INNOVÁCIÓ 40 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. április
INNOVÁCIÓ MI és robotikai pályázat A TEF-Health pályázati lehetőséget kínál az Európai Unió tagállamaiban működő startupok, valamint kis- és középvállalkozások számára. A projekt elsődleges célja, hogy elősegítse a megbízható mesterséges intelligencia (MI) és robotikai megoldások fejlesztését és piacra lépését tesztelési létesítmények – fizikai infrastruktúra, adatforrások, számítási képességek, élő laboratóriumok – hálózatának létrehozásával. A kiválasztott pályázók állami támogatásban részesülhetnek. Az innovációs támogatás kkv-k számára 3 pénzügyi év alatt maximum 200 ezer euró vállalkozásonként. A TEF-Health várja az innovatív javaslatokat. (A TEF-Health a Digitális Európa program keretében társfinanszírozott 5 éves projekt.) CT: Az innovatív hazai startupok inkább az egészségügyből, a technológia világából vagy az üzleti életből jönnek? BT: Jellemzően az egészségügyből érkeznek. Kétségtelen, hogy a digitalizáció, a mesterséges intelligencia használata az egészségügyben folyamatosan terjed, de az egészségügyi innováció speciális műfaj. Egészségügyi felkészültség és tudás nélkül nem nagyon lehet űzni. Ez egész Európában, sőt világszinten így van, 90 százalék fölé tenném az egészségügyből jövő startupok arányát. Itt jövünk a képbe mi, az EIT Health. A szakmai oldal erősítésén túl támogatásunk 70 százaléka az üzleti területre összpontosul. Segítünk az üzleti modell, az üzleti terv kidolgozásában, felkutatjuk a potenciális befektetőket, illetve összekötjük a startupokat a nagyvállalati partnerekkel. CT: Megnevezne néhány ígéretes hazai startupot, amely érdemes lehet a támogatásra? BT: Az egyik legfrissebb támogatottunk a kifejezetten ígéretesnek ítélt CelluVir Kft. Termékük egy bőrre ragasztható tapasz. Az újfajta technológia alkalmazásával gyorsan és költséghatékonyan lehet a különféle vírusok elleni sejtes immunitást kimutatni. Többek között ezen az elven működő Covid-tesztet is gyártottak. Említhetem még az InSimu-t, ami egy régebbi startup újfajta terméke. Lényege, hogy magát a medikus-, illetve kutatóképzést egy kvázi digitális, és sokkal inkább a szimulációra fókuszáló megoldással bővítették. Az InSimu segítségével a hallgatók életszerű helyzetekben egészíthetik ki elméleti tudásukat: szimuláció útján oldhatnak meg gyakorlati problémákat, elemezhetnek különböző vizsgálati eredményeket, rendelhetnek el terápiákat stb. Harmadikként a Semse Apps-t nevezném meg, amit részben a Covid hívott életre. Egy hardver-szoftver rendszerről van szó, amely otthoni körülmények között, egy fejre rakható eszköz segítségével, különböző meditatív játékokon keresztül tudja az agyhullámokat mérni és vezérelni, illetve megfelelő mederbe terelni, és így például relaxációt elérni. CT: Összehasonlítva a nyugat-európai cégekkel, mik az egészségügy területén működő hazai startupok sajátosságai? BK: A Magyarországon amúgy sem túl nagy vállalkozói kedv az utóbbi években sajnos tovább csökkent. Régiós probléma és nagyon rossz irány a társadalmi szintű bizalmatlanság. Az emberek félnek, hogy ellopják ötleteiket, ezért nehezen osztják meg azokat. A kezdő innovátoroknak azt szoktam mondani, hogy ha egy ötlet azonnal lemásolható és könnyen megvalósítható, akkor az az ötlet valószínűleg nem megfelelő. Az igazán jó ötletet viszont gazdagíthatják a visszajelzések. A másik, mondhatni neveltetésbeli különbség a nyugati világhoz képest, hogy a kelet-közép-európai kultúrában a bukás ténylegesen kudarcot jelent. Magyarországon ez a probléma sajnos még inkább jellemző. Ha például alapítunk egy céget, létrehozunk egy innovációt, és az elsőre nem jön be, akkor szégyenkeznünk kell. Nyugat-Európában már eljutottak oda, hogy a kudarcból tanulnak, és emelt fővel lépnek tovább. Itthon további gond, hogy a makrokörnyezet nem támogatja kellően a vállalkozói kedvet, legyen szó az oktatás szintjéről, vagy később, a piacra lépéskor. Nem véletlen, és nagyon szomorú, hogy sok egészségügyi innovátor nem Magyarországon alapít céget, hanem inkább egy másik régiós országot választ. Ezt a tendenciát mindenképpen vissza kellene fordítani, mert látható, hogy ezen vállalkozások némelyikéből kifejezetten jól prosperáló, jelentős adót fizető cég válik. Lehetőséget kellene adni a kezdő vállalkozásoknak a túlélésre, a megkapaszkodásra. Végezetül még egy fontos gondolat: a magyar piac kicsi, ráadásul bürokratikus az egészségügyi beszerzési rendszer. Lehet, hogy a kiindulópont Magyarország, de egy technológiai vállalkozásnak nagyobb perspektívában kell gondolkoznia. Természetesen meg kell tanulnia a másik ország szabályozását is, és lehet, hogy ezzel veszít fél évet, de ha egyszer belép arra a piacra, számos lehetőség nyílik meg számára. A vállalkozói szellem ösztönzésében fontos szerephez jut az oktatás, az üzleti képzés. Az egészségügyhöz és a technológiához értő emberek mellé meg kell találni azokat a marketingeseket, üzletembereket, akikkel igazán jól működő csapatot lehet építeni. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy egy jó ötletből valóban sikeres termék jelenhessen meg a piacon. 2024. április | <strong>ComputerTrends</strong> | 41
Change language