sorsát. A kérdésblokk két fő, többkérdést tartalmazó kérdéssorból állt: előbbi esetén aziránt érdeklődtünk, hogy a válaszadó magyarországi,szlovákiai, romániai és szerbiai megkérdezettekmennyire érzik fontosnak 1) családtagjaikat 2) szomszédaikat3) a településükön lakókat 4) a honfitársaikat,illetve 5) az EU polgárait. Mindemellé hatodik,alapkategóriaként, kifejezetten referencianyerési céllalazt is megkérdeztük, mennyire tartják fontosnaksaját sorsukat. A következő kérdéssor a kérdésblokkonbelül ezzel az előbbivel volt párhuzamba állítva:ugyanezekről a kategóriákról kérdeztük válaszadóinkat,de most a kérdés fókuszában a fontosság helyettaz állt, hogy mennyire érzékelik, hogy befolyásuk vane kategóriákba tartozó emberek sorsának alakításához(illetve alapkategóriaként természetesen a sajátsorsuk irányításához). Mindkét kérdéssor esetén ötfokúskála állt a válaszadók rendelkezésére véleményükmegadásához, amely ötfokú skála első értéje jelentette,hogy semennyire nem fontos, illetve semekkorabefolyásolási erőt nem éreznek magukban az adottcsoport kapcsán, ötös kategória pedig azt, hogy rendkívülfontos, illetve a második kérdéssor esetén, hogymeghatározó befolyásuk van a szóban forgó társadalmicsoport sorsára. A kérdésblokkba tartozó két kérdéssoregyidejű elemzésével választ kaphatunk arra,hogy mekkora esetleges kontraszt áll fönt a szubjektívfontosság és az érzékelt lehetőségek között: nagy különbségeknagy disszonanciát, alacsony különbségekpedig nagy rövidtávú potenciált rejthetnek magukban.A közölt ábrán - a négy országból érkező véleményeketegyelőre egyben kezelve - e "rés" alapján rangsoroltukaz egyes kategóriákat, vagyis aszerint, hogymekkora különbségeket, pontosabban aránybeli eltolódásokatkaptunk az eredmények elemzésekor aszubjektív fontosság és az érzékelt lehetőségek között.A rés mértékét, vagyis a lehetőségek fontossághozarányított mértékét az ábrán a sötét vonal jelzi. Akutatás során megállapítottuk, hogy általánosságbanvalamennyi társadalmi csoport sorsát legalább közepesenfontosnak tartják a válaszadók, vagyis nem fordulelő, hogy valamely szubszidiaritási réteg irányábanne mutatnának nyitottságot. Ennek a megállapításnakegy központi aspektusát pedig az jelenti, hogybizonyítást nyert: általános tendenciaként, minél közelebbáll a válaszadókhoz térben és társadalmilagegy adott csoport, annál fontosabb az az életükben:válaszadóinknak összességében nem a haza az első,hanem a család, majd a szomszédaik, településük, éscsak a sor végén honfitársaik. A család a saját sorsuknális, minimálisan ugyan, de előkelőbb helyre került,az EU polgárai pedig a sor legvégén találhatók. A válaszadókaz eredmények tükrében mindemellett úgyérzékelik, hogy sokkal kisebb befolyásuk van ezekre acsoportokra, mint amennyire fontosak az életükben,és ez alól a szabály alól egyetlen kivételt sem találhattunk.1 ábra: Skála-átlagértékek a különböző szintek vonatkozásában(mennyire fontos Önnek…? // Mekkora befolyása van rá?) a nemzetközinagymintás adatfelvételünk alapján (n=504; skála: 1-5)A nemzetközi kutatás annak vizsgálatára is lehetőségetadott, hogy találhatunk-e szisztematikus eltéréseketa különböző országok válaszadóinak attitűdjeibenannak kapcsán, hogy mennyire érzik fontosnak azéletükben saját és családjuk boldogulását, szomszédaikatés a településük többi lakóját, továbbá honfitársaikatés európai polgártársaikat. Az eredménymeggyőző: az egyes országok között meglehetősen8
kevés különbség látszik, vagyis megfogalmazható egyolyan állítás, hogy a megfigyelt társadalmi jelenséguniverzális, vagy legalábbis a vizsgált Közép-keleteurópairégióban univerzális. Ez abszolút párhuzambaállítható a szubszidiaritással foglalkozó szakirodalmiállításokkal, miszerint annál fontosabb számunkraegy közösség, minél közelebb áll hozzánk. Azt is megállapíthattuk,hogy az eredmények összességébenalátámasztják azokat a szakirodalmi feltevéseket, miszerintaz iskolai végzettség növeli a közösségi elkötelezettséget- nem mellékes azonban, hogy ezt melyközösségi szinteken látjuk megjelenni. Amíg ugyanisnincs releváns különbség a saját boldogulás és a családfontosságának megítélésében az egyes társadalmicsoportok között - mondhatni, ezek a várakozásoknakmegfelelően univerzálisan fontos szempontok - addigérdemi különbségek tapasztalhatóak a többi dimenziómentén, és a közösség méretével (szintjével) növekedőenegyre nagyobb mértékben. Releváns eltéréseketkaphattunk az aktív és kevésbé aktív közösségi(adminisztratív/civil) szereplők között abban a tekintetben,hogy milyen helyi problémák iránt látszanak alegérzékenyebbek lenni: amíg az "aktívakat" sokkalinkább érdeklik a környezetvédelmi és szociális kérdések,de a helyi közösséggel kapcsolatos problémák,a helyi társadalom lelki gondjai és a helyi közösségiélet is, addig a "kevésbé aktívak" inkább olyan, sokesetben közvetlen magánjellegű problémákat is okozógondok foglalkoztatták inkább, mint az egészségügyihelyzet vagy épp a munkanélküliség és alacsonyjövedelmek.A kérdőívben válaszadóinknak lehetőségük volt megjelölni,hogy egy sor típusú közéleti orientációjú(például civil) szervezet, párt, illetve vallási szervezetbenaktívan részt vesznek-e. A válaszok alapján aztmondhatjuk, hogy a válaszadók ötöde aktív tagja kulturálisszervezetnek, sport- és szintén ugyanennyiszakmai egyesületnek, 15 százalékuk valamilyen környezetvédelmi,tizedük szakszervezetnek. Mindezekmellett a válaszadók negyede részese művelődésioktatásiegyesületnek, és 5-5 százalékuk tagja politikaipártnak, illetve gazdasági szövetkezetnek. Összességébentehát nagyon jó alapot kaphatunk arra, hogy amintán belül elkülöníthessük az aktívabban és kevésbéaktívan a helyi közéletben részt vevő személyeket.Megkülönböztettük tehát azokat, akik tagjai valamilyencivilszervezetnek, szakszervezetnek, pártnakvagy jótékonysági-szakmai-művészeti szervezetnek,és azokat, akik nem. Mindezeket követően végigfuttattukaz elemzést a két almintán.Az így kapott eredmények fontos következtetéseklevonására adtak lehetőséget. Releváns eltéréseketkaphattunk ugyanis az aktív és kevésbé aktív közösségiszereplők között abban a tekintetben, hogy milyenhelyi problémák iránt látszanak a legérzékenyebbeklenni: amíg az "aktívakat" sokkal inkább érdeklik akörnyezetvédelmi és szociális kérdések, de a helyiközösséggel kapcsolatos problémák, a helyi társadalomlelki gondjai és a helyi közösségi élet is, addig a"kevésbé aktívak" inkább olyan, sok esetben közvetlenmagánjellegű problémákat is okozó gondok foglalkoztattákinkább, mint az egészségügyi helyzet vagyépp a munkanélküliség és alacsony jövedelmek. Eztkiegészítve, a közösségi élet különböző szintjei vonatkozásábanis láthattunk apró eltéréseket a két társadalmicsoport között: egyrészt valamennyi, családiközösségnél kiterjedtebb (szomszédsági, települési,országos és nemzetközi) közösség fontosabb az"aktívak" mint a "kevésbé aktívak" számára, másfelőlsaját maguk számára is rendre nagyobb befolyástérzékelnek azzal kapcsolatban, hogy hatással legyenekezekre a közösségi szintekre. Összességében eztehát mutatja azt, hogy ez az, aktívakon belül is aktívnépesség különösen fogékony a helyi közösséget általánosságbanérintő problémák felé, másrészt, hogya közösségi identitás különböző szintjei összefüggnek:akinek fontosabb a helyi társadalom és közösség,annak fontosabbak honfitársai és az EU-polgárokis.A szekunder szakmai elemzés és a kvalitatív megalapozómunkarészt követően elvégzett nagymintásnemzetközi survey adatfelvétel eredményei felhívjáka figyelmet arra, hogy a négy országban jelen vanmind az erőforrás, mind az igény arra, hogy különbözőhelyi problémákra vonatkozóan (így leginkább akörnyezetvédelem, szociális és munkaügyi problémák,közösséget érintő kérdésekben vagy épp infrastrukturálisproblémák kapcsán) jól működő és aktívdöntéshozói közösségek jöjjenek létre, amelyek mindemellettnövelik a helyi és országos, nemzetközi közösségekiránt érzett elkötelezettséget és a helyi identitástis, továbbá erősítik a lakosság jólétét és a politikaivezetők iránt érzett lojalitást és bizalmat is. A kutatásés eredményei így hozzájárulnak jelen ajánlásgyűjteménykerül kialakításához, hogy felmutathassukazokat a technikákat, és főképp, fórumokat,amelybe a kutatásban felmutatott szunnyadó energiákbecsatornázhatók.9
Page 1 and 2: AJÁNLÁSGYŰJTEMÉNYK Ö Z Ö S D
Page 3 and 4: TARTALOMJEGYZÉK1. Bevezető ......
Page 5 and 6: jóllétet szolgálják. Jelen kiad
Page 7: KUTATÁSI EREDMÉNYEINKAnnak érdek
Page 11 and 12: "alaptörvények", amelyekhez minde
Page 13 and 14: Szomszédságok és döntésekDönt
Page 15 and 16: vagy felvásárlói. A második szi
Page 17 and 18: Települési civil döntéshozásÖ
Page 19 and 20: céljukra a vendégek, úgy a „si
Page 21 and 22: Településközi jógyakorlatok—A
Page 23 and 24: A LEADER program KazáronAz egyesü
Page 25 and 26: 2012-ben Őriszentpéteren, majd k
Page 27 and 28: JAVASLATOKA közösségi döntésho
Page 29: résztvevők magukra kötelező ér

Közösségi tervezés Ajánlásgyűjtemény

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?