TVI információs füzetek 10. - Támogatásokat Vizsgáló Iroda
TVI információs füzetek 10. - Támogatásokat Vizsgáló Iroda
TVI információs füzetek 10. - Támogatásokat Vizsgáló Iroda
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Energia-adó esetek<br />
Szabályismertetés<br />
Az új környezetvédelmi iránymutatás egyik fontos új pontja – az objektivitás és a<br />
transzparencia elvét követő – környezetvédelmi adók alóli mentességekre vonatkozó<br />
speciális szabályok lefektetése. A Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alá tartozás<br />
szempontjából fontos szempont, hogy a támogatás általános vagy szelektív jellegű. Az<br />
Európai Bíróság egyik esete volt az Adria-Bécs csővezeték ügy 36 . Ebben az esetben az volt a<br />
kérdés, hogy az elektromos áramra és természetes gázra kivetett adó alól csak termelő<br />
vállalatoknak adott mentesség állami támogatás-e vagy sem. Az osztrák kormányzat szerint<br />
nem, mert az intézkedés egy nagyobb csomagnak volt a része, melynek a költségvetés<br />
konszolidációja volt a célja, és vállalati, valamint szociális-gazdasági csoportok nagyobb<br />
körét érintette. A kormányzat másik érve az volt, hogy az intézkedés átmeneti jellegű, mert<br />
csak arra az időszakra vonatkozik a legérintettebbek – a termelő vállalatok – esetében, mely<br />
az átálláshoz szükséges. Végül az osztrák fél szerint az adómentesség nem szelektív jellegű,<br />
mivel objektív, törvényben lefektetett szabályok alapján lehet igénybe venni.<br />
A Bíróság megalapozatlannak találta ezeket az érveket. Először is: az, hogy egy intézkedés<br />
széles kört érint, még nem jelenti azt, hogy általános jellegű lenne. Másodszor, nem találta<br />
bizonyítottnak, hogy a termelő vállalatokat jobban terheli az energia-adó, mint más<br />
ágazatokat. Harmadszor: a szabályozás nem tartalmazott semmilyen biztosítékot arra<br />
vonatkozóan, hogy az intézkedés átmeneti jellegű. Ilyenformán a Bizottság állami<br />
támogatásnak minősítette.<br />
Számos esetben viszont úgy döntött a Bizottság, hogy az „öko-adó” alóli mentesség a<br />
rendszer természetéből fakad. Ilyen volt például, több olyan intézkedés is, melyekben a<br />
szén-dioxid kibocsátásához kötődő adó alól mentességet kaptak az olyan áram-, vagy<br />
gáztermelők, melyek nem növelik tevékenységükkel a szén-dioxid mennyiséget. Ilyenek a<br />
„zöld” elektromos áram és a megújuló gázok előállítói.<br />
A környezetvédelmi iránymutatás<br />
2001 februárjában fogadta el a Bizottság a Környezetvédelmi célú állami támogatásokról<br />
szóló közösségi iránymutatást 37 , mely alapján a környezetvédelmi politikát érintő állami<br />
támogatási intézkedésekről szóló döntéseit a Bizottság meghozza. Célja, hogy a<br />
környezetvédelmi célokat integrálja az állami támogatások kontroll folyamatába. Állami<br />
támogatásról lévén szó az iránymutatás három fontos fogalmát kell körbejárni. Ezek: az<br />
elszámolható költségek, a beruházási támogatásra és a működési támogatásra vonatkozó<br />
előírások. Végül röviden áttekintünk két – a megújítható energiaforrásokhoz kötődő – állami<br />
támogatási típust: az emisszió kereskedelmi intézkedéseket és a befagyott költségek<br />
kompenzálására nyújtott támogatást.<br />
Elszámolható költségek<br />
Környezetvédelmi célú állami támogatások esetén az elszámolható költségnek azok a plusz<br />
kiadások számítanak, melyek a környezetkímélőbb működés érdekében többletként jelennek<br />
meg. Ezek felmerülhetnek a beruházáskor és a működés során egyaránt. Például egy<br />
megújítható energiaforrásokat felhasználó erőmű esetében az összehasonlítás alapja a<br />
36 Ismertetését lásd a 90. oldalon.<br />
37 HL C 37. szám, 2001.02.03., 3. o.<br />
34
Change language