HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA - eLitMed.hu

186 HARIS Á. HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA
ség miatt hivatott mentõt. A sürgõsségi osztályra érkezésekor
légzési elégtelenség miatt azonnali intubációra és lélegeztetésre
szorult, keringése csaknem teljesen összeomlott. EKG-ja
sinushullámhoz hasonló képet mutatott (1. ábra). A sürgõsségi
osztályon dolgozó orvos az EKG láttán azonnal 20 ml
10%-os Ca-kloridot adott, mely hatására visszatért a normális
elektromos tevékenység (2. ábra), és a beteget 20 perc elteltével
extubálni lehetett. A szérum-K laboratóriumi lelete csak
újabb fél óra elteltével érkezett meg, értéke 10,0 mmol/l-nek
bizonyult.
A beteg állapotának rendezõdését követõen a következõ
kórtörténet lehetett felvenni.
Anamnézisében hypertonia, enyhe foku krónikus veseelégtelenség
(néhány hónapja a szérum kreatininértéke 150 �mol/l
körüli volt), coronariabetegség és ízületi panaszok szerepeltek.
Jelen felvételét 1 héttel megelõzõen húgyúti infectio jelentkezett.
A beteg cukorbetegségrõl nem tudott. Gyógyszerei:
20 mg lisinopril, 5 mg amilorid, 50 mg hydrochlorothiazid,
25 mg spironolacton, 100 mg metoprolol, 1 hete
trimethoprim–sulfametoxazol és 15 mg prednison (utóbbi ízületi
panaszai miatt), továbbá aspirin és ranitidin.
Laboratóriumi leletei: szérum-Na 133 mmol/l, K 10,0
mmol/l, Cl 102 mmol/l, bikarbonát 18 mmol/l, kreatinin 265
�mol/l, BUN 31,5 mmol/l, vércukorszint 26,4 mmol/l,
ozmolalitás 314 mOsm/kg. Vizelet-K 16 mmol/l, ozmolalitás
393 mOsm/kg.
Felvételkor és a következõ 6 órában a beteg a következõ terápiát
kapta: 20 ml 10%-os Ca-klorid, 10 E inzulin 50%-os
glükóz infúzióval, 30 g rezonium, majd újabb 20 E inzulin és
cukorinfúzió, 150 mEq bikarbonát IV oldat, fiziológiás
sóinfúzió és furosemid.
1. ábra. A hyperkalaemiás beteg EKG-ja felvételkor. Szérumkáliumszint 10,0 mmol/l
A szérum-K alakulása a következõ órákban: 9–7,8–5,0
mmol/l.
Laboratóriumi leletei másnap reggel: szérum-Na 142
mmol/l, K 4,5 mmol/l, kreatinin 148 �mol/l, BUN 20,3
mmol/l. EKG-ja a 3. ábrán látható.
A HYPERKALAEMIA DIFFERENCIÁLDIAGNÓZISA
Az etiológiától függetlenül, elsõ lépésként, a hyperkalaemiás
beteg állapotának rendezését követõen, célszerû a laborvizsgálat
megismétlése, mérési hiba vagy pseudohyperkalaemia
kizárására. Utóbbi leggyakoribb okai a helytelen vérvételi
technika, haemolysis a vérmintában, macrothrombocyták
vagy leukaemiás fehérvérsejtek szétesése, mivel ezekben az
esetekben a K + kiáramlik a sejtekbõl.
Amennyiben a hyperkalaemia valósnak bizonyul, a következõ
algoritmus segíthet a differenciáldiagnosztikában (4. ábra):
1. K + -bevitel. A napi K + -felvétel átlagos vegyes táplálkozás
esetén kb. 1 mmol/tskg. Egészségesekben a renalis K + -
exkréció gyakorlatilag ezzel megegyezõ értékû, a szérumkáliumszint
növekedésekor pedig a vese K + -kiválasztása
jelentõsen fokozódik, legalább napi 200–400 mmol fölé.
Ezért amennyiben a vesemûködés normális, önmagában
még szélsõséges étrendi K + -bevitel sem okoz jelentõs
hyperkalaemiát.
2. Endogén K + -terhelés. Nagy mennyiségû K + szabadulhat
fel rhabdomyolysisben, intravenás haemolysisben vagy
tumorsejtek lysisét követõen. Ilyenkor normális renalis
tubularis funkciók mellett is felléphet átmeneti hyperkalaemia.
Hangsúlyozandó azonban, hogy ezekben az ese-