TVI információs füzetek 10. - Támogatásokat Vizsgáló Iroda

Szabályismertetés
eredményeképp születhetett meg. Eltérések fakadnak abból is, hogy a tagjelöltek között
különbségek vannak a jogharmonizáció előrehaladásában, így előfordul, hogy nem azonosan
definiálják az állami támogatás fogalmát mely így a támogatások kisebb vagy nagyobb körét
öleli fel. Ezen kívül a tagságra pályázó 12 tagjelölt ország adatai erős hullámzást mutatnak,
főleg a szerkezetátalakítás és privatizáció kapcsán nyújtott támogatások következtében. A
tagállamokról szóló 2002. tavaszi „ Összefoglaló Nyilvántartás”(State Aid Scoreboard)
metodológiájának felhasználásával - amennyire lehetséges - az adatok harmonizációja
megvalósult. Az adatok általában a támogatást vizsgáló intézmények hatóságok által
megvizsgált támogatási intézkedéseken alapulnak. Ezek néhány ország esetében a Római
Szerződés 87.cikkével összeegyeztethetetlen támogatásokat is tartalmaznak, míg más
esetekben kompatibilis (az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal
összeegyeztethető) támogatások maradtak ki. Néhol a regionális szinten támogatást nyújtók
adatai is bekerültek az összegzésbe, máshol csak a központi költségvetésből nyújtott
támogatások adatai. Ezen kívül a támogatási célok között is voltak/vannak átfedések.
Például a megmentési és szerkezetátalakítási támogatások döntő többsége érzékeny
ágazatokban tevékenykedő vállalatok számára nyújtott ad hoc támogatásnak bizonyult, vagy
ilyenek a gyakorlatban a kis- és középvállalkozásoknak juttatott regionális támogatások is. E
besorolási problémák természetesen a tagállamok támogatásai esetében is léteznek.
Mindezek ellenére az „Összefoglaló Nyilvántartás” használható információkkal szolgál a
tagjelöltek állami támogatási gyakorlatát illetően.
A társult országok által nyújtott támogatások
A Scoreboard nem tartalmaz adatokat a mezőgazdaságnak és a halászatnak nyújtott
támogatásokra vonatkozóan, tekintettel arra, hogy a társult országok e támogatásokról az
Európai Megállapodás értelmében nem köteles beszámolni az Uniónak. Ugyanígy az Unió
által a tagjelölteknek nyújtott források sem képezik részét az összegzésnek. Nem
szerepelnek benne az ún. csekély összegű (de minimis) támogatások 46 sem , ezek azonban
néhány ország esetében külön kerülnek megemlítésre.
2000-ben a 11 tagjelölt országban (Málta nélkül) a vállalkozásoknak 4,8 milliárd euró állami
támogatást nyújtottak. Ugyanebben az időszakban a 15-ök 70 milliárd eurót költöttek. A
társultak közül Lengyelország, Magyarország, Csehország és Románia nyújtotta a
támogatások 85%-át.
Az alábbi számok azt mutatják, hogy a jelölt országok GDP arányosan több támogatás
nyújtanak (1,3%), mint nyugati szomszédaik (0,8%). Ugyanakkor árnyalja a képet, ha a
vásárlőerő paritás standardot választjuk az összehasonlítás alapjául. Ennek alapján a
támogatások értéke az EU átlagában 185 míg a tagjelölteknél 105. Abszolút összegekben, az
egy főre jutó támogatás – Magyarország és Szlovénia kivételével – a közösségi átlag alatt
marad. Az összehasonlítást sokszor bonyolít(hat)ja ezen kívül, hogy az egyes országok
között (főleg a tagjelölt államok esetében) jelentős strukturális különbségek lehetnek.
46 A vállalkozás ilyen címen 3 év alatt kapott támogatásainak támogatástartalomban, jelenértéken számított
összege nem haladhatja meg a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget. Ez a támogatási forma, a versenyre
gyakorolt jelentéktelen hatása miatt a közösségi szabályok szerint csoportmentességet élvez az állami
támogatásokra vonatkozó szabályok alól.
40