TVI információs füzetek 10. - Támogatásokat Vizsgáló Iroda
TVI információs füzetek 10. - Támogatásokat Vizsgáló Iroda
TVI információs füzetek 10. - Támogatásokat Vizsgáló Iroda
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Szabályismertetés<br />
Melvin Könings 33 : Megújuló energiaforrások felhasználásához nyújtott állami<br />
támogatás<br />
(Fordította és összefoglalta: Giba Gábor)<br />
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Kyotói egyezményének 1997 decemberi<br />
elfogadása óta több uniós tagállam is életbe léptetett olyan intézkedéseket, melyek célja a<br />
megújítható forrásból származó energia előállításának és felhasználásának ösztönzése. Az<br />
ilyen módon előállított elektromos áramot szokás „zöld áramnak” is nevezni, így e cikkben<br />
is nevezzük így. A tanulmány kitér a megújítható hő és gáz termelésével és felhasználásával<br />
kapcsolatos intézkedésekre. A tagállamok által életbe léptetett intézkedések széles<br />
skálájával találkozhatunk. Ilyen eszköz lehet a beruházási támogatás vagy működési<br />
támogatás, például adókedvezmény, zöld jogosítvány vagy emisszió kereskedelmi program.<br />
Az Európai Bizottság döntései, valamint az Európai Bíróság és az Európai Elsőfokú Bíróság<br />
esetjoga alapján meglehetősen bonyolult kép rajzolódik ki a zöld elektromos áram kapcsán<br />
alkalmazott állami támogatási politikáról. A témakörben hozott intézkedések egy része a<br />
Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatást tartalmaz, míg<br />
mások nem. (A továbbiakban az állami támogatás fogalma mindig az e cikkben definiáltakat<br />
jelenti.) Az intézkedésekről az Európai Bizottság a „Környezetvédelmi célú állami<br />
támogatásokról szóló közösségi iránymutatás” 34 alapján hozta meg döntéseit.<br />
Melyek a megújítható energiaforrások?<br />
A legújabb és manapság használt definíció – amelyre a fenti környezetvédelmi iránymutatás<br />
is hivatkozik – a 2001 szeptemberében megjelent, 2001/77/EK 35 számú a „megújítható<br />
energiaforrásokból származó elektromos áramról” szóló irányelvben található. E szerint a<br />
megújítható energiaforrások az alábbi nem fosszilis erőforrások: szél, nap, hullámzás,<br />
árapály, víz, biomassza, hulladék, szennyvíztisztítóban keletkezett gáz és biogáz. A<br />
megújítható alapú elektromosság pedig olyan elektromos áramot jelent, amelyet egy, csak a<br />
fenti energiaforrásokat felhasználó erőmű állít elő. Ide tartozik a hagyományos<br />
energiaforrásokat is felhasználó erőművekben előállított elektromos áramnak a megújítható<br />
energiaforrásból előállított része. Ezen kívül az irányelv környezetvédelmi szempontból<br />
jótékony hatásúnak tekinti az elektromos áram és hő kombinált előállítását (Combined Heat<br />
and Power) is.<br />
Hogyan támogatható a megújítható energiaforrások felhasználása?<br />
A legtöbb támogatási intézkedés az elektromos áram piacát célozza meg. E piac alapvetően<br />
három részre tagolódik. A termelői oldalon jelen vannak az elektromosság előállítói és az<br />
energiaforrások tulajdonosai, valamint forgalmazói. Közvetítőként szerepelnek azok a –<br />
gyakran valamilyen közösségi tulajdonban levő – vállalatok, amelyek a nagyfeszültségű<br />
hálózatból az elektromos áramot a végfelhasználókhoz eljuttatják. A gyakorlatban az esetek<br />
többségében ezek a közvetítők vetik ki az elektromos fogyasztáshoz tartozó<br />
környezetvédelmi és fogyasztási adókat is. És végül ott vannak a fogyasztók: a háztartások<br />
és a vállalatok.<br />
33 A szerző az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága Állami Támogatások Igazgatóságának szakértője.<br />
34 HL C 37. szám, 2001.02.03., 3. o.<br />
35 HL L 283. szám, 2001.<strong>10.</strong>27., 33. o.<br />
32
Change language