Közösségi tervezés Ajánlásgyűjtemény

résztvevők magukra kötelező érvényűként elfogadtak.
15. Rugalmasság és visszacsatolás: A döntések sosem
jelentik valamely útnak a végét, csupán egy olyan
állomását, amely segíti a közösség életének következő
állomását elérni. A döntések bár sok esetben
teljes konszenzussal születnek egy-egy ilyen fórumon,
ez csupán annyit jelent, hogy adott pillanatban
mindenki elkötelezett egy bizonyos döntés
iránt. A körülmények azonban változnak, és a kisközösségi
döntéshozás épp abban tud versenyezni
az országos vagy nemzetközi szintű döntésekkel,
hogy a helyi problémákra rugalmasan, sokkal rövidebb
úton keresztül tud hatékonyan reagálni. A
körülmények változásával így újra hozzá lehet és
kell nyúlni a már meghozott döntésekhez annak
érdekében, hogy ezekhez a változásokhoz alkalmazkodni
tudjunk. Ezért is fontos, hogy a döntések
és a döntési folyamatok mindenkor rögzítésre
kerüljenek, elérhetők, visszakereshetők legyenek –
így lehet csak ugyanis változtatni rajtuk.
16. A döntéshozási folyamaton túli belső kapcsolatok:
Ahogyan az számos példa is mutatta, a helyi tervezéssel
foglalkozó, civil döntéshozókból álló fórumok
nemcsak arra kínálnak lehetőséget, hogy a
helyi problémákra közvetlenül és hatékonyan reagáló
megoldások szülessenek, hanem ahhoz is
hozzásegítenek bennünket, hogy aktív közösségekből
épülő társadalmak bontakozzanak ki Európaszerte.
A közösségi döntéshozásnak csak egy aspektusa
a döntéshozás – a másik a társas együttlét
és a szoros kapcsolatok kialakulása. A cél így az,
hogy a döntéshozási fórumokon túl is szervezzünk
közösségi programokat, amelyek tétje jóval alacsonyabb,
vagy nincs, és arra irányul, hogy a kollegiális
kapcsolat elmélyüljön a közösségünk tagjai között.
17. Külső kapcsolatok építése: Amennyiben a korábbi
lépéseknél nem merült fel, a működés megkezdését
követően fontos a külső kapcsolatok folyamatos
ápolása és bővítése. Ezek jelentik egyrészt a
külső partnerekkel vagy ügyfelekkel történő kapcsolattartást,
a helyi politikai és gazdasági szervezetekkel
történő partneri együttműködést, illetve a
külső nyilvánosság felé történő kapcsolattartást.
Ezek valamennyi eleme nagymértékben járul hozzá
a közösségi tevékenységek sikeréhez és népszerűségük
növekedéséhez. Erre jó példa a szomszédünnep,
amely egy marginális, kisközösség belső
szokásából várt világméretű divattá. Így tehát elmondható,
hogy a társadalmi kapcsolattartás
nemcsak a közösségnek magának, mintegy befelé
fontos, hanem annak érdekében is szükséges,
hogy a jógyakorlatok terjedjenek a világban, és
minél többen vegyenek részt a környezetükben
élőkkel közös programokon, még ha csupán annyiról
is van szó, hogy évente egy alkalommal egy
közös grillezésre összegyűlnek. Az ilyen találkozók
társadalmi és kulturális értéke ugyanis felbecsülhetetlen,
s ha ehhez bármelyik közösség tevőlegesen
hozzá tud járulni, az különösen üdvözölendő
és kihasználandó.
18. Rétegzett döntéshozási fórumok: Az ajánlásgyűjteményben,
ahogyan a projekt keretében végrehajtott
nagymintás nemzetközi adatfelvétel, illetve az
ennek alapján létrejött kutatási összefoglaló is, a
közösségek több szintjét különböztette meg. Megállapíthattuk,
hogy a család, szomszédság, település,
régió, haza és Európa egymással nem zéróöszszegű
játékot űző fogalmi kategóriák az identitáskonstrukcióban.
Ezzel szemben, a lokális, illetve
ennél kisebb és nagyobb szintű közösségi identitás
egymást erősítő kategóriák. Megállapíthattuk ezzel
párhuzamosan azt is, hogy a hozzánk közelebb
eső szintekkel való azonosulás mindig magasabb.
Ennek kapcsán azt támogattuk, hogy valamennyi
ilyen szinten jöjjenek létre döntéshozói fórumok. E
fórumok egymás mellett is tudnak létezni, azonban
egymásra is építhetők középtávon: a döntéshozói
fórumokat rétegezni lehetünk képesek. A
család képviselője részt vehet a szomszédsági fórumokon,
amely szomszédsági fórumok egy-egy
képviselője részt vehet a települési szintű döntéshozásban,
és így tovább. Hosszú távú javaslatként
megfogalmazhatjuk tehát, hogy érdemes kísérletezni
azzal: hogyan lehetséges valóban alulról
szerveződő, a szubszidiaritás elveit maximálisan
szem előtt tartani képes, alulról szerveződő, de a
nagyobb közösség problémáira, sőt, globális szintű
problémákra reagálni tudó közösségeket, társadalmakat
építeni a meglévő demokratikus alapokra.
29