TANULMÁNYOK - Az új Btk. magyarázata
TANULMÁNYOK - Az új Btk. magyarázata
TANULMÁNYOK - Az új Btk. magyarázata
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
42 BÜNTETÕJOGI KODIFIKÁCIÓ B 2003. 1–2. szám<br />
lyek is részt vehessenek a csoport tevékenységében,<br />
akik nem a tagállamok hatáskörrel rendelkezõ<br />
hatóságait képviselik, és azt, hogy e személyek<br />
között például az Europol, a Bizottság (OLAF)<br />
vagy a nem tagállam hatóságainak képviselõi,<br />
különösen az Egyesült Államok bûnüldözõ hatóságainak<br />
képviselõi is helyet kaphassanak. Ilyen<br />
esetekben a csoport létrehozásáról szóló megállapodásban<br />
kell rendezni például e képviselõkért<br />
való esetleges felelõsségviselés szabályait.<br />
(10) A közös nyomozócsoport a tagállam területén<br />
az adott tagállam joga szerint tevékenykedik.<br />
(11) Ez a kerethatározat nem érinti a közös<br />
nyomozócsoportok létrehozására vagy mûködésére<br />
vonatkozó egyéb meglévõ rendelkezéseket<br />
vagy megállapodásokat.<br />
A KÖVETKEZÕ KERETHATÁROZATOT FO-<br />
GADTA EL:<br />
1. cikk<br />
Közös nyomozócsoportok<br />
(1) Két vagy több tagállam hatáskörrel rendelkezõ<br />
hatóságai kölcsönös megállapodással közös<br />
nyomozócsoportot hozhatnak létre meghatározott<br />
célra és korlátozott, de kölcsönös egyetértéssel<br />
meghosszabbítható idõtartamra annak érdekében,<br />
hogy az a csoportot létrehozó egy vagy több tagállamban<br />
bûnügyi nyomozásokat folytasson. A<br />
csoport összetételét a megállapodásban rögzítik.<br />
Közös nyomozócsoport létesíthetõ különösen, ha:<br />
a) a tagállam nyomozati eljárásában a bûncselekmények<br />
felderítése más tagállamokat érintõ<br />
nehéz és nagy gondosságot kívánó nyomozást<br />
igényel;<br />
b) több tagállam olyan, a bûncselekmények<br />
felderítésére irányuló nyomozást folytat, amely<br />
az eset körülményei alapján az érintett tagállamok<br />
összehangolt, egyeztetett fellépését teszik<br />
szükségessé.<br />
Bármely érintett tagállam kérheti közös nyomozócsoport<br />
létrehozását. A csoportot abban a<br />
tagállamban alakítják meg, amelyben a nyomozást<br />
várhatóan végezni fogják.<br />
(2) A közös nyomozócsoport létrehozására irányuló<br />
megkeresés a kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl<br />
szóló európai egyezmény 14. cikkének, és az<br />
1974. május 11-i jegyzõkönyvvel módosított,<br />
1962. június 27-i Benelux Szerzõdés 37. cikkének<br />
vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott<br />
adatok mellett a csoport összetételére irányuló<br />
javaslatokat is tartalmazza.<br />
(3) A közös nyomozócsoport a csoportot létrehozó<br />
tagállamok területén az alábbi általános feltételek<br />
alapján mûködik:<br />
a) A csoport vezetõje a csoport bevetési helye<br />
szerinti tagállam bûnügyi nyomozásokban részt<br />
vevõ hatáskörrel rendelkezõ hatóságának képviselõje.<br />
A csoport vezetõje a belsõ jog szerinti hatásköre<br />
alapján jár el.<br />
b) A csoport a bevetés helye szerinti tagállam<br />
jogának megfelelõen végzi tevékenységét. A csoport<br />
tagjai az a) pontban meghatározott személy<br />
vezetésével látják el feladataikat, figyelembe véve<br />
a csoport létrehozásáról szóló megállapodásban<br />
saját hatóságaik által rögzített feltételeket.<br />
c) <strong>Az</strong> a tagállam, amelyben a csoportot bevetik,<br />
biztosítja az ehhez szükséges szervezeti feltételeket.<br />
(4) E kerethatározat értelmében a közös nyomozócsoport<br />
azon tagjai, akik nem a csoport bevetési<br />
helye szerinti tagállamból származnak, a<br />
csoport „kirendelt” tagjainak minõsülnek.<br />
(5) A közös nyomozócsoport kirendelt tagjai<br />
jogosultak jelen lenni a bevetési hely szerinti tagállamban<br />
végzett nyomozati cselekményeknél. A<br />
csoport vezetõje azonban a bevetés helye szerinti<br />
tagállam jogának megfelelõen, indokolt esetben<br />
másként határozhat.<br />
(6) A csoport vezetõje, a bevetés helye szerinti<br />
tagállam hatáskörrel rendelkezõ hatóságai, valamint<br />
a kirendelõ tagállam jóváhagyásával, a közös<br />
nyomozócsoport kirendelt tagját a bevetés<br />
helye szerinti tagállam jogának megfelelõen bizonyos<br />
nyomozati cselekmények elvégzésével<br />
bízhatja meg.<br />
(7) Ha a közös nyomozócsoportnak a csoportot<br />
létrehozó tagállamok egyikében nyomozati<br />
cselekmény végrehajtására van szüksége, az adott<br />
tagállam csoporthoz kirendelt tagjai megkereshetik<br />
saját hatóságaikat az intézkedések foganatosítására.<br />
A megkeresett tagállamban ezeket az intézkedéseket<br />
olyan feltételek szerint mérlegelik,<br />
mintha az azok iránti kérelmet a nemzeti nyomozások<br />
során terjesztették volna elõ.<br />
(8) Ha a közös nyomozócsoportnak a csoport<br />
létrehozásában részt nem vevõ tagállam vagy<br />
harmadik állam segítségére van szüksége, a jogsegély<br />
iránti megkeresést az irányadó egyezmények<br />
vagy megállapodások alapján, a bevetés<br />
helye szerinti állam hatáskörrel rendelkezõ hatóságai<br />
terjesztik elõ az érintett másik állam hatáskörrel<br />
rendelkezõ hatóságaihoz.<br />
(9) A közös nyomozócsoport tagja – országa<br />
belsõ jogának megfelelõen és saját hatáskörén<br />
belül – a csoport által folytatott bûnügyi nyomozások<br />
céljára megadhatja a csoportnak az õt kirendelõ<br />
tagállamban rendelkezésre álló információkat.<br />
(10) A közös csoport tagja vagy kirendelt tagja<br />
által a csoporthoz tartozás ideje alatt jogszerûen<br />
megszerzett, az érintett tagállamok hatáskörrel<br />
rendelkezõ hatóságai számára más módon<br />
nem hozzáférhetõ információk az alábbi célokra<br />
használhatók fel:<br />
a) azokra a célokra, melyekre a csoport létesült;<br />
b) egyéb bûncselekmények felderítése, nyomozása<br />
és bûnvádi eljárása céljára annak a tagállamnak<br />
az elõzetes hozzájárulásától függõen,
Change language