BESZÁMOLÓ P P P Poéta Piknik Püspökiben A kocsi üvegén keresztül szinte éget a Nap, amíg Szurdokpüspökibe utazunk, a szépséges Anna-Ligetbe. A nyáron élettõl, gyerekzsivajtól zajos tábor szeptember végére elcsendesedik, és mire megérkezünk, addigra ideális a csend és a nyugalom a poéták, írók, költõk találkozásához. A nyolcadik Poéta Piknikre készülünk. Állandó helyünk, a D faház tárt ajtókkal fogad. - Van itthon valaki? – kiáltok be, s már jön is válasz a „lányszobából”. Pataki Katalin Glica Gyöngyösön élõ írónõ fogad bennünket háziasszonyként. Otthon érzi magát, hiszen már sokadszor táborozik velünk. Hamar berendezkedünk, majd a ház elé kiülve a kellemes napra beszélgetve várjuk a többieket. És meg is érkeznek. No, elõbb még nem a költõk, csak a tábor két mûvészlelkû kutyája, Kolbász és Tejföl, akik három napig nem is mozdulnak mellõlünk, míg a Piknik tart. Lassan szállingóznak az emberek is. Van, akiért kimegyünk a buszhoz, van, aki ismerve a járást maga talál ránk. Öröm a találkozás, hiszen többen már ismerik egymást, mások új ismeretségeket kötnek a Pikniken. Jó látni az embereket, akik összehajolva beszélgetnek, felolvasnak egymásnak. Hamarosan azonban indulni kell. Taron Tar Lõrinc Napok vannak, ide igyekezünk többen. Pászti Szabó Zoltán, a pásztói Athéné Alkotó Kör elnökének elbeszélõ költeménye hangzik el – õsbemutató – Tar Lõrinc pokoljárásáról, majd Csépe Attila elõadását hallgathatjuk Tar Lõrinc és kora címmel. Zoli is rendszeres „piknikjáró” részvételünkkel megtiszteljük õt és a falut. Az elõadás után visszatérve a táborba bekapcsolódunk az ott folyó beszélgetésekbe, felolvasásokba. Este Kotroczó Évi gitármuzsikájára énekelünk kedvünkre a ragyogó csillagok alatt. Másnap újabb vendégek is érkeznek. Délelõtt a beszélgetés vitaindítójaként felolvasásra kerül Benke László: Tokaji beszéd a kortárs szépirodalomról címû írása, amely elhangzott Tokajban augusztusban, az Írószövetség táborában. Parázs vita kerekedett ebbõl, remek beszélgetés, eszmecsere bontakozott ki az elhangzottak kapcsán, ahol mindenki elmondhatta gondolatait pro-, és kontra. Délután egyik volt „piknikezõs” íróbarátunkra emlékeztünk. Dr. Zsély András író sajnos a nyáron, július végén hosszú betegség után távozott az élõk sorából. Most a Talán Cserni története címû novellájának felolvasásával emlékeztünk erre a nagyszerû íróra, a nagyszerû emberre. Még ezen a napon került sor Pintér László doktor Mesélj a partról címû új verseskötetének a bemutatására is. A recenziót jómagam fogalmaztam. Szerettük volna bemutatni a kötet szerzõjét is személyesen, de sajnos az utolsó pillanatban közbejött munkahelyi elfoglaltsága miatt nem tudott közénk jönni. Verseivel, humorával azonban hamar magbarátkozott a költõkbõl, írókból álló „piknikezõk csapata”. Este a szúnyogok és a hûvös elõl behúzódva a faházba folytattuk a beszélgetést irodalomról, könyvkiadásról, a magyar nyelv szépségeirõl. Folytattuk a saját írások, versek felolvasását is, majd késõ estig gitárkíséret mellett daloltunk vidáman. Vasárnap délelõtt ott folytattuk, ahol elõzõ este abbamaradt a beszélgetés. Ebéd után azonban eljött a búcsúzkodás ideje, lassan mindenki hazakészülõdött, tarsolyában új élményekkel, irodalmi értékekkel gazdagodva. Lelkében-testében felüdülve a szépséges helyszín, a jó társaság, a barátok és a kellemesen, hasznosan eltöltött hétvége élményével. A készülõdést látva a két kutya, Kolbász és Tejföl is elpártol tõlünk. Talán nem szeretnek õk sem búcsúzkodni, csendben eloldalognak. Nem mondhatjuk, hogy a kutya sem volt kíváncsi ránk. Ez a Poéta Piknik is tartalmasan és kellemesen telt. A búcsúzásnál megerõsítjük egymást: jövõre, május utolsó hétvégéjén ugyanitt találkozunk majd a 9. Poéta Pikniken! Úgy legyen! Kontra Marika Szvíta Szigethalom, 2011. 10. 02.
Piknikezõk egy csoportja Csapó Lajos táborvezetõ