HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA - eLitMed.hu

More documents

Recommendations

Info

156 KISS I. ÉS MUNKATÁRSAI HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA 1 2 2. táblázat. A vesepótló kezelésre kerülõ új betegek számának változása az elmúlt 10 évben Magyarországon % 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 becsült új beteg 657 880 1022 1091 1180 1286 1240 1320 1289 1380 Magyar Nephrologiai Társaság Vesebeteg Regisztere [Járai J., Hídvégi M. www.nephrologia.hu (8)], Hypertonia és Nephrologia 2001; 5: 244-270. (9) Becsült 2002. évi adat: az erythropoietinnel kezelt betegek 2002. évi adataiból interpolálva [Kiss I., Országos Erythropoietin Koordináló Központ, 2002. (14)] 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 3. táblázat. A dialíziskezelésre szoruló betegek számának változása 2000 2001 2002 2 2003 számított adat 2004 számított adat Dialíziskezelésre kerülõ új betegek éves száma 1320 1289 1380 1480 1580 Krónikusan dializált beteg 1 Hemodialízis CAPD (peritonealis dialízis) 3758 3540 218 3870 3602 268 Transzplantációk száma 256 268 Mûködõ vesével élõ transzplantált betegek száma 1568 1773 Krónikusan dializált betegek száma/egymillió lakos 372 383 426 455 485 A vesetranszplantációk számának és a transzplantált vesével élõ betegek számának változatlansága esetén. A 2002. október 1-i országos felmérés alapján CAPD = Continuous Ambulant Peritoneal Dialysis (folyamatos ambuláns peritonealis dialíziskezelés) 4300 4000 300 4600 4270 330 hypertonia diabetes mellitus 3. ábra. A hypertonia és a diabetes mellitus aránya a végállapotú veseelégtelenséget okozó betegségek között Magyarországon, a gondozott betegek körében Magyar Nephrologiai Társaság Vesebeteg Regisztere [Járai J, Hídvégi M, www.nephrologia.hu (8)], Hypertonia és Nephrologia 2001; 5:244-270. (9) 4900 5540 460
2002; 6 (2):121–124. ELEKTROLIT-RENDELLENESSÉGEK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA 157 stitialis nephritis vele azonos arányban szerepel. Jelentõs számú, bár csökkenõ arányú a polycystás megbetegedés (8, 9). A diabeteses és hypertoniás betegek számaránya és növekedési aránya kiemelkedõ, már az európai átlaghoz közelít (3. ábra). Magyarország felnõtt lakosságának ma kb. 25%-a hypertoniás, közülük–a3.ábrából számíthatóan is – legalább 10% lehet renalisan érintett [a szérumkreatininszint 110 µmol/l felett, vagy a számított GFR 80 ml/perc alatt (lásd 1. táblázat); ez mintegy 200 000 krónikus vesebeteget jelent]. Hasonlóképpen az ötszázezer diabeteses betegbõl legalább 10% nephropathiás, azaz minimum 50 000 krónikus vesebeteg. Az eredendõen vesebetegekkel együtt ez mindösszesen 270 000–350 000, különbözõ súlyosságú – kezelés és gondozás nélkül egyértelmûen progrediáló – krónikus veseelégtelenségben szenvedõ beteget jelent Magyarországon. Természetesen a krónikus veseelégtelenségben szenvedõ betegek 75%-a „csak” enyhe veseelégtelenség állapotában van. Gondozásuk során elsõsorban az alapbetegség megfelelõ, korszerû kezelése, a progresszió lassítása, a szövõdmények kialakulásának gátlása a legfontosabb. A középsúlyos és súlyos veseelégtelenség, valamint a predializált stádium már az uraemiás állapot szövõdményeinek kezelését is igényli. Tekintettel arra, hogy a végállapotú veseelégtelenségben szenvedõ betegek 45–50%-a még mindig mindenfajta megelõzõ kivizsgálás és gondozás nélkül kerül vesepótló kezelésre, kiemelkedõen fontos lenne ezen betegeket még a veseelégtelenség kialakulása elõtt nephrologus szakellátáshoz juttatni. Ez vonatkozik a háziorvos által, valamint a hypertonologusok és diabetologusok által a szakambulanciákon gondozott betegekre egyaránt. Az integrált gondozás eredménye az állapotromlás megelõzése, a vesepótló kezelés megkezdésének késleltetése lehet. Mindezek alapján a 3. táblázatban mutatjuk be, hogy jelenleg és a következõ években várhatóan milyen mértékû lesz a vesepótló kezelésre szoruló betegek számának növekedése. A dialíziskezelésre szoruló betegek száma a következõ két évben várhatóan évente 5–7%-kal fog növekedni. Levonva a transzplantált, illetve CAPD-vel kezelt betegeket és figyelembe véve a 14–15%-os mortalitást, évente legalább 300–400 beteg fogja „megterhelni” a hemodialízis kezelést biztosító ellátó rendszert. II. A VESEPÓTLÓ KEZELÉST BIZTOSÍTÓ ELLÁTÓ RENDSZERE Magyarországon 1989-ben kezdõdött a privát szolgáltatás megjelenése a dialízisellátásban, 1994-tõl már versenyhelyzet alakult ki és 1997-tõl lényegében dominánssá vált a privát ellátási-szolgáltatási forma (három szolgáltató-tulajdonos). A magyarországi régiókat és a dialízisközpontok megyei, regionális és országos megoszlását – terület és tulajdonosi forma szerint – a 4. ábra és a 4. táblázat mutatja. A több-kevesebb pontossággal összeállítható területi és lakossági adatok mellett (15) látható, hogy ma Magyarországon 54 felnõtt ellátást végzõ dialízisközpont van. Ezen kívül 2–4 kezelõhellyel mûködõ dialíziskezelés mûködik a transzplantációs központokban és a gyermek dialízisközpontokban, Pécsen, Szegeden, Debrecenben és Budapesten. Az ellátást különbözõ mutatókkal jellemezhetjük. Az életminõség és a szállítási költségek optimalizálása indokolhatja, 4. ábra. Magyarország régiói hogy ne a megyeszékhelyen lévõ centrumok ellátó kapacitását növeljük, hanem szatellit ellátó helyeket hozzunk létre. A Magyar Nephrologiai Társaság elsõ országos kapacitásfejlesztési javaslatát (1995) követõen, a Budapesti és Pest Megyei Nephrologiai Tanácsadó Testület készített fejlesztési tervet a regionális dialíziskezelési kapacitásra vonatkozóan (2002). A Testület felmérést készített Budapesten és Pest megyében a rendelkezésre álló helyekrõl és a szükségletekrõl. A felmérés adatait az 5. táblázatban foglaltuk össze (16). 2001 decemberében már annyira telített volt Budapest, hogy néhány helyen csak a negyedik mûszak beindítása, illetve a CAPD kapacitás növelése jelentett átmeneti megoldást. A felmérést követõen – 2002 márciusában – a Pest megyei kistarcsai Dialízisközpont megnyitása is csak átmenetileg csökkentett a terheken. Az egymillió lakosra számított, vesepótló kezelésben részesülõ betegek számát tekintve még igen messze vagyunk Európától és az Egyesült Államoktól. Mivel a CAPD kezeléshez nem szükséges „kezelõhely” kialakítása, ez a forma, a mostani feltételrendszer mellett komoly bõvítési lehetõséget jelenthetne, de erre mindössze a betegek egynegyede alkalmas. Szakmai szempontból a CAPD alkalmazásának fejlesztése elsõrendû célja kell legyen a nephrologus szakmának. Sajnos az idõs, rosszul látó, segítség és támogatás nélkül, egyedül élõ és rossz szociális helyzetben lévõ betegek számára ez a kezelési forma elérhetetlen, pedig éppen az idõsek száma nõ fokozottabban, az összes beteg korcsoport-arányait figyelembe véve. Magyarországon 2000-ben 760, 2002. októberében pedig 815 hemodialízis kezelõhely volt összesen (akut + krónikus + fertõzõ) és ez a korábbi évekhez képest elõrelépést jelent (5. ábra). 1999 és 2001 között átlagosan 10%-os volt az éves kezelõhelyszám-növekedés, amely éppen egyensúlyt tartott, vagy kismértékben alatta maradt az adott évi betegszám-növekedésnek. A 2000. évtõl érvényes kapacitásbõvítõ, az egészségügyben általános pályázati rendszer feltételei (50/2002 Kormányrendelet) a dialíziskezelõhelyekre vonatkozóan azonban megtörni látszanak ezt a lendületes fejlõdést (18).
Page 1 and 2: Szerkesztõbizottság társelnökei
Page 3 and 4: BEVEZETÉS Sokan és sokféleképpe
Page 5: 2002; 6 (3):153-163. A VÉGÁLLAPOT
Page 9 and 10: 2002; 6 (3):153-163. A VÉGÁLLAPOT
Page 15 and 16: 2002; 6 (3):164-173. A VÉRNYOMÁS
Page 25 and 26: 2002; 6 (3):174-176. EGY ÚJ VASODI
Page 27 and 28: ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNYEK Húgy
Page 29 and 30: 2002; 6 (3):177-184. HÚGYÚTI INFE
Page 35 and 36: BEVEZETÉS A hyperkalaemia a belgy
Page 37 and 38: 2002; 6 (3):185-190. ELEKTROLIT-REN
Page 39 and 40: 2002; 6 (3):185-190. ELEKTROLIT-REN
Page 41 and 42: HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA 2002; 6
Page 43 and 44: 2002; 6 (3):191-194. PATKÓVESÉVEL
Page 45 and 46: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Született: Bu
Page 47 and 48: 2002; 6 (3)195:-204. AMBULÁNS VÉR
Page 55 and 56: Társasági hírek A Magyar Hyperto
Page 57 and 58:
2002; 6 (3):205-207. TÁRSASÁGI H
Page 59 and 60:
A MAGYAR HYPERTONIA TÁRSASÁG X. J
Page 61 and 62:
10.20-11.30 Endothel-dysfunctio - S
Page 63 and 64:
Kancz Sándor: Eredmények az AT1-r
Page 65 and 66:
KIÁLLÍTÓK ABBOTT Laboratories Ma
Page 67:
A FOLYÓIRAT CÉLKITÛZÉSE A „Hy
show all

HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA - eLitMed.hu

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?