TANULMÁNYOK - Az új Btk. magyarázata

Recommendations

Info

16 BÜNTETÕJOGI KODIFIKÁCIÓ B 2003. 1–2. szám Iroda nyomán az áldozatvédelmi referensek és szakemberek számára mind központi, mind pedig regionális szinten továbbképzéseket szerveznek. E mellett a Rendõrtiszti Fõiskolán, valamint a rendészeti szakközépiskolákban kiemelt óraszámban oktatják az áldozatvédelem hazai és nemzetközi tapasztalatait, fõ hangsúllyal a rendõrség ez irányú gyakorlati feladataira. 17 6.3.3 Összefoglalás A kerethatározat magyar eljárási joganyaggal való összevetése alapján leszögezhetõ, hogy a kerethatározatban foglalt rendelkezések fellelhetõk eljárásjogi szabályozásunkban, illetve a magyar szabályozás megfelel, összhangban van a nemzetközi dokumentumokban foglaltakkal. Egyes cikkekkel összefüggésben megjegyezhetõ, hogy a még nem hatályos 1998. évi „új” Be. (várható hatálybalépés 2003. nyara) tartalmaz ide vonatkozó rendelkezéseket. Itt emelhetõ ki a sértetti jogállás erõsítését célzó pótmagánvád jogintézményének visszaállítása. Ugyancsak megemlítendõ, hogy a már többször hivatkozott 1074/1999. (VII. 7.) Korm. határozat részint jogalkotási feladatokat, részint pedig intézkedési „csomagot” állított össze a bûncselekmények áldozatainak védelme, káruk megtérítése, enyhítése érdekében. Ezen jogalkotási és egyéb feladatok, intézkedések teljesítése, realizálása ugyanakkor még jelenleg is folyamatban van. 6.4 A 2001/413/IB kerethatározat A kerethatározat célja, hogy olyan büntetõjogi szabályozást teremtsen a tagállamokban, amelynek következtében egységesül a nem készpénzes fizetõeszközökkel kapcsolatos visszaélések megítélése, s így mind a visszaélések megelõzése, mind pedig az azok elleni harc hatékonyabb lehet. További célkitûzése, hogy minden fizetõeszközt hasonlóan erõteljes védelemben részesítsen, s ennek következtében például a nem készpénzes fizetõeszközök széles spektrumát is egységesen kezelje, azaz azonos védelmet kapjon mindenféle bankkártya, csekk, hitelkártya, váltó (stb.), amennyiben azok fizetésre alkalmasak. A fogalmi meghatározást követõen három fõ bûncselekmény-csoportot különböztet meg a kerethatározat, így a fizetõeszközökkel, a számítógéppel, illetve az elkövetés speciális eszközeivel kapcsolatos deliktumokat. 6.4.1 Fizetõeszközökkel kapcsolatos bûncselekmények Igen sokféle, szándékos magatartás minõsül visszaélésnek a nem készpénzes fizetõeszközökre 17 A sértett hazai helyzetével kapcsolatosan ld. pl. Barabás, A. T.–Kiss, A.: A sértett megváltozott szerepe. Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok XXXVI. Budapest, 1999.; Györe, I.: Áldozatvédelem – sértettvédelem. Magyar Jog 2001/1. való elkövetés esetén, ezeket a kerethatározat 2. cikke tartalmazza. Ehhez képest a hazai szabályozás hatályos állapotában meglehetõsen nagy hiányosságok vannak, különösen abban a tekintetben, hogy a magyar Btk. nem nyújt egységes védelmet a kerethatározat által egy kategóriába vont fizetõeszközökkel kapcsolatosan. Önmagában az önálló tényállások léte (fedezetlen bankkártya felhasználása 312/A. §, visszaélés csekkel 313. §, váltóhamisítás 313/A. §, bankkártya-hamisítás 313/B. §, bankkártyával visszaélés 313/C. §) még nem jelentené feltétlenül az egységes védelem hiányát, azonban megállapítható, hogy a bûncselekmények különbözõ tartalmi elemei miatt ez mégis adott. Elegendõ ehelyütt az eltérõ elkövetési magatartásokra, illetõleg az eltérõ elkövetési tárgyakra utalni. Kiemelendõ, hogy a jelenleg tárgyalt Btk. módosítási javaslat 18 már most figyelemmel van e kerethatározat rendelkezéseire. Emiatt célszerûnek látszik inkább a Javaslatban található elõterjesztéseket összevetni a kerethatározat szabályaival. Az újonnan bevezetendõ tényállások, úgy mint készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz hamisítása (új 313/B. §), készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel visszaélés (új 313/C. §), készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz hamisításának elõsegítése (új 313/D. §), egyrészt teljesen új elemekkel gazdagítják a Btk.-t, másfelõl azonban pl. a bankkártyával visszaélés „hagyományos” minõsítési rendszerét is átveszik (új 313/C. §). A nem készpénzes fizetõeszköz és a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz fogalmai egymásnak megfeleltethetõk, a magyar Btk. (a háttérjogszabályok nyomán átvéve) már ismerte ez utóbbi fogalmat, ezért célszerû ennél maradni. Megállapítható, hogy a javasolt módosításokkal a magyar Btk. meg fog felelni a kerethatározat követelményeinek. 6.4.2 Számítógéppel kapcsolatos bûncselekmények A kerethatározat 3. cikke olyan deliktumok büntetendõségét írja elõ, amelyek vagyoni elõnyszerzésre irányulnak és károkozással is járnak, azonban az elkövetés módja speciális, mivel azokat számítógépes adatokkal való jogtalan manipulálás, illetve számítógépes programba, rendszer mûködésébe való jogtalan beavatkozás útján érik el. Itt nem a nem készpénzes fizetõeszközök rendszerébe való beavatkozásról van szó, hanem tipikusan a banki szféra más olyan elektronizált rendszereivel való visszaélésrõl, amely haszonszerzésre irányul. E cselekményekre tehát a számítógépes elkövetési magatartás (illetve mód) a jellemzõ és mivel ez a „meghatározó” elem, ezért itt a kérdés az, hogy a magyar Btk. számítógépes bûncselekményekre vonatkozó tényállásai megfelelnek-e a kerethatározatnak. A Btk. nemrégiben (2001. évi CXXI. törvény) bevezette a szá- 18 Ld. 15. sz. lábjegyzet.* *A módosításokat kihírdette a 2003. évi II. törvény (A szerkesztõ)
BÜNTETÕJOGI KODIFIKÁCIÓ B 2003. 1–2. szám 17 mítástechnikai rendszer és adatok elleni bûncselekményt (300/C. §) és a számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (300/E. §) elnevezésû deliktumot. A számítógépes csalás korábbi tényállásának teljes revíziójára a meghaladottságon túlmenõen még azon okból is szükség volt, hogy hazánk aláírta az Európa Tanács égisze alatt létrejött Budapesti Egyezményt a számítástechnikai bûnözésrõl, és ennek ratifikációja során egyébként is elkerülhetetlenné válik az egyezménnyel vállalt kötelezettségek átvétele. Az új tényállások igen korszerûek, tükrözik az egyezmény szellemét, s egyben megállapítható, hogy a kerethatározat tényállásainak megfelelnek, illetve azokon túl is mutatnak (pl. az új 300/E. § szerinti bûncselekmény). 6.4.3 További rendelkezések A jogi személyekkel kapcsolatos rendelkezésekrõl, kiadatásról ld. fent. (5. címet) A tagállamoknak ki kell jelölniük egy kapcsolattartó szervet, amely a másik tagállamok kapcsolattartó pontjaival együttmûködnek, ezért hazánkban is, mire uniós tagországgá válunk, ki kell jelölni az e kerethatározat végrehajtására alkalmas szervet, egységet. 6.5 A 2001/500/IB kerethatározat A kerethatározat célja, hogy a korábbi, 1990es, az Európa Tanács tagállamai között létrejött egyezmény a (pénzmosásról, a bûncselekménybõl származó dolgok felkutatásáról és elkobzásáról, a továbbiakban egyezmény 19 ) rendelkezéseinek végrehajtását az uniós jog eszközeivel is elõsegítse. A szabályozás sajátossága, hogy a különös részi tényállásokat az egyezmény tartalmazza, ezekre a kerethatározat csak hivatkozik, viszont például a jogkövetkezmények meghatározását a kerethatározat részletezi. 6.5.1 Fenntartások kiiktatása Az 1. cikk az egyezményhez fûzött fenntartásokkal kapcsolatosan korlátozza bizonyos cikkekhez tett fenntartásokat, azaz az uniós tagállamoknak a kerethatározat rendelkezése alapján fenntartásaikat meg kell szüntetniük. Kiküszöbölendõk tehát az elkobzással (egyezmény 2. cikk) és a pénzmosás büntetendõ tényállásaival kapcsolatosan (egyezmény 6. cikk) tett esetleges fenntartások. 6.5.2 Elkobzás Az egyezmény 2. cikke szerint ugyanis, a felek nemzeti jogukban minden szükséges jogalkotási és egyéb intézkedést megtesznek annak 19 Magyarország az egyezményt a 2000. évi CI. törvénnyel hirdette ki. érdekében, hogy biztosítsák meghatározott eszközök, jövedelem vagy a jövedelemmel azonos értékû dolgok elkobzásának lehetõségét. [A „dolog”, „jövedelem”, „elkobzás” kifejezések meghatározását az egyezmény 1. cikke tartalmazza. Ezek lényegében megfelelnek a magyar kategóriáknak.] Magyarország ennek a szabályozásnak teljes mértékben eleget tett, amikor a 2001. évi CXXI. tv. rendelkezéseivel a Btk. 77. §, 77/A. § és 77/B. §át módosította, illetve bevezette. 6.5.3 A pénzmosás bûncselekménye A kerethatározatban és az egyezmény 6. cikkében meghatározott pénzmosás alapjául olyan bûncselekmények szolgálnak, amelyek egy évnél hosszabb szabadságvesztéssel vagy ilyen szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendõk, avagy – azokban az államokban, amelyek jogrendszere a bûncselekményekre minimális büntetési tételt ír elõ – azok, amelyek legalább hat hónapnál hosszabb szabadságvesztéssel vagy ilyen szabadságelvonással járó intézkedéssel büntethetõk. A hazai Büntetõ Törvénykönyv 303. §ban szabályozott pénzmosást szándékos bûncselekmény elkövetésébõl származó dologra lehet elkövetni. A magyar rendelkezés tehát a szabadságvesztés tartamára tekintettel nem szûkíti a pénzmosás alapbûncselekményeinek körét, de mivel a magyar Büntetõ Törvénykönyvben szereplõ valamennyi büntetési tétel – akár egyedüli, akár alternatív szankcióként – szabadságvesztést tartalmaz, ily módon a magyar szabályozás megfelel a kerethatározatnak. Az egyezmény 6. cikke a pénzmosással kapcsolatos bûncselekményekrõl rendelkezik, amelyhez Magyarország fenntartással élt: csak a Büntetõ Törvénykönyvben foglalt alapbûncselekmények tekintetében alkalmazza e jogszabályhelyet. Ez a fenntartás megfelel az alkotmányos büntetõjog kategóriájának, s nem áll ellentétben a kerethatározatban meghatározott korlátozással. Az egyezmény 6. cikke a pénzmosás elkövetési magatartásainak négy szándékos fordulatát különbözteti meg: a) az alapcselekmény elkövetésébõl származó dolog átalakítása vagy átruházása annak érdekében, hogy a bûnös eredet elleplezésre kerüljön, b) az alapcselekmény elkövetésébõl származó dolog természetének, eredetének eltitkolása, c) az alapcselekmény elkövetésébõl származó dolog megszerzése, d) a fenti cselekményekhez kapcsolódó részesi, bûnkapcsolati alakzatok, illetve stádiumtani alakzatok realizálása. Az egyezmény 6. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján ki lehet zárni a saját bûncselekménybõl származó jövedelem „legalizálására” irányuló tevékenység pénzmosásként való definiálását. A magyar jogalkotó azonban nem élt ezzel a lehetõséggel, szemben több más részes állammal, így az elõcselekmény tettese is elkövetheti a szándékos pénzmosást. Érdekes módon az államok több-
Page 1 and 2: BÜNTETÕJOGI KODIFIKÁCIÓ B 2003.
Page 13: BÜNTETÕJOGI KODIFIKÁCIÓ B 2003.
Page 65 and 66:
BÜNTETÕJOGI KODIFIKÁCIÓ B 2003.
Page 67 and 68:
Page 69:
show all

TANULMÁNYOK - Az új Btk. magyarázata

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?