Közösségi tervezés Ajánlásgyűjtemény

Recommendations

Info

életüket befolyásoló politikai, gazdasági és társadalmidöntések meghozatalának részesei, valamint a döntésekkövetkezményeinek, hatásainak élvezői. A helyilakók, civilek részvétele során olyan mértékű eddigkiaknázatlan, a helyi viszonyokat értelmezni képesközös új tudást képes felszabadulni, ami mindenesetben az innováció első számú katalizátorává nőhetiki magát.A kiinduló megállapításunk és elképzeléseink alapjánmindehhez azonban az szükséges, hogy előzetesenlebontásra kerüljenek a gazdasági, politikai és civilszereplőket elválasztó falak, vagyis, hogy ezek az erőforrásokújfajta koncepció szerint kerüljenek elrendezésre.Ezen új elrendezések azt is eredményezik, hogya különféle szereplők közötti kommunikáció egy vertikálisstruktúra helyett horizontális, partneri kapcsolattáalakulnak át, illetve a korábbi és továbbra isfennálló vertikális struktúra (például az állami döntéshozáshelyi szint feletti volta) résztvevői közötti kommunikációés a döntéshozás folyamata nem egyirányú,vagyis nem kizáróan felülről lefelé történik. Ahatékony együttműködéshez és a falak lebontásához,és így a hatékony kommunikációhoz újabb elemkéntarra is szükség van, hogy a résztvevők között kiegyensúlyozottbizalmi viszony kerüljön kiépítésre. A kölcsönösbizalom kialakítása természetesen lehet adottesetben hosszabb időbeni folyamat, de nem nélkülözhetivalamennyi fél részéről a fogadókészséget annakkialakítására.A közösségi tervezés koncepciójának fontos elemeannak felismerése, hogy a különböző tudástartalommalés funkcióval rendelkező, különféle hátterű helyiszereplők hatékony és kiegyensúlyozott együttműködésekorábban nem látott erőforrásokat és energiákatszabadít fel, a különféle gondolatok találkozásávalpedig olyan hatékony módon lehet létrehozni újból ésújból az erőforrásoknak és módszereknek újfajtakombinációit, hogy azzal az innovációk megszületésétadott közösségen belül mindennél jobban fel lehetgyorsítani.Ehhez az első kiindulási pont a helyi közösség figyelménekfelkeltése annak fontosságára, hogy részt vegyeneka döntési folyamatokban, és aktív részeseilegyenek azoknak, és így a helyi szinten potenciálisanrendelkezésre álló erőforrások ténylegesen is megjelenjenek.Ha felismerik, hogy fontos feladata van aközösség fejlesztésében, és, hogy a többi, nem civilszereplő maximálisan számít a döntéshozatalban valórészvételükre, a helyi polgárok hosszú távon is elkötelezettéválnak a közösség és annak sorsa iránt. E folyamatelindításában a helyi önkormányzatnak mindennélfontosabb szerepe van, hiszen az önkormányzataz, aki a klasszikus rendszeren belül rendelkezik adöntéshozás hatalmával, így az első lépés a helyi társadalmi-gazdaságiszereplők ezen folyamatba történőbevonása.Amellett, hogy ezzel a helyi humánerőforrások aktivizálásrakerülnek, további fontos feltétel az egyéberőforrások mobilizálása. A helyi szinten meglévőösszes potenciális fizikai, környezeti, gazdasági és társadalmierőforrás összegyűjtése, és bekapcsolása adöntéshozási folyamatba azt feltételezi, hogy a közösplatformok, fórumok és intézmények, amelyek ezeketösszegyűjtik és felhasználhatják, felállításra kerüljenek.A közösségi tervezés fő célkitűzései a tudásmonopóliumokmegszüntetése, vagyis, hogy a hatékonykommunikáció érdekében minden szereplő ismeretébenlegyen az összes elérhető információnak; a multidiszciplinárisproblémaközpontúság, vagyis, hogy ahatékonyság érdekében egy probléma több szakterületfelől kerüljön megközelítésre; az érintett szereplőkirányításával meghozott döntések, hogy a felülről irányítottdöntésekkel ellentétben valamennyi helyi szereplőszámára elfogadható, így fenntartható döntésekszülessenek; a keresletközpontúság, hogy olyaninnovációk jöhessenek létre, amire valóban igény van,s végül a személyre szabottság, hogy a központilagkidolgozott, „multifunkcionális” lehetőségek helyett ahelyi problémákra fókuszáló, hatékony és egyedimegoldások születhessenek.A projektben tehát, amelynek kereteiben ez a kiadványis elkészült, a helyi döntéshozatalon keresztüliközösségi tervezési jógyakorlatokat tanulmányozzuka Duna Stratégia Régióban, illetve a V4 országokban,amelynek kereteiben azokat a megoldásokat keressük,amelyekben a helyi közösség valamilyen módonrészt vesz a helyi szintű döntéshozásban, függetlenüla részvételintenzitásától és mélységétől. Feltérképezzükaz együttműködések típusait, szervezeti működésimegoldásait, tartalmiaspektusait, illetve feltárjuk alehetséges problémákat és akadályozó tényezőket. Aprojekt nemzetközi összefogás eredményeként született,amelyben magyarországi, romániai, szlovákiai ésszerbiai partnerszervezetek működtek közre és biztosítottáka projekt számára a megfelelő nemzetköziszemléletet és beágyazottságot.6
KUTATÁSI EREDMÉNYEINKAnnak érdekében, hogy szakmailag megalapozhassuka jelen javaslatcsomagot, kiterjedt szekunder és primerkutatási elemekből álló elemzést készítettünk. Aszekunder elemzés a már meglévő szakmaitudományos(főként elméleti) megközelítéseket tartalmazza,míg a primer adatfelvétel során kevert tudományosmódszerrel térképeztük fel a négy vizsgáltországot a közösségi döntéshozás igényeire és lehetőségeirefókuszálva. A szekunder feltáró munkarészbenígy bemutatásra került a polgárok saját életükirányításában, alakításában játszott szerepének erősödésemind történeti, mind pedig keresztmetszetielrendezésben. Bemutattuk, hogy – nem teljesen függetlenüla gazdasági átalakulásoktól és emellett atechnológiai fejlődéstől sem, ám ezektől mindenképpmegkülönböztethető módon – a társadalom is fejlődik,és ez a fejlődés a hatékonyság felé mutat, a történelempedig bizonyítja, hogy mindig azok a társadalmaka legsikeresebbek, amelyek egységbe tudják kovácsolniaz egyéneket. Az emberi történelem jelentőségeígy a közösség- és társadalomformáláshoz kapcsolódik,méghozzá időben éppúgy, mint térben. Afeltáró munkarész során megállapíthattuk azt is, hogya demokratikus fejlődés eredményeként megszületőelképzelések a szubszidiaritásról azt hangsúlyozzák,hogy hatékonyabb és ellenállóbb, gyorsabb reagálásúés így fejlődőképesebb egy olyan rendszer, amelyneknem minden aspektusát irányítják egy centrális hatalmiforrásból, hanem amelyben a hatalom megosztott,és a lokális problémákat a lokális közösségek oldjákmeg. Az összefoglalóban említésre került Churchillhíres kijelentése a demokrácia korlátozottságáról,amely ugyanakkor önmagában is hatalmas pozitívelmozdulást jelent a korábban próbált politikai irányításirendszerekhez képest. Az elmozdulás pozitív minőségeépp az ellenállóképesség növekedéséből fakadazáltal, hogy – a hosszú távú tendenciákat elemezve– a felelősségek és jogok összetársadalmi kiterjesztéseés ennek növelésén alapul. Napjainkban islátható, hogy azok a társadalmak a legsikeresebbek,amelyek fokozatosan növelik a szabad beleszólást aközösségi élet valamelyik dimenziójában (láthatjukpéldául, hogy az alapvetően diktatorikus berendezkedésűKína milyen eredményeket lehetett képes elérnia gazdasági liberalizációval, a szabad mozgás és kereskedelemlazításával). A jelzett folyamatok nem értekvéget, hanem folyamatosan történnek. Ezért kívánúgy az Európai Unió, mint Magyarország, a Visegrádiországok és más, egyes európai országok beruházni ahelyi közösségfejlesztésbe és a közösségi döntéshozásba:felismerték, hogy ez jelentős versenyelőnyt,vagy legalábbis fejlődési potenciált hordoz magában.A feltáró munkarészekben megállapíthattuk a közösségidöntéshozás kiteljesedésének történelmi és térbelidimenzióit, összefoglalást nyújtottunk a lehetségesformáiról és az egyes megoldásokban rejlő alkalmazásilehetőségekről, továbbá ezek előnyeiről valamennyireleváns társadalmi szereplő szempontjából.Amiről kevesebb információnk áll rendelkezésreahhoz, hogy egyes megoldásokat alkalmazhassunk,az az ebben a közösségi döntéshozási lehetőségbenrejlő konkrét közép-európai potenciál. A primer adatfelvételistációban épp ezért – kevert módszerrel,amely magában foglal egy négy országra kiterjedősurvey, kérdőíves kvantitatív adatfelvételt is – azt vizsgáljuk,mennyiben megvalósítható a közösségi döntéshozása régióban a különböző társadalmi szinteken.A többszintűség hangsúlyos aspektusát képezi aszubszidiaritásnak: a közösségi döntéshozás eseténnem arról van szó, hogy az államhatalom alatt létrejönnekkülönböző méretű, egymással párhuzamosanlétező közösségi döntéshozói fórumok, társadalmicsoportok, hanem, hogy ezek egymásra és egymásbaépülnek: több döntéshozó családközösség alkotszomszédságokat, ezek utcaközösségeket, ezek adottesetben települési döntéshozói testületeket, majdtelepülésközi fórumokat. A rétegzettséghez azonbanismerni kell olyan alapvető attitűdöket a régió társadalmaivonatkozásában, amelyek ezeknek alapjaiulszolgálhatnak: ismernünk kell, mennyiben érzik a polgárokmagukat a közösség több, fentiek szerint értelmezettszintjének integráns tagjaiként, vagy ezekmennyiben jelentenek egymást kizáró kategóriákat.Ehhez hozzájárul annak a kérdésnek a vizsgálata,hogy mennyire fontosak a saját életükben ezek a csoportok,illetve hogy hogyan érzik, mennyiben van befolyásukarra, hogy e szinteken részt vegyenek a döntéshozásban.A primer adatfelvételi részben egy kvalitatív elemekkelmegalapozott nagymintás nemzetközi surveyadatfelvételt végeztünk magyarországi, szlovákiai,romániai és szerbiai mintákon. A kérdőívet kitöltő,több, mint ötszáz, a helyi közéletben aktív, elsősorbana közigazgatásban és a civil életben részt vevő személyattitűdjeinek és véleményének elemzése alapjánszámos olyan elemmel gazdagítottuk a jelentést, amihasznára válhat mind a kidolgozandó, említett politikai-szakmaijavaslatcsomagnak, mind önmagában, azérdeklődő közösségfejlesztéssel foglalkozó szakértőicsoportoknak. A kvantitatív adatfelvétel során elsősorbanazzal a kérdéssel foglalkoztunk, hogy a válaszadókmennyire elkötelezettek abban, hogy a közösségkülönböző szintjein (család, szomszédság, település,ország, nemzetközi) potenciálisan bevonódjanaka közösségi döntéshozási folyamatoknak, ezáltal alakítóilegyenek a helyi közösségi életnek.A primer adatfelvételi részben egy kvalitatív elemekkelmegalapozott nagymintás nemzetközi surveyadatfelvételt végeztünk magyarországi, szlovákiai,romániai és szerbiai mintákon.7
Page 1 and 2: AJÁNLÁSGYŰJTEMÉNYK Ö Z Ö S D
Page 3 and 4: TARTALOMJEGYZÉK1. Bevezető ......
Page 5: jóllétet szolgálják. Jelen kiad
Page 9 and 10: kevés különbség látszik, vagyi
Page 11 and 12: "alaptörvények", amelyekhez minde
Page 13 and 14: Szomszédságok és döntésekDönt
Page 15 and 16: vagy felvásárlói. A második szi
Page 17 and 18: Települési civil döntéshozásÖ
Page 19 and 20: céljukra a vendégek, úgy a „si
Page 21 and 22: Településközi jógyakorlatok—A
Page 23 and 24: A LEADER program KazáronAz egyesü
Page 25 and 26: 2012-ben Őriszentpéteren, majd k
Page 27 and 28: JAVASLATOKA közösségi döntésho
Page 29: résztvevők magukra kötelező ér

Közösségi tervezés Ajánlásgyűjtemény

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?