Letöltés egy fájlban [1.5 MB - PDF] - EPA

More documents

Recommendations

Info

58 BAKK MIKLÓS Az osztály fogalmának kétségtelenül volt szociológiai alapja, de az osztályöntudat tisztán politikai-ideológiai konstrukció volt, amely a modernitás immár létezõ körülményei, a liberális demokráciák keretei között alakult ki. Azaz, az osztálykülönbségek már a polgárságon belül alakultak ki, és olyan – a demokrácia kezdeti idõszakában megfogalmazott – kérdésekhez kapcsolódnak, mint például: kik kaphatnak szavazati jogot, hol a tulajdonjog határa stb. Gyökerei tehát abba a helyzetbe nyúlnak vissza, amelyben a polgárság belsõ rétegekre oszlott, és olyan alsóbb néprétegek fölé épült, amelyek az állampolgári jogokkal csak korlátozott mértékben élhettek. Vagyis az osztálykülönbségek akkor és olyan társadalmi feltételek mellett alakultak ki, amikor már ismert volt, hogy a problémákat nem „eltörölni” kell, hanem az érdekek egyeztetésével és kompromisszumokkal megoldani. Az osztályok megjelenése viszont átalakította magának a „népnek” a fogalmát is: immár nem szétválaszthatatlan egységet jelentett, hanem – mint arra Michael Mann is rámutatott – „plurális és osztályokba rendezõdött entitást”, aminek következményeként „a liberális demokrácia lényege nem az individualizmuson, hanem az osztályérdekek legitimitásának elfogadásán alapszik.” 23 A nacionalizmus ezzel szemben részben a modernitás elõtt, részben azzal párhuzamosan, a modern társadalmi viszonyok kialakulását gerjesztve kapott formát, és az általa létrehozott identitásközösség, a „nemzet” nem állítható párhuzamba azokkal az identitásközösségekkel, amelyek a modernitás talaján alakultak ki. A modernitás funkcionalizmusa alapján létrejött identitásközösségek ugyanis általában olyan érdekközösségeken alapszanak, amelyeknek létrejöttére és megszûnésére a modern polgári körülmények között kerül sor, amikor az individualizmus és szabadság elvei már maguk is szubsztantív elvként merülnek fel. E közösségek cselekvésére jobbára a technikai képzelet dominanciája mellett kerül sor, céljaikat nagyobbrészt „racionális” érvekben fejtik ki, nem támaszkodnak olyan értékekre, amelyek nem a polgári társadalom létmódjából eredeztethetõk, még akkor is, ha e létmódról épp az értékek nyelvén 23 Lásd Michael Mann: The Dark Side of Democracy: The Modern Tradition of Ethnic and Political Cleansing. New Left Review, 1999. May-June, Nr. 235.18–45. (Magyarul: Michael Mann: A demokrácia sötét oldala. Az etnikai és politikai tisztogatás modern hagyománya. Regio, 2003, 1. sz. 3–35.) Mann az osztályok és a liberális demokrácián belüli „tiszta” identitásközösségek megkülönböztetését annak érdekében vezeti be, hogy megalapozza tételét: az etnikai tisztogatás legerõteljesebb formái a liberális demokrácia politikai és intézményi körülményei között alakultak ki.
Egy szétfoszlatás aporiái 59 folyik a vita. A racionálisan kifejtett célok általában fontos társadalmielosztási probléma megoldását vagy egy „beavatkozási” probléma korlátainak a kijelölését (abortusz, környezetvédelem) szolgálják. A „munkásöntudat” politikai kialakítása és fenntartása mint identitásképzés tulajdonképpen a technikai képzelet egy új mozgásterének a kialakítását szolgálja mindössze: az osztályérdekek politikai képviseletének megalapozását. Ez az érdekképviselet nagymértékben racionalizálható, része annak a politikai funkcionalizmusnak, amely a többpártrendszerben érvényesült, és az identitásképzés a racionalitás terének a megõrzését szolgálja mindaddig, ameddig az allokációs vagy „beavatkozási” probléma fennáll, vagy át nem fogalmazódik. A „nemzet” viszont az a politikai közösség, amely a modernitás létezõ formái között minden lehetséges funkcionalizmust közös keretben tart, és ezért különösen szilárdnak, az összes funkcionális identitás ütközését elbírónak kell lennie. A nemzetállamnak a saját állami keretein túlmenõen nincsenek egyéb szilárd intézményi garanciái, ezért szerepe is túlmegy a politikai közösség fenntartásának technikai-instrumentális biztosításán: azzal, hogy a modernitás talaján keletkezett, „funkcionális” politikai identitásokat betagolja egy nagyobb, integratív horizontba, tulajdonképpen a modernitást „tartja fenn”. Ebbõl következik, hogy a „nemzet” valóságának „végsõ” – (nemzet)államon túli – szubsztanciális valóságként kell megjelennie, még akkor is, ha a nemzet tagjai az ismert kategorizációs eljárásokkal nem sorolhatók be a szociológiailag meghatározni kívánt „csoportlénybe” – ebben igaza van Brubakernek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a modernitás körülményei között megjelent többi kollektívum – osztályok, érdekcsoportok, mozgalmak stb. – világát meghatározó módszertani „szétfoszlás” a nemzetre nem vihetõ át, róla nem mond semmit. A nemzet módszertanilag mégsem tehetõ „esetleges eseménnyé”, illetve, ha mégis azzá tesszük: nem tudunk meg róla semmit.
Page 1 and 2:
REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 3 and 4:
MINERVA ROGERS BRUBAKER Nemzeti kis
Page 5 and 6:
MINERVA ROGERS BRUBAKER Nemzeti kis
Page 7 and 8:
Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 9 and 10: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 15 and 16: A nemzetiesítõ állam Nemzeti kis
Page 31: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 34 and 35: 32 DEMETER M. ATTILA ségeket a dem
Page 36 and 37: 34 DEMETER M. ATTILA a „történe
Page 38 and 39: 36 DEMETER M. ATTILA a jakobinus k
Page 40 and 41: 38 DEMETER M. ATTILA írók munkái
Page 42 and 43: 40 DEMETER M. ATTILA „a toleranci
Page 44 and 45: 42 DEMETER M. ATTILA Fontos megeml
Page 46 and 47: 44 DEMETER M. ATTILA „az emberi t
Page 48 and 49: 46 DEMETER M. ATTILA az utóbbi kö
Page 50 and 51: 48 DEMETER M. ATTILA mind a nemzeti
Page 52 and 53: 50 BAKK MIKLÓS mint intézményes
Page 54 and 55: 52 BAKK MIKLÓS A nemzet és a mode
Page 56 and 57: 54 BAKK MIKLÓS A modernitás dinam
Page 58 and 59: 56 BAKK MIKLÓS Indokoltnak tûnik
Page 63 and 64: MAGYARSÁGPOLITIKA EPLÉNYI KATA Sz
Page 65 and 66: Székelyek és autonómia - tervek
Page 75 and 76: Az RMDSZ elképzelései Székelyek
Page 83 and 84: IFJ. TORÓ TIBOR A „kis MÁÉRT
Page 85 and 86: A „kis MÁÉRT” a magyar nyelv
Page 97: A „kis MÁÉRT” a magyar nyelv
Page 100 and 101: 98 JANEK ISTVÁN szerint a magyarok
Page 102 and 103: 100 JANEK ISTVÁN komolyabb és nag
Page 104 and 105: 102 JANEK ISTVÁN Lengyelországgal
Page 106 and 107: 104 JANEK ISTVÁN lenne. Sokkal ere
Page 108 and 109: 106 JANEK ISTVÁN elfogadja az egy
Page 110 and 111:
108 JANEK ISTVÁN a magyaroknak az
Page 112 and 113:
110 JANEK ISTVÁN megkerülésével
Page 114 and 115:
112 JANEK ISTVÁN újjáalakulásá
Page 116 and 117:
114 JANEK ISTVÁN Szlovákiát a ma
Page 118 and 119:
JÁROSI KATALIN Felkerekedni egy m
Page 120 and 121:
118 JÁROSI KATALIN vagy végleges
Page 122 and 123:
120 JÁROSI KATALIN terminusokat ta
Page 124 and 125:
122 JÁROSI KATALIN idõsei és a l
Page 126 and 127:
124 JÁROSI KATALIN folyamatosan je
Page 128 and 129:
126 JÁROSI KATALIN A megkérdezett
Page 130 and 131:
128 JÁROSI KATALIN vigyázni. A h
Page 132 and 133:
130 JÁROSI KATALIN magyar szomszé
Page 134 and 135:
132 JÁROSI KATALIN élnek. Az „
Page 136 and 137:
134 JÁROSI KATALIN a nyugatiak ing
Page 138 and 139:
136 JÁROSI KATALIN vadásztársas
Page 140 and 141:
138 JÁROSI KATALIN Összegzés A t
Page 143 and 144:
SZEMLE OLTI ÁGOSTON Kommunizmus al
Page 145 and 146:
Kommunizmus alul-, illetve felüln
Page 147 and 148:
Kommunizmus alul-, illetve felüln
Page 149 and 150:
KÖNYVISMERTETÉSEK Gyõri Szabó R
Page 151 and 152:
KÖNYVISMERTETÉSEK 149 politikai k
Page 153 and 154:
Felhívás a REGIO leendõ szerzõi
Page 155 and 156:
Folyóiratcikk: Felhívás a REGIO
Page 157 and 158:
Pomogáts Béla: Szerkesztõi elõs
Page 159 and 160:
157 NEMZETI ÉS NEMZETISÉGI IRODAL
Page 161 and 162:
AZ EMLÉKEZET KONSTRUKCIÓI Szerkes
Page 163 and 164:
CONTENTS JUDIT TÓTH - ZOLTÁN KÁN
Page 165 and 166:
MEGRENDELEM a REGIO - Kisebbség, P
show all

Letöltés egy fájlban [1.5 MB - PDF] - EPA

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?