Letöltés egy fájlban [1.5 MB - PDF] - EPA

More documents

Recommendations

Info

48 DEMETER M. ATTILA mind a nemzetiségek igényei] kielégítése végett szükség – írta –, hogy az egyes tartományoknak adott föltételes önállósággal tért nyissunk azon igényeknek, melyek történeti jogon alapulnak, s a községek önállósága által bizonyos körön belül azon igényeknek engedjünk tért [arra], hogy maguknak érvényt szerezzenek, melyek a nyelvkülönbségbõl származnak. Amely mértékben követik az önkormányzás elvét, annál kevésbé kell veszélyesnek lennie az államra nézve a nemzetiség elvének; mivel azon ellentét, melyben a nemzetiségi törekvések [többségiek és kisebbségiek] alapjukra nézve egymással állanak, azon veszélyeket, melyek az államot fenyegetik, ha kizárólag a történeti jogra van tekintettel, elváltoztatja az egyes községeknek adott azon jog által, hogy nyelvkülönbségüket fönntarthatják, s azon veszélyeket, melyek abból származhatnának, ha csupán a nyelvkülönbséget tartjuk szem elõtt, megelõzzük, ha a történeti jognak befolyást szerzünk a tartományban. Miután az önkormányzás elve nem egyéb az egyéni szabadság elvének erkölcsi egyéniségekre alkalmazásánál: az egyes nemzetiségek igényeinek is csak ez elv alkalmazása által felelhetni meg, s a különbözõ nemzetiségek létezése az államban mindig csak azon mértékben veszélyes az állam fennállására nézve, amennyiben eltérnek ez elvtõl.” 40 Báró Eötvös tehát nem tagadta a nyelvkülönbségek politikai jelentõségét, de azt tartotta, hogy a csupán a nyelvi szegregációra tekintettel lévõ önkormányzatiság a monarchia fölbomlásához vezetne. Az állam integritását és a nyelvkülönbségek fönntartását tehát nem a nemzetiségi autonómia, hanem a föltételes tartományi önállóság és a helyi (községi, municipális) önkormányzatiság révén szerette volna összebékíteni, egyszersmind visszaszorítva az állam közigazgatási hatalmát, amely, mint mondotta, elveszi azt „a teret”, melyen azelõtt a nemzetiségek maguknak „elismerést” szerezhettek. A dilemmánk voltaképpen százötven év után (Az Uralkodó eszmék második kötete, melybõl a fenti idézet származik, 1854-ben jelent meg), ebben az értelemben ma is változatlan: összebékíthetõ-e egymással a patriotizmus és a nacionalizmus, az államhoz és a nemzethez való ragaszkodás, s ha igen, milyen intézményi/jogi formákban? 40 Eötvös József: Csak az államhatalom korlátozása által felelhetni meg azon követeléseknek, melyeket a nemzetiség elve nevében tesznek az állam irányában, in: Uralkodó eszmék, II. kötet, 551–552.
BAKK MIKLÓS Egy szétfoszlatás aporiái Régi dilemmája a politikaelméleti gondolkodásnak, hogy miképpen fogható fel az a számtalan történeti alakváltozattal rendelkezõ társadalmi-politikai közösségforma, amelyet a nemzet fogalma jelöl. Két paradigma adott már a 19. század óta: egyrészt a politikai nemzet francia koncepciója, amely – Renan nyomán – a folyamatos, egyéni döntéseken keresztül magvalósuló közösség-konstituálódást állította az elõtérbe, 1 másrészt a kulturális nemzet német fogalma, mely Herder eszméi nyomán a nyelvi-kulturális közösség primátusából indult ki2 , és az organikus közösség létmódját tette meg kiindulópontnak. Az organikus (szubsztancializáló) és a folyamatos konstruálódást elõtérbe állító, „dekonstruáló” megközelítésmódok vitájában a modern társadalomelméletek inkább az utóbbiakra látszanak építeni. A konstruktivizmus eredményeinek egyik legmódszeresebb végiggondolója az elmúlt években Rogers Brubaker volt (magyarra fordított tanulmányai: A nemzet 1 Renan legtöbbet idézett sora szerint a nemzet „egyetlen roppant szolidaritás”, „mindennapos népszavazás”. Ld. Ernst Renan: Mi a nemzet? In: Bretter Zoltán – Deák Ágnes (szerk.): Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Tanulmány kiadó, Pécs, 1995. 185–186. 2 Louis Dumont szerint a domináns német elképzelés az, hogy „alapvetõen német vagyok, és a németség által vagyok ember”. Ld. A National Variant, I. German Identity: Herder’s Volk and Fichte’s Nation. In: Essays on Individualism. Modern Ideology in Anthropological Perspective. The University of Chicago Press, Chicago & London, 1986. 130–131. Idézi Alain Dieckhoff: Egy megrögzöttség túlhaladása. Regio, 2002, 4. sz. 9.
Page 1 and 2: REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 3 and 4: MINERVA ROGERS BRUBAKER Nemzeti kis
Page 5 and 6: MINERVA ROGERS BRUBAKER Nemzeti kis
Page 7 and 8: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 15 and 16: A nemzetiesítõ állam Nemzeti kis
Page 31: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 34 and 35: 32 DEMETER M. ATTILA ségeket a dem
Page 36 and 37: 34 DEMETER M. ATTILA a „történe
Page 38 and 39: 36 DEMETER M. ATTILA a jakobinus k
Page 40 and 41: 38 DEMETER M. ATTILA írók munkái
Page 42 and 43: 40 DEMETER M. ATTILA „a toleranci
Page 44 and 45: 42 DEMETER M. ATTILA Fontos megeml
Page 46 and 47: 44 DEMETER M. ATTILA „az emberi t
Page 48 and 49: 46 DEMETER M. ATTILA az utóbbi kö
Page 52 and 53: 50 BAKK MIKLÓS mint intézményes
Page 54 and 55: 52 BAKK MIKLÓS A nemzet és a mode
Page 56 and 57: 54 BAKK MIKLÓS A modernitás dinam
Page 58 and 59: 56 BAKK MIKLÓS Indokoltnak tûnik
Page 60 and 61: 58 BAKK MIKLÓS Az osztály fogalm
Page 63 and 64: MAGYARSÁGPOLITIKA EPLÉNYI KATA Sz
Page 65 and 66: Székelyek és autonómia - tervek
Page 75 and 76: Az RMDSZ elképzelései Székelyek
Page 83 and 84: IFJ. TORÓ TIBOR A „kis MÁÉRT
Page 85 and 86: A „kis MÁÉRT” a magyar nyelv
Page 97: A „kis MÁÉRT” a magyar nyelv
Page 100 and 101:
98 JANEK ISTVÁN szerint a magyarok
Page 102 and 103:
100 JANEK ISTVÁN komolyabb és nag
Page 104 and 105:
102 JANEK ISTVÁN Lengyelországgal
Page 106 and 107:
104 JANEK ISTVÁN lenne. Sokkal ere
Page 108 and 109:
106 JANEK ISTVÁN elfogadja az egy
Page 110 and 111:
108 JANEK ISTVÁN a magyaroknak az
Page 112 and 113:
110 JANEK ISTVÁN megkerülésével
Page 114 and 115:
112 JANEK ISTVÁN újjáalakulásá
Page 116 and 117:
114 JANEK ISTVÁN Szlovákiát a ma
Page 118 and 119:
JÁROSI KATALIN Felkerekedni egy m
Page 120 and 121:
118 JÁROSI KATALIN vagy végleges
Page 122 and 123:
120 JÁROSI KATALIN terminusokat ta
Page 124 and 125:
122 JÁROSI KATALIN idõsei és a l
Page 126 and 127:
124 JÁROSI KATALIN folyamatosan je
Page 128 and 129:
126 JÁROSI KATALIN A megkérdezett
Page 130 and 131:
128 JÁROSI KATALIN vigyázni. A h
Page 132 and 133:
130 JÁROSI KATALIN magyar szomszé
Page 134 and 135:
132 JÁROSI KATALIN élnek. Az „
Page 136 and 137:
134 JÁROSI KATALIN a nyugatiak ing
Page 138 and 139:
136 JÁROSI KATALIN vadásztársas
Page 140 and 141:
138 JÁROSI KATALIN Összegzés A t
Page 143 and 144:
SZEMLE OLTI ÁGOSTON Kommunizmus al
Page 145 and 146:
Kommunizmus alul-, illetve felüln
Page 147 and 148:
Kommunizmus alul-, illetve felüln
Page 149 and 150:
KÖNYVISMERTETÉSEK Gyõri Szabó R
Page 151 and 152:
KÖNYVISMERTETÉSEK 149 politikai k
Page 153 and 154:
Felhívás a REGIO leendõ szerzõi
Page 155 and 156:
Folyóiratcikk: Felhívás a REGIO
Page 157 and 158:
Pomogáts Béla: Szerkesztõi elõs
Page 159 and 160:
157 NEMZETI ÉS NEMZETISÉGI IRODAL
Page 161 and 162:
AZ EMLÉKEZET KONSTRUKCIÓI Szerkes
Page 163 and 164:
CONTENTS JUDIT TÓTH - ZOLTÁN KÁN
Page 165 and 166:
MEGRENDELEM a REGIO - Kisebbség, P
show all

Letöltés egy fájlban [1.5 MB - PDF] - EPA

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?