TANULMÁNYOK - Az új Btk. magyarázata
TANULMÁNYOK - Az új Btk. magyarázata
TANULMÁNYOK - Az új Btk. magyarázata
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
18 BÜNTETÕJOGI KODIFIKÁCIÓ B 2003. 1–2. szám<br />
sége indokolt fenntartás keretében elzárkózott e<br />
szabály bevezetésétõl. A saját pénz tisztára mosása<br />
körében ugyanis nehéz differenciálni és az<br />
egyes alapbûncselekmények eltérõ jellegzetességeit<br />
kiemelni. Talán helyesebb lenne továbbra is a<br />
büntetlen utócselekmények körében értékelni az<br />
olyan magatartásokat, amelyek az alapbûncselekmény<br />
tipikus következményei, mintegy a haszon<br />
realizálását képezõ magatartások, illetve amelyek<br />
elkerülése a terhelttõl nem elvárható. [Pl. ha egy<br />
tolvaj a bankban helyezi el a lopásból nyert pénzét.]<br />
<strong>Az</strong>által tehát, hogy hazánk nem élt a fenntartás<br />
lehetõségével, indokolatlanul szélesre tárta a<br />
jogalkotó azon bûncselekmények palettáját, amelyek<br />
a pénzmosás alapcselekményét képezhetik.<br />
Ugyancsak <strong>új</strong>ítást hozott a 2000. évi CI. törvény<br />
abban a tekintetben is, hogy a más által<br />
mosott pénz kapcsán lehetõséget teremt a gondatlanság<br />
miatti felelõsség megállapítására, amely<br />
szintén nem kötelezettség sem az egyezményben,<br />
sem a pedig a kerethatározatban.<br />
6.5.4 Jogkövetkezmények<br />
A kerethatározat 2. cikke elõírja, hogy a tagállamok<br />
a fenti a) és b) pontokban az elkövetõt legalább<br />
négy évig terjedõ szabadságvesztés büntetéssel<br />
rendeljék büntetni. A magyar Büntetõ Törvénykönyv<br />
303. §-ban szabályozott pénzmosás<br />
szándékos alaptényállását öt évig terjedõ szabadságvesztéssel<br />
rendeli büntetni. Bár a kerethatározat<br />
nem fogalmaz meg kötelezettséget arra nézve,<br />
hogy a tagállamoknak a pénzmosás gondatlan<br />
alakzatát is büntetniük kellene, a magyar jogalkotó<br />
a <strong>Btk</strong>. 303/A. §-ában büntetendõvé nyilvánította<br />
a cselekmény gondatlan bûnösségi formával<br />
megvalósított esetét is. Ily módon a magyar<br />
szabályozás még tágabb lehetõséget biztosít<br />
a pénzmosás elkövetõi felelõsségre vonására,<br />
mint ahogy a kerethatározatból adódik.<br />
A kerethatározat 3. cikke a bûncselekmény útján<br />
szerzett jövedelem, illetve e jövedelem értékével<br />
azonos értékû vagyontárgyak elkobzásáról<br />
rendelkezik, amikor a bûncselekménnyel szerzett<br />
jövedelmek már nem hozzáférhetõk. A kerethatározat<br />
utal az egyezmény fogalmi rendszerére,<br />
amikor úgy rendelkezik, hogy a „vagyontárgy”,<br />
„jövedelem” és „elkobzás” fogalmak jelentése<br />
azonos az egyezmény 1. cikkében megfogalmazottakkal.<br />
Megjegyzendõ ehelyütt, hogy<br />
az egyezmény hivatalos magyar fordítása a „vagyontárgy”<br />
helyett a „dolog” kifejezéssel operál<br />
(az angol nyelven mindkét dokumentumban egységesen<br />
„property”), mégis úgy gondoljuk, hogy<br />
a magyar nyelv szerint megfelelõbb az általunk<br />
választott kifejezés, ezért ezt alkalmaztuk a kerethatározat<br />
fordításában is.<br />
A magyar Büntetõ Törvénykönyv 77. §–77/C. §i<br />
az elkobzást és a vagyonelkobzást intézkedésként<br />
szabályozzák. A kerethatározat rendelkezésének<br />
megfelel a magyar szabályozás: lehetõséget biztosít<br />
nem csak azon vagyon elkobzására, amely<br />
a bûncselekmény elkövetésébõl eredõ, a bûncselekmény<br />
elkövetése során vagy azzal összefüggésben<br />
szerzett vagyon helyébe lépett, hanem ez<br />
esetben a vagyonelkobzást arra a vagyonra is kiterjeszti,<br />
amellyel más gazdagodott, legyen az<br />
természetes személy, gazdálkodó szervezet, örökös<br />
vagy egyéb jogcímen jogutód. A vagyonelkobzás<br />
pénzben is elrendelhetõ, ha a vagyon már<br />
nem lelhetõ fel. Vagyon alatt annak hasznát, vagyoni<br />
értékû jogot vagy követelést, illetve bármely<br />
pénzben kifejezhetõ értékkel bíró elõnyt is<br />
ért. [<strong>Az</strong> elkobzás széleskörû taxatív felsorolása<br />
kiterjed a bûncselekmény eszközén át annak eredményére,<br />
arra a dologra, ami a bûncselekmény<br />
által jött létre, a közbiztonságot veszélyeztetõ dologra,<br />
amelyre a bûncselekményt elkövették, illetve<br />
a bûncselekményt megvalósító sajtótermékre.<br />
A törvény részletesen szól az elkobzás módjáról,<br />
feltételeirõl, akadályairól.]<br />
A kerethatározat arról is rendelkezik, hogy a<br />
tagállam kizárhatja a bûncselekménybõl szerzett<br />
jövedelem értékével egyenértékû vagyontárgyak<br />
elkobzását abban az esetben, ha annak értéke<br />
kevesebb, mint 4000 euró [kb. 1 000 000 Ft].<br />
Ilyen – összeghatártól függõ – eljárás mellõzési<br />
lehetõséget a magyar törvény nem ismer. 20<br />
6.6 A 2002/465/IB kerethatározat<br />
A kerethatározat célja, hogy a kábítószer- és<br />
emberkereskedelem, illetve a terrorizmus elleni<br />
küzdelemben megteremtse a jogi alapját több tagállamból<br />
származó nyomozókból álló közös nyomozócsoportok<br />
létrehozásának. A rendõrségi<br />
együttmûködés ezen operatív jellegû formája alkalmas<br />
lehet a hatékony bûnüldözésre.<br />
6.6.1 Tartalmi bemutatás<br />
A közös nyomozócsoportot meghatározott célra,<br />
illetve meghatározott idõre lehet létrehozni<br />
abban a tagállamban, ahol a kívánt nyomozást<br />
fogják lefolytatni. Erre különösen akkor van szükség,<br />
ha egy tagállamban folytatott nyomozás szálai<br />
másik tagállamba vezetnek, vagy eleve egyszerre<br />
kell több tagállamban nyomozásokat kezdeni<br />
(folytatni). A kerethatározat a tagállamok kötelezettségévé<br />
azt teszi, hogy teremtsék meg a belsõ<br />
jogi környezetet ahhoz, hogy a hatáskörrel rendelkezõ<br />
hatóságok közvetlenül, egymás közötti<br />
megállapodással hozhassanak létre közös nyomozócsoportot.<br />
A közvetlen megállapodást azonban<br />
a közös nyomozócsoportot kezdeményezõ állam<br />
ilyen tartalmú jogsegély iránti megkeresése elõzi<br />
meg.<br />
20 A vagyonelkobzásról ld. 13. számú lábjegyzet.
Change language