Letöltés egy fájlban [1.5 MB - PDF] - EPA

More documents

Recommendations

Info

138 JÁROSI KATALIN Összegzés A tanulmányban bemutatott migránsok elsõ látásra a saját társadalmuk ellentétét keresik akkor, amikor a „világtól elzárt” falvakban ingatlant vásárolnak. A nagymértékben differenciált, komplex és túlbürokratizált jóléti társadalmak állampolgárai közül egyre többen érzik úgy, hogy a mindennapi életüket nagyban irányító intézmények labirintusainak útvesztõiben individuális igényeiket fi gyelmen kívül hagyják. Az új környezet ezektõl a terhektõl felszabadít és lehetõséget teremt egy egyszerûbb, szabályozatlanabb és spontánabb élet élésére. A saját ízlés szerint kialakított lakóház és kert olyan migrációs vonzerõt jelent, mellyel az addigi élet egy vonással eltörölhetõ, s valamennyi személyes probléma orvosolható. A migránsok fontos identitáslenyomatát jelenti az a vándorlás, melynek végén egy kötetlenebb, olcsóbb és kreatívabb élet reménye kecsegtet számukra. Ennek a migrációnak jelentõs aspektusa az individualizáció is: ezek a vándorok a társadalmi kapcsolataikban kevésbé szorulnak családtagjaik vagy rokonaik anyagi segítségére, a vizsgált migránsok általában egyedül vagy magcsaládokban élnek, gyerekeik pedig már függetlenedtek tõlük. A migránsok az ingatlanvásárlásról önállóan döntöttek. Meghatározó ezenkívül az az attitûd is, hogy a klasszikus migrációtól eltérõen nem a valamitõl való menekülés, hanem a valami felé való elmozdulás vágya motiválta az élménymigránsokat és a jóléti migránsokat. A rezidenciaturizmus, az élmény- és a jóléti migráció gyakorlatában különös szereppel bírnak azok az elképzelések és vágyak, melyekkel ezek a vándorok útra kelnek. Az idealizált célország vagy annak egyes régiói valamint társadalma különbözõ társadalmi és kulturális gyakorlatokon keresztül már a kiinduló társadalomban kész jelentésekkel rendelkezett. Elsõsorban a turizmusipar, az irodalom, a zene, a képzõmûvészetek, a fi lm és a gasztronómia termelik ki azokat az elképzeléseket, melyekkel a természeti és társadalmi adottságok és az azokról formált tapasztalatok mellett egy tér toposszá szervezõdik. Az élménymigránsok az általuk felfedezett falvakat a háborítatlan természet és a hagyományos életforma lenyomataként képzelik el, ahol a szabadidõs tevékenységeiket gondtalanul élheik. Ezért a munkavégzések alkalmai az élménymigránsoknál minimális tevékenységekre zsugorodnak, így az ingatlan körüli munkák elvégzésére általában a helyi lakókat bízzák meg.
Felkerekedni egy másik világba 139 A helyiek szemében a falvak az élménymigránsok ingatlanvásárlása és letelepedése által némi kereset-kiegészítést, egy esetleges jövõbeni regionális szinten érzékelhetõ gazdasági fellendülést és újfajta faluhasználati gyakorlatokat jelent. A helyiek gondolkodásában az élménymigráns és rezidenciaturista új színfoltot hoz a faluba akkor, amikor a szabadidõ eltöltésére és ismerõsei megvendégelésére használja azt. A falvak jelentõs részében a helyi közösség társadalmi kapcsolatai és rivalizációs rendszerei nagymértékben átalakultak az élménymigránsok megjelenése által. Az alkalmazásért folytatott harcban elõnyben és nagyobb anyagi ellenszolgáltatásban részesülnek a nyelvet tudók és azok, akik nagyobb bizalmat ébresztenek a betelepülõkben és rezidenciaturistákban. A migránsok jelenlétének köszönhetõen újra fontossá válnak régen elfelejtett ünnepek és gyakoriak az újonnan kitalált közösségi alkalmak is. A falvakban egyelõre kíváncsian várjuk a beköltözések további szakaszát és az interetnikus találkozások további fejezeteit.
Page 1 and 2:
REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 3 and 4:
MINERVA ROGERS BRUBAKER Nemzeti kis
Page 5 and 6:
MINERVA ROGERS BRUBAKER Nemzeti kis
Page 7 and 8:
Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
A nemzetiesítõ állam Nemzeti kis
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31:
Page 34 and 35:
32 DEMETER M. ATTILA ségeket a dem
Page 36 and 37:
34 DEMETER M. ATTILA a „történe
Page 38 and 39:
36 DEMETER M. ATTILA a jakobinus k
Page 40 and 41:
38 DEMETER M. ATTILA írók munkái
Page 42 and 43:
40 DEMETER M. ATTILA „a toleranci
Page 44 and 45:
42 DEMETER M. ATTILA Fontos megeml
Page 46 and 47:
44 DEMETER M. ATTILA „az emberi t
Page 48 and 49:
46 DEMETER M. ATTILA az utóbbi kö
Page 50 and 51:
48 DEMETER M. ATTILA mind a nemzeti
Page 52 and 53:
50 BAKK MIKLÓS mint intézményes
Page 54 and 55:
52 BAKK MIKLÓS A nemzet és a mode
Page 56 and 57:
54 BAKK MIKLÓS A modernitás dinam
Page 58 and 59:
56 BAKK MIKLÓS Indokoltnak tûnik
Page 60 and 61:
58 BAKK MIKLÓS Az osztály fogalm
Page 63 and 64:
MAGYARSÁGPOLITIKA EPLÉNYI KATA Sz
Page 65 and 66:
Székelyek és autonómia - tervek
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Az RMDSZ elképzelései Székelyek
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
IFJ. TORÓ TIBOR A „kis MÁÉRT
Page 85 and 86:
A „kis MÁÉRT” a magyar nyelv
Page 87 and 88:
A „kis MÁÉRT” a magyar nyelv
Page 89 and 90: A „kis MÁÉRT” a magyar nyelv
Page 97: A „kis MÁÉRT” a magyar nyelv
Page 100 and 101: 98 JANEK ISTVÁN szerint a magyarok
Page 102 and 103: 100 JANEK ISTVÁN komolyabb és nag
Page 104 and 105: 102 JANEK ISTVÁN Lengyelországgal
Page 106 and 107: 104 JANEK ISTVÁN lenne. Sokkal ere
Page 108 and 109: 106 JANEK ISTVÁN elfogadja az egy
Page 110 and 111: 108 JANEK ISTVÁN a magyaroknak az
Page 112 and 113: 110 JANEK ISTVÁN megkerülésével
Page 114 and 115: 112 JANEK ISTVÁN újjáalakulásá
Page 116 and 117: 114 JANEK ISTVÁN Szlovákiát a ma
Page 118 and 119: JÁROSI KATALIN Felkerekedni egy m
Page 120 and 121: 118 JÁROSI KATALIN vagy végleges
Page 122 and 123: 120 JÁROSI KATALIN terminusokat ta
Page 124 and 125: 122 JÁROSI KATALIN idõsei és a l
Page 126 and 127: 124 JÁROSI KATALIN folyamatosan je
Page 128 and 129: 126 JÁROSI KATALIN A megkérdezett
Page 130 and 131: 128 JÁROSI KATALIN vigyázni. A h
Page 132 and 133: 130 JÁROSI KATALIN magyar szomszé
Page 134 and 135: 132 JÁROSI KATALIN élnek. Az „
Page 136 and 137: 134 JÁROSI KATALIN a nyugatiak ing
Page 138 and 139: 136 JÁROSI KATALIN vadásztársas
Page 143 and 144: SZEMLE OLTI ÁGOSTON Kommunizmus al
Page 145 and 146: Kommunizmus alul-, illetve felüln
Page 147 and 148: Kommunizmus alul-, illetve felüln
Page 149 and 150: KÖNYVISMERTETÉSEK Gyõri Szabó R
Page 151 and 152: KÖNYVISMERTETÉSEK 149 politikai k
Page 153 and 154: Felhívás a REGIO leendõ szerzõi
Page 155 and 156: Folyóiratcikk: Felhívás a REGIO
Page 157 and 158: Pomogáts Béla: Szerkesztõi elõs
Page 159 and 160: 157 NEMZETI ÉS NEMZETISÉGI IRODAL
Page 161 and 162: AZ EMLÉKEZET KONSTRUKCIÓI Szerkes
Page 163 and 164: CONTENTS JUDIT TÓTH - ZOLTÁN KÁN
Page 165 and 166: MEGRENDELEM a REGIO - Kisebbség, P
show all

Letöltés egy fájlban [1.5 MB - PDF] - EPA

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?