HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA - eLitMed.hu

154 KISS I. ÉS MUNKATÁRSAI HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA
növekedését és az ellátásukhoz, a betegségmegelõzéshez
szükséges teendõket. Így a mai napig nem szerepel – a lassan
népegészségügyi problémává váló – krónikus és végállapotú
veseelégtelenség sem a Központi Statisztikai Hivatal által
gyûjtött és elemzett adatokban, sem pedig a meghirdetésre került
„Egészséges Nemzetért” Népegészségügyi Programban
(1), és a „Fodor József Program” (2) sem tartalmazza a vesebetegségek
prevenciójának és szakellátásának fejlesztési tervét.
Hasonlóképpen a legfrissebb hazai adatok – a Magyar
Gallup Intézet (MGI) Gyorsjelentése is (3) – a keringési betegségekrõl,
cukorbetegségrõl és az ízületi betegségekrõl szól,
arányukat és jelentõségüket tekintve helyesen, de ebbõl is hiányzik
a vesebetegségek felmérése és elemzése.
Bevezetésként meghatározásokat és szabályokat kellene ismertetnünk,
az egységes értelmezés, az egységesen beszélhetõ
szakmai nyelv és a „köz”-érthetõség miatt. Mindez már
meghaladja a közlemény kereteit, ezért csak az alapdefiníciókat
közöljük az 1. táblázatban, különösebb magyarázat nélkül.
A következõkben annak bemutatására vállalkozunk, hogy a
már népbetegségnek tekintett hypertonia és diabetes mellitus
milyen reális veszélyeket hordoz a potenciálisan ugyancsak
népbetegséggé válható veseelégtelenség vonatkozásában is,
és mit kellene tennünk a megelõzése érdekében.
I. A VESEPÓTLÓ KEZELÉSRE SZORULÓ BETEGEK
ÉS VESEELÉGTELENSÉGET OKOZÓ BETEGSÉ-
GEK EPIDEMIOLÓGIÁJA 1994-ben a Központi Statisztikai
Hivatal (KSH) a 15–65 év közötti lakosságban a keringési
betegségek elõfordulását 37%-ra, a cukorbetegségét pedig
1. táblázat. A krónikus veseelégtelenség súlyosságának fokozatai és meghatározásuk
4%-ra becsülte (7). Az 1999. évi háziorvosi adatszolgáltatás a
keringési betegségek közül az ismert hypertoniás betegek számát
1 608 202, az ismert diabeteses betegek számát pedig
44 206-nak adta meg a felnõtt lakosságban (20,1% hypertonia,
5,3% diabetes elõfordulás). A „Gyorsjelentés az országos
lakossági egészségfelmérésrõl” címû anyag (Magyar Gallup
Intézet, 2001. április) 2000. évre vonatkozó adatai azt mutatták,
hogy a keringési betegségek aránya 36,3%, a cukorbetegségé
pedig 6,9% Magyarországon (3). Nemzetközi adatok
szerint az elkövetkezendõ idõszakban a vesepótló kezelést indokoló
alapbetegség 25,8%-ban a hypertonia, 42,3%-ban
pedig a diabetes mellitus lesz.
Jelentõsen nõtt az idõs emberek aránya és ez természetesen
megmutatkozik a veseelégtelen betegek körében is. 2000–
2001-ben már az összes dialízissel kezelt beteg 55%-a 60 éven
felüli volt (8, 9).
A két betegség és az idõskor egyaránt prediszpozíciós tényezõje
a krónikus veseelégtelenség kialakulásának. Mindhárom
esetben a vese kisereinek sérülése és a betegség kifejlõdéséig
hosszú idõ eltelte a jellemzõ. Így az idõs hypertoniás
és/vagy diabeteses betegek esetében, illetve az évtizede fennálló
2-es típusú diabetes és essentialis hypertonia eredményeként
nephropathia alakul ki. A nephropathiát kialakító alapbetegség
(elõször microalbuminuriát, majd macroalbuminuriát
is okozva) minden esetben progresszív folyamat, és a relatíve
hosszú ideig tartó enyhe funkció eltérésbõl hirtelen végállapotú
veseelégtelenség jöhet létre (10).
Mindennek bizonyítékaként az elmúlt 12 évben háromszorosára
nõtt a gondozott vesebetegek száma (1. ábra), a vesepótló
kezelésre kerülõ betegek végállapotú veseelégtelenséget
okozó kórokainak aránya megváltozott, és az évente dialízis-
Veseelégtelenség mértéke GFR (ml/perc) Következmény, tüneti megjelenés
Enyhe veseelégtelenség 50–80 (89*) Hypertonia, más szervek kóros mûködésének tünetei
Középsúlyos veseelégtelenség 30–50 (59*) Azotaemia, erythropoietin-termelõdés csökkenése, kóros laboratóriumi
értékek és az enyhe veseelégtelenség tünetei
Súlyos veseelégtelenség 10(15*)–29 Azotaemia, uraemia, anaemia, kóros laboratóriumi értékek és
a középsúlyos veseelégtelenség tünetei
Végállapotú veseelégtelenség
[end stage renal disease (ESRD)]
< 10 (15*) Uraemiás toxicosis, szövõdményes betegségek, tünetek, vesepótló
kezelés szükségessége (akut vagy krónikus forma)
* C.G. Winlearls: Clinical evaluation and manifestations of chronic renal failure. Section 14. Chronic renal failure and uremic syndrome. In
Comprehensive Clinical Nephrology. Szerk.: RJ Johnson, J Feehally, Mostby, 2000 (4) és a National Kidney Foundation – K/DOQI. *
Clinical practice guidelines for chronic kidney disease: evaluation, classification and stratification, Am J Kidney Dis 2002; 39 (Suppl.1.):
1-266. alapján (5).
A GFR kiszámításának módja a Cockcroft–Gault-képlet alapján (6):
GFR ( ml / perc / 173 , m )
2 �
( 140 �É) �TS
�F�60 48, 8�
sKR
ahol: É = életkor(év), TS = testsúly (kg), sKR = szérumkreatininszint (µmol/l), F= faktor: férfi = 1, nõ = 0,85
30 ml/perc érték alatt a nephrologus szakellátás pontosabb képlettel számítja.