Letöltés egy fájlban [1.5 MB - PDF] - EPA

More documents

Recommendations

Info

38 DEMETER M. ATTILA írók munkáihoz fordulnunk. Úgy tûnik ugyanis, hogy 1989-ben mi valójában nem egy, hanem két problémát örököltünk. Részint megörököltük saját kisebbségi problémánkat, ahogyan azt eleink ismerték, részint viszont – a nyugati demokratikus modell meghonosítására irányuló törekvéseinkkel – megörököltük a liberális demokrácia teljes problémakatalógusát. Az igazi probléma azonban – miként azt az utóbbi harminc esztendõ erre vonatkozó vitáinak tanulságai mutatják nyugaton – a kettõ összekapcsolásából származik. Hogyan lehet csoportok (s ezen belül az etnikai csoportok, nemzeti kisebbségek) követeléseit jogi, politikai elismerésben részesíteni a liberális jogalkotás hagyományos egyénközpontúsága mellett? Ez lenne az a dilemma, ami mintegy harminc esztendeje foglalkoztatja a nyugati (és nem csak európai) tudományos közvéleményt. Angolszász nyelvi környezetben a nemzeti/etnikai problémára való teoretikus refl exiót eredetileg minden bizonnyal Vernon van Dyke-nak, az Iowa-i Egyetem néhai professzorának tanulmányai ösztönözték, aki a hetvenes, nyolcvanas években több cikket, valamint könyvet is írt a kérdésrõl. 18 A vitához az idõk folyamán olyan szerzõk szóltak hozzá, mint Chandran Kukathas, Will Kymlicka, Michael Walzer, David Miller – a felsorolás természetesen korántsem teljes. 19 18 Van Dyke témához kapcsolódó tanulmányai, könyvei: Vernon van Dyke: Human Rights and the Rights of Groups. American Journal of Political Science, 1974, vol. 17, 725–741; Vernon van Dyke: Justice as Fairness: For Groups? American Political Science Review, 1975, vol. 69, 607–714; The Individual, the State and Ethnic Communities in Political Theory. World Politics, 1977, vol. 29, no. 3, 343–369 (Újranyomva in: Will Kymlicka (ed.): The Rights of Minority Cultures. Oxford University, Oxford, 1995, 31–56); Collective Rights and Moral Right: Problems in Liberal-democratic Thought. Journal of Politics, 1982, vol. 44, 21–40; Human Rights, Ethnicity and Discrimination. Greenwood, Westport, 1985. 19 Az említett szerzõk fontosabb munkái: Chandran Kukathas – Philip Pettit: A Theory of Justice and its Critics. Polity, Oxford-Cambridge, 1990; Chandran Kukathas: Vannak-e kulturális jogaink? in: Eszmék a politikában. A nacionalizmus. Tanulmány Kiadó, Pécs, 1995, 68–107 (Chandran Kukathas: Are There Any Cultural Rights? Political Theory, 1992, vol. 20, 105–139); Will Kymlicka: Liberalism, Community and Culture. Clarendon, Oxford, 1989; Will Kymlicka: Multicultural Citizenship. Clarendon, Oxford, 1995; Will Kymlicka: The Rights of Minority Cultures: Reply to Kukathas. Political Theory, 1992, vol. 20, 140–146; Will Kymlicka – Wayne Norman: Return of the Citizen: A Survey of Recent Work on Citizenship Theory.Ethics, 1994, vol. 104, 352–381; Will Kymlicka – Christine Straehle: Kozmopolitanizmus, nemzetállamok, kisebbségi nacionalizmus. Kellék, 2001, 7. évfolyam, 17. szám, 27–56 (Will Kymlicka – Christine Straehle: Cosmopolitanism, Nation-States and Minority Nationalism: A Critical Review of Recent Literature. European Journal of Philosophy, 1999, vol. 7, no. 1, 65–88); Michael Walzer: Spheres of Justice. Basic
Patriotizmus avagy nacionalizmus 39 Bármekkora legyen is azonban az említett szerzõk szemléletmódja közti különbség, közös bennük, hogy mindannyian egyfajta „liberális minimumot” képviselnek, amelyet mind „kifele”, mind pedig „befele” igyekeznek következetesen érvényesíteni. (Másfelõl viszont az a tény, hogy a szándékaikban megmutatkozó konvergencia ellenére szemléleti különbségek léteznek közöttük, azt mutatja, hogy nehéz a hatékony kisebbségvédelem követelményét az egyéni szabadság és jogok nyelvezetével összebékíteni.) „Befele” a liberális szempont érvényesítése megköveteli a nemzeti kisebbségek „liberalizálását”, vagyis annak az álláspontnak a felvállalását, miszerint egyetlen önrendelkezéssel bíró közösség sem nyerhet olyan kompetenciákat tagjai felett, amelyek egyéni jogokat sértenek. Ezt az álláspontot jól tükrözi már van Dyke megfogalmazása, miszerint „a csoportjogok elvi elismerése, s ezen belül az önrendelkezés jogának elismerése semmi esetre sem jelenti az egyéni, emberi jogok felülírását”. Épp ellenkezõleg, mondja, az egyéni jogok nagyon is értékesek. „Védelmük megköveteli, hogy ott, ahol a csoport önálló státust és jogokat élvez, még inkább résen legyünk, hiszen a csoportok is, éppúgy, mint az állam, megsérthetik ezeket a jogokat.” 20 Álláspontja szerint az egyénnek joga van részt venni a csoport döntéseiben, s joga van bármikor elhagyni a csoportot, de nincs joga kivonni magát a csoport döntése alól, vagy elutasítani azt. Ugyanezt hangsúlyozza Miller is, amikor azt mondja, hogy „a nemzeti önrendelkezés prima facie akkor tûnik értékesnek, ha az önkormányzati intézmények megtestesítik a tanácskozó demokráciát, védik a civil és politikai jogokat, s nem utolsó sorban az emigráció jogát”. 21 A probléma magva tulajdonképpen az a kérdés, állítja Kymlicka, hogy a liberális nemzetállamnak toleránsnak kell-e lennie illiberális kisebbségeivel szemben, vagyis hogy az „egyéni autonómia” és a „tolerancia” liberális értékei közül melyiket részesítjük elõnyben. Kymlicka álláspontja ebben a kérdésben, csakúgy mint a Milleré vagy a van Dyké, világos és egyértelmû: Books, New York, 1983; Michael Walzer: On Toleration. Yale University Press, New Haven, 1997; Michael Walzer: Pluralism: A political perspective, in: Will Kymlicka (ed.): The Rights of Minority Cultures. Oxford Univesity Press, Oxford, 1995, 139– 154; David Miller: On Nationality. Oxford University Press, Oxford, 1995; David Miller: Citizenship and National Identity. Polity, Blackwell, Oxford, 2002. 20 Vernon van Dyke: The Individual, the State and Ethnic Communities in Political Theory, in: The Rights of Minority Cultures, 53. 21 David Miller: National Self-Determination and Global Justice, in: Uõ.: Citizenship and National Identity, 166.
Page 1 and 2: REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 3 and 4: MINERVA ROGERS BRUBAKER Nemzeti kis
Page 5 and 6: MINERVA ROGERS BRUBAKER Nemzeti kis
Page 7 and 8: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 15 and 16: A nemzetiesítõ állam Nemzeti kis
Page 31: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 34 and 35: 32 DEMETER M. ATTILA ségeket a dem
Page 36 and 37: 34 DEMETER M. ATTILA a „történe
Page 38 and 39: 36 DEMETER M. ATTILA a jakobinus k
Page 42 and 43: 40 DEMETER M. ATTILA „a toleranci
Page 44 and 45: 42 DEMETER M. ATTILA Fontos megeml
Page 46 and 47: 44 DEMETER M. ATTILA „az emberi t
Page 48 and 49: 46 DEMETER M. ATTILA az utóbbi kö
Page 50 and 51: 48 DEMETER M. ATTILA mind a nemzeti
Page 52 and 53: 50 BAKK MIKLÓS mint intézményes
Page 54 and 55: 52 BAKK MIKLÓS A nemzet és a mode
Page 56 and 57: 54 BAKK MIKLÓS A modernitás dinam
Page 58 and 59: 56 BAKK MIKLÓS Indokoltnak tûnik
Page 60 and 61: 58 BAKK MIKLÓS Az osztály fogalm
Page 63 and 64: MAGYARSÁGPOLITIKA EPLÉNYI KATA Sz
Page 65 and 66: Székelyek és autonómia - tervek
Page 75 and 76: Az RMDSZ elképzelései Székelyek
Page 83 and 84: IFJ. TORÓ TIBOR A „kis MÁÉRT
Page 85 and 86: A „kis MÁÉRT” a magyar nyelv
Page 91 and 92:
A „kis MÁÉRT” a magyar nyelv
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97:
Page 100 and 101:
98 JANEK ISTVÁN szerint a magyarok
Page 102 and 103:
100 JANEK ISTVÁN komolyabb és nag
Page 104 and 105:
102 JANEK ISTVÁN Lengyelországgal
Page 106 and 107:
104 JANEK ISTVÁN lenne. Sokkal ere
Page 108 and 109:
106 JANEK ISTVÁN elfogadja az egy
Page 110 and 111:
108 JANEK ISTVÁN a magyaroknak az
Page 112 and 113:
110 JANEK ISTVÁN megkerülésével
Page 114 and 115:
112 JANEK ISTVÁN újjáalakulásá
Page 116 and 117:
114 JANEK ISTVÁN Szlovákiát a ma
Page 118 and 119:
JÁROSI KATALIN Felkerekedni egy m
Page 120 and 121:
118 JÁROSI KATALIN vagy végleges
Page 122 and 123:
120 JÁROSI KATALIN terminusokat ta
Page 124 and 125:
122 JÁROSI KATALIN idõsei és a l
Page 126 and 127:
124 JÁROSI KATALIN folyamatosan je
Page 128 and 129:
126 JÁROSI KATALIN A megkérdezett
Page 130 and 131:
128 JÁROSI KATALIN vigyázni. A h
Page 132 and 133:
130 JÁROSI KATALIN magyar szomszé
Page 134 and 135:
132 JÁROSI KATALIN élnek. Az „
Page 136 and 137:
134 JÁROSI KATALIN a nyugatiak ing
Page 138 and 139:
136 JÁROSI KATALIN vadásztársas
Page 140 and 141:
138 JÁROSI KATALIN Összegzés A t
Page 143 and 144:
SZEMLE OLTI ÁGOSTON Kommunizmus al
Page 145 and 146:
Kommunizmus alul-, illetve felüln
Page 147 and 148:
Kommunizmus alul-, illetve felüln
Page 149 and 150:
KÖNYVISMERTETÉSEK Gyõri Szabó R
Page 151 and 152:
KÖNYVISMERTETÉSEK 149 politikai k
Page 153 and 154:
Felhívás a REGIO leendõ szerzõi
Page 155 and 156:
Folyóiratcikk: Felhívás a REGIO
Page 157 and 158:
Pomogáts Béla: Szerkesztõi elõs
Page 159 and 160:
157 NEMZETI ÉS NEMZETISÉGI IRODAL
Page 161 and 162:
AZ EMLÉKEZET KONSTRUKCIÓI Szerkes
Page 163 and 164:
CONTENTS JUDIT TÓTH - ZOLTÁN KÁN
Page 165 and 166:
MEGRENDELEM a REGIO - Kisebbség, P
show all

Letöltés egy fájlban [1.5 MB - PDF] - EPA

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?